Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)

1844-05-05 / 36. szám

M­A­G­Y­AI I­G­A­Z­D­­A KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év. Pesten, május­ként844._________________36. szálll. TARTALOM: Juhtenyésztés. — Gazdasági egyveleg. (Irinyi János.) — Vegyes tárgyú észrevételek’stb. (Ivánszky)— Hirdetés. — Gabonaár. •Tu­h­tenyésztés. A’ juh kétségkivül a’ leghasznosabb házi állatok közé tartozik, melly az embert a’ világ minden részeibe követvén, élet tejével és húsával táplálja, gyapjával és bőrével ruházza; trágyája által a’ szántóföldeket termékenyíti. — Úgy látszik, hogy a’juh szelidebb természeténél fogva egyike azon állatoknak volt, mel­­­lyek az emberek által legelőször megszelídítettek; mert már a’ legrégibb időkben, mióta a’ történetírás szól, a’ nomád nemzeteknek fő kincse vala; származása azonban igen bizonytalan, minthogy a’ vadon élő álla­tok közül egy sem hasonlít tökéletesen a’ juhhoz. Né­­mellyek véleménye szerint a’juh a’Sardiniában, Cor­­sicában, Görögországban és Afrikában vadon élő mufflontól, mások áliilásai szerint pedig a’ siberiai argalitól származik, mivel a’ juh nemcsak mindkettő­vel párosul, hanem az ezen párosulásból eredt ivadéka is termékeny; mostani szelídített állapotában azonban a’ juh az éghajlat és tartás különféleségéhez képest igen különböző fajokra és alfajokra szakad, mel­­­lyek szántszándékos vagy nem szántszándékos keresz­tezés , és következetes párzás által még folyvást sza­porodnak, így némelly fajok kitűnő nagyságokról jelle­­mesek, mint péld. a’ német és angol lapályi, és olasz­honi bergamaski faj; mások ellenben csak középszerű termetűek, mint hazánk legtöbb juhai; másoknak me­gint csak kicsi testök van, mint a’ német hangafajnak (Heidschnucken), vagy az izlandi és éjszaki juhoknak, így némelly fajok hosszú , mások ellenben csak rövid farkuak, mások pedig igen kövér széles farkkal van­nak ellátva, mint péld. a’ kalmuki, a’ legtöbb afrikai, a’ legfinomabb selyemszőrrel ellátott tibeti faj ,’stb., amelly utóbbinak farka néha 30 fontnál nehezebb.) így némelly fajoknak nincsen szarvuk, mások ellenben 2, még mások 4—5, sőt 6—8 szarvval ellátvák, mint péld. az islandi és kirgizi faj. — Középmérsékletű ég­hajlat alatt a’ juhot gyapjú fedi, nagyon meleg éghajlat alatt ellenben szőrrel van benőve; igen hideg éghajlat alatt pedig gyapjúval és szőrrel vegyesen ellátott. — Természeténél fogva a’ juh rövid füvei benőtt száraz hegyi vagy térségi legelőket kedvel, vizenyős lapályos helyeken pedig megbetegszik; azonban némelly fajok százados szoktatás következtében fűvel bővelkedő la­pályos rónákon is diszlenek, sőt szárazabb legelőkön most már gyengélkednek és elfajulnak. E’ tulajdonsá­goknál fogva az európai juhfajok többnyire feloszlanak lapályiakra és hegyiekre. A’hazánkban létező fajok mind hegyiek. A’ legnevezetesebbek közülök: 1­ A’ közönséges magyar juh, melly tán több ezer éven át őseinknek első életszükségeit kielégítette, és őket vándorlásaikon híven követvén, velők együtt Ma­gyarországba jött. Hazánkon kívül kevés alkati válto­zásokkal még déli Oroszországban és Középázsia pász*-

Next