Magyar Gazda, 1845. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)
1845-04-08 / 28. szám
*7* *73 pályán a’ reményt, bizalmat ápoló becsületes kitürést, ’s nem szűnő munkálkodásra kedvet; ’s alig van intézmény, melly olly jótékonyan képes volna meghatni az emberi kedélyt, mint ez. — Általa az érdekek harmonikus eggyéolvadásra hangoltatak,’s minden szorgalom, fáradozás, mit következtében az elismerő tiszt olly szívesen ápol, siker koronázottan a’ tulajdonosra háramlik vissza jutalmazólag. — Ezt azonban, mint említem , csak olly nyugdíjak eszközölhetik, mellyek méltányosságuknál fogva azon remény’s bizodalommal éltetik a’ fáradozó tiszt egyént, hogy ez, öregsége napjait legalább a’ főbb szükségek ellen, előre 's bizonyosan biztosítva tudhatja ; mert mennél inkább eltérnek a' nyugdíjak, csekélységük miatt, e' hatás eszközölhetésétöl, befolyásuk annál kevesebb leszen; ’s van egy határ, mellyen alul adva, a’ földesurra bizonyos költséggé válnak csak a’ nélkül, hogy a’ tisztben törekvő hangulatot, ’s az ura javáérti természetes buzgalmat, csak megérinteni is képesek volnának; mert hiszen mindenikünk tud nyugdíjakat, mellyeknek leglényegesb részök nevükből áll. Méltányosb nyugdíjak azonban, csak hazánk néhány nagylelkű ’s érdekeiket ismerő honfiainál adatnak; rosszak többeknél, és semminek a’ legnagyobb számnál. Utóbbi legszámosb esetben tehát a’ szegény tiszt jövendője felőli gondoskodás kizárólag az istenre bizatik; arra, ki az égi madarakat is táplálja, fenntartja!! — Illy intézkedéseink mellett azután ne csudáljuk, ha a’jelennel küzdő, a’jövőtől rettegő tisztegyén hivatását hasznosan be nem töltheti; ne csudáljuk, hogy a’ jelenlegi tiszti jószágkezelés eredményben olly kopár, olly terménytelen; ’s tudjuk meg, hogy hasonló cselekvéseink által a’ legjobbak hangoltatnak le főleg; ’s hogy amazok erkölcsi érze klovak tartásáról. Nemcsak jó ’s elegendő takarmány kívántatik a’ lovak tartásához, hanem tiszta ’s jó bánásmód is; ezek későbbi jóllétüknek mintegy forrásai gyanánt tekintendők, ’s olly nélkülözhetlen feltételek, mellyek nélkül kívánt sikerre nem számolhatunk. Ezt tanúsítják a’ tenyésztők éveken keresztül gyűjtött tapasztalataik. A’ lovak egyszerűbb tartást, ’s aránylag csekélyebb mennyiségű takarmányt kívánnak, mint a’kérődzők. Eledeleik: zab, széna, szalma, fű és viz. A’fű és széna inkább tápláló , a’ szem pedig erőt adó anyagként tekintendő. A’ zab tökéletesen érett, por ’s egyéb gaztól kitisztítva legyen, mielőtt nekik nyujtatnék. A’ jó zab nagy szemű, nehéz, száraz, vékony héjú, fehér sárga színű, ’s más idegen magvaktól tiszta; ellenben rósz, ha könnyű, nedves, penészes vagy keserű; illyen legalább nemesb fajú lovaknak czélszerűen nem tűri feláldoztával, főnökeik javának hátratételével találhatnak csak módot mind jövőjüket némileg biztosítani, mind jelenüket tűrhetővé tenni; mit a’szigorú jellem természetesen nem tehet, hanem ennek szenvedni kell mig szolgál, szenvedni, tán nyomorogni, ha nyugalomba léptetett. Illy körülmények által sértett egyének kezeire bízott roppant urodalmai hazánknak , valljuk meg, csuda-e, ha olly rémitően keveset jövedelmeznek!!... Részemről legjelentékenyebb okát jószágaink jövedelmetlenségének e’ körülményben találom. De lenne bár e’ száz tó 1i nélküli tiszti rendszer minden alk részeiben a’lehető legtökéletesb, vagyis helyes fizetésen, czélszerű előléptetésen, nyugdíjakon alapuló, az mégis csak egy költséges tető nélküli építményhez hasonlítana. Tető nélkül valamint az épület bevégzetlen marad, habár százezrekbe került legyen is, úgy a tiszti jószágkezelés is száztéli, vagyis sikerarányos jutalom nélkül csak csonka, csak szerfelett tökéletlen rendszer marad. Igenis urak, sikerarányos jutalmat adjatok, ha a’ lehető legnagyobb jövedelmeket akarjátok venni jószágaitokból, mert csak egyedül e’ jutalom az, mellyért az ember a’ legterhesb erömegfeszítést is mindig szívesen és mindig kedvből végezi: e’ fizetés neme nélkül, önök édes földesurak sok olly költségeket tesznek, mellyek csak hizlalnak , de aránylagos értékeket nem szülnek. Te pedig hazám, e’ költségekben csak meddő kiadásaidat látod szaporodni, 's tétlenség, tespedésre kárhoztatott munkábán tisztegyéneidben olly előállító erőösszeget veszítesz el, mellyre bizony nagy volna szükséged, ’s mellynek okszerű körülmények közt — száztóli rendszer mellett—terménytelenül elpárologni sehogy sem volna szabad és lehetséges. Korányos, adathatik. Darált zab inkább csikóknak , mint öregebbeknek való, mert a’ nem kérődzőknél a’nyál nem igen vegyül a’ darával, ’s ép ez oknál fogva adathetik csikóknak nagyobb haszonnal, minthogy ezek gyomrában több felolvasztó erővel biró nedv találtatik. Az árpa higabb ganajat okoz, gyengíti az emésztő részeket, gelesztákat nevel, ’s lankad lábbá teszi a’ lovat. A’ borsó, lencse, bab, bükköny, a’ hizékonyságot elősegítik ugyan, de lassabban emésztetvén meg, magokban sok gőzt foglalnak, ’s török a’ has felpuffad ’s kifeszül, a’ lélekzet különösen erőltetett testi mozgásoknál nehezítetik, hamarább elfáradnak ’s izzadnak ; rozs csak teherhordásra szánt lovaknál használható. — Angol- ’s Olaszhonban bab, Arábia ’s Ázsiában kukoricza és árpa, Amerikában és Indiában rizs és czirok adatik közönségesen eledelül a' lovaknak. A’ széna ne legyen savanyu, sásas, ujkaszált, poros, iszapos, vagy