Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)
1844-03-31 / 26. szám
404 *03 okoztak ez elvek már is az emberi nemnek, kitűnik a következő példából. A’ „Braunschweigi közlemények“ IX-ik kötetében az ottani mező- és erdőgazdasági egyesület kimutatja, hogy a’bécsi erdőben (Wiener Wald) egy holdra erdei bikfából esik : 1— 8 éves . . . 300,000 bikk 20 „ ... 100,000—150,000 „ 80 „ ... 600— 800 „ De ugyanazon kötetben szó vagyon 12—16 éves bikkes és tölgyesek ritkításáról is, mi azért történt, hogy igy erős törzsöket neveljenek átültetésre, ’s inkább gyarapodjanak. Az A. irtás egyremásra 14 éves bikkesben 76 négyszegpóznán (Quadratruthen *) történt. Volt itten első irtás előtt .... 262,144 bikk „ „ után .... 77,124 „ Két év múlva ismételték az irtást, ’s meghagytak 4864 bikket. 1836. Vs— 1838-ban már 1 hüvelyk vastagságuk volt. 1838. ősszel 320 darab, 1839. újra 1280 d., 1840 és 1841. szinte 1600 darab, — továbbá 1841. évig még 1000 vétetett ki; e’ szerint tehát 1841-ben már csak 600 bikk maradt. 20 év múlva 262,144 ** helyett már csak az imént kitett 600 állott. A’ hol tehát 11 év előtt 437 létezett, ekkor csak 1 darab bikk állott, 11 év múlva a’ megritkított helyeken 3", a’ meg nem ritkitottakon pedig 3A—1/« hüvelyknyi vastag átmérőjű , különben egyenlő magosságu bikkfák léteztek. Holdankint 20 év alatt csak 1354 bikk találtatott. Egy bécsi erdész, mint a’ sürüvágási rendszer (Dunkelschlagwirthschaft képviselője 150000ret jelöl ki, tehát ill-szer többet; vagy is hol szerinte 111 bikk áll, itten csak egy bikkfa van, melly azonban, mint mondva volt, a’ földet tökéletesen beárnyazza. Az épen most megjelent következő munkában: „Az erdőmivelés javítása a’ mezőgazdaság, ipar és kereskedés érdekében, Liefa ich erdőtanácsnoktól Prágában 1844.“ számtalan efféle tényekre találunk, mellyek egyhangúlag megczáfolják a’ szokott tant, ’s annak szerfeletti káros befolyását napfényre hozzák. Ha valaha két iró elvekben egyezőleg találkozott, úgy az Liebich Prágában, és Liebig Giessenben. Elveik a’ növényzetre vonatkozólag hasonlítanak, mint neveik. Az elsőre nézve valóságos szerencse, hogy ő már 1834-ben ezen iratban : „Az erdőmivelésj elvek szerint mint a’ föld mivelés anyya“ és az általa szerkesztett „Átalános erdészeti és vadászi hetilap“ban saját erdőmivelési elveit többször nyilvánító, különben majdnem azt hihetné az ember, hogy ama híres vegykémet utánzó mint növényélettudós. A' nevezett erdészi lapokban Magyarhon munkás részt vett, ’s erdészei megmutatták, miként nem vak bálványozókként ragaszkodnak a’ régi rendszerhez; mit ha ezentúl is mivelnek, úgy az üdvös siker el nem maradhat. Mi káros befolyást gyakorlott a’ divatos iskola a’ szénanyag kiállitására, az itten következő párhuzamból kiviláglik. Liebig földészeti vegytana 5. kiadásának 39-dik lapján ezt mondja: „bizonyos meghatározott időben a’ növény tömegének növekedése arányban van azon életművek számával és felszínével, mellyek táplálék fölvételére rendelnék.“ Ha Liebich szerint a’fák zsenge koruktól vágásig megritkított téren, árnyas helyen növeltettek, ’s azok például 40 év alatt 60 láb magasak, úgy koronájuk legalább 40 lábnyira nyúlik fel, töveik pedig 5 lábnyira mélyednek. Jelenleg szokott rendszerünk szerint az erdőt lekopasztjuk, a’ síkot sűrűen bevetjük fenyővel, 's négy év alatt gyökerestől 1 láb hosszú csemetét kapunk. Minthogy a' korona és gyökerek szolgálnak azon műhelyekül,mellyek föld ’s légből a’ táplálékot felveszik ’s ezt faanyaggá feldolgozzák: minden erdész kénytelen megvallani, hogy egy 2,592,000 köbláb téren szétterjedő műhely sokkal több faanyagot is képes előállítani, mint egy csak 57,600 köblábnyi vetés; ha ittén 1600 négyszögöl vagy 57,600 négyszöglábnyi holdat veszünk alapul. Ha első esetben az erdő egészen zárt, ’s összeérő lombú, úgy Liebig tann szerint világos, hogy akkor 40,45 - 45ször annyi faanyag terem holdankint 40 év alatt, mint 4 éves vetésből. De ne legyen bár e’ két eset között növekedésre nézve olly szerfelett nagy különbség, annyi mégis bizonyos, hogy az utóbbi esetben nyert fatermés az előbbihez semmi arányban nincsen, következőleg valóban igen tetemes veszteség forog fenn. Liebig földészeti vegytana a’ mezőgazdaság körében, mint tudva van, zajos tetszésre talált. 1840-dik végével jelent meg az első, 1843. már az ötödik kiadás; ’s az ö meghivatása a’ mezőgazdasági körökbe Angol- és Francziaországba (a’ ministeriumok felszólítására) eléggé elhirül. Sokkal üdvösebb leend azonban az iparra az uj erdőmiveléstan, ’s még inkább fogja korlátozni Angolhon befolyását a’ szárazföldre, mivel erdőmivelésnél azon körülmény fordul elő, miszerint az egész fatermesztésnek vetéstől kezdve vágásig gyökeres javításon kell keresztülmennie. Ez által pedig a’ tüzelő mennyisége kályhák és konyhák, továbbá gyárok, névszerint vashámorok és üveghuták számára ,stb. tetemesen szaporodik , és erdő *) Egy braunschweigi Q pózna tesz: 14,«y bécsi Q lábat. ##Alsó-ausztriai hold szerint: 1,400,000 bikkfa 14 év alatt.