Magyar Gazda, 1845. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-29 / 25. szám

KIADJA MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Otodisc. év 1­80 fele._____Pesten, martins 79én 1845.__________________85. Szám, TARTALOM: Mi eszközölhetné hálánk szöllőmivelésének felvirágzását? (Péterffy Józs.) — Jószándéku levelek. VI. (Korányos.— A'százrétü paczalvész'stb. — Gazd. tudósit. Tisza mellékről. IAf.) — Pesti józsefnapi sokadalom 1845. — Középponti egyes. munkálódások. (Török János.­) — Jótékonyság Tót-Megyerböl. — Józsefvás­­árjegyzék. — Gabon. Itt eszközölhetné hazánk szöllőmi­velésének felvirágzását ? A’ szöllőmivelés hazánk statusgazdaságának kiegé­szítő része, ’s a’ mezőgazdaság történetében egyikét foglalja a’legfőbb helyeknek akár régisége, akár pe­dig fontossága miatt. — Ha már a’ status jóllétét ’s vi­rágzását kereset ágainak forrásai, ’s egyes polgárai­nak jólléte feltételezik, ugyan lehet-e nem fájlalni, hogy hazánk szöllőmivelése — pedig alig van hat-hét megyénk, hol a’ bortermesztés az ipar ’s kereset ágát nem teszi, vagy inkább tehetné , — a’ nyers empyria ’s hanyagság járma alól még fel nem emelkedett? Lel­­kemböl óhajtom, ’s ez úgy hiszem, sokak óhajtása, vajha eljött légyen az idő, hogy egyesek úgy, mint az egyetemes gazdaközönség e­ fontos ügyet kellő figyel­­mökre méltassák, ’s észrevegyék a’ kincset, melly a’ hazai jóllét rovására olly annyira kamat nélkül hever. Mert hiszen mit ér ha mondhatjuk , mit, ha azzal di­csekedhetünk is, hogy hazánk 30 millió akót termeszt, hogy hazánkat a’ termés mennyiségére nézve csupán Francziaország haladja, midőn a’ szöllőmivelés ’s a’ borkészítés ügyességében, következőleg a’ termény minőségének előállításában a’ legkisdedebb német tartomány által is túl haladtatunk. Valóban én szeret­ném kimondani, mikép Gazd. Egyesületünk egyik olly szép mint fontos feladása ez iparág előmozdításában áll, minek megoldását, a’ mint kitől telik, szóval tet­tel könnyítői minden egyes ügybarát is annál kedvesb tartozásának tekintendi, minél nemesb jutalom rejlik azon érzetben, hogy a’ jobb ’s hasznosnak előállítása, a' balfogások kijelölése, ’s azoknak elhárítása által a' közjó épületéhez ö is hintett egy pár homokszemet. És ennek ösztönéből feledve tehetlenségemet, állitám fel csekély­en is a’fenntebbi kérdést: mi eszközöl­hetné hazánk szöllőmivelésének felvi­rágzását? mellyre felelem: I. Egyetértés és közakarat, ez iparág felemelésére őszintén törekvő, melly egye­sek, főleg szakbeli férfiak által különféle helyen és kö­rülmények között tett, ’s több oldalú bírálatot kiálló tapasztalások hű közlésében nyilatkozik. Ugyan lehet-e elszigetelt állapotban egyestől, a’ legnagyobb ipar és tökély mellett is, a’tárgy mezejének véghetlen kiterje­dése miatt e’ czél valósítását csak reményleni is?— mert hiszen — ismétlem, mi egy emberélet, az egyes emberé, hogy a’ természetet az ő productiv erejének m­ance-iban csak egy árva fűszál körül is bár némileg kitanulhassa? — Közrehatás tehát a’ hazáért minden oldalról tisztelt ügybarátok, és eszmecserei ellentétül eddigi fukarkodástoknak bő tapasztalásaitok közre adásában. II. Szakbeli társulatok alakítása ha­zánk szőllőmivelő tájain, mellyek czélja volna

Next