Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-07-02 / 53. szám

886 885 pozs. mérő, kővel kirakott helyen rakásba öntetik, mel­­­lyet három munkás falapátokkal szorgalmasan kever, egy negyedik pedig az alatt rövid időközökben reá a’ glaubersóolvadékból addig önt, mig minden mag jól meg nem ázott, mit arról tudunk meg, hogy a’ feleslegesen felöntött olvadék már elfolyt 1 mérőre közönségesen A—6 i­ere kívántatik). Ekkor az öntözést végző mun­kás a’ rakást mésszel azonnal meghinti, és mialatt többi munkás újra a’ lapátokkali keveréshez fog , a’ meghintés mindaddig folytattatik, mig minden szem mésszel nem borítatik be. Ezzel a’ páczolási munka egy mérőre nézve el lévén végezve, ez félretételik, és he­lyébe más mérő mag öntetik, melly szinte a’ fenn leirt módszerint kezeltetik. A’páczolt buza csakhamar meg­szárad, ’s több napig elmaradhat lakásban, csakhogy, mihelyt kimelegül, azonnal forgattassék meg. Minthogy a’ páczolási munka minden mérőnél csak egy pár per­­czig tart, nehány óra alatt annyi magot el lehet készí­teni, mennyi nagyobb gazdaságban több napra megki­­vántatik. — Még sok illyesféle óvszer ajánltatik kisebb nagyobb sikerrel. Egyébiránt a’ gazdák tapasztalták, hogy az üszög gyakrabban mutatkozott, ha közvetlenül vetés előtt fris­éretlen trágyával trágyáztak, vagy tö­kéletlen meg nem érett magot vetettek, vagy alkalmat­lan földet erőltettek búzatermésre, vagy a’ földet ve­tésre illően el nem készítették, vagy a’ vetést kelletinél későbben tették meg; azért is, ha mindezeket szorgo­san elkerüljük , vetéseink az üszögtől többnyire meg­menekülnek. 10. §: Az őszi rozs vetése. — A’rozs ko­rábban szokott vettetni, mint a’ búza, és a’gazdák kö­zönségesen azt tartják, hogy a' kora vetések biztosab­bak és nagyobb termést adnak, mint a’ későiek. A’vetés ideje azonban főkép az éghajlattól függ, igy legsike­resebben vettetik a’rozs hazánk zordonabb vidékein augustus második felétől September közepéig, közép­­melegségű tájakon September első felétől ennek vé­géig, még melegebb helyeken October közepéig. Meg lehet ugyan még későbben is a’vetést lenni, de akkor, mint mondtunk, a' termés sokkal bizonytalanabb és többnyire csekélyebb is, különösen szalmára. — A* rozs a’ leghidegebb éghajlat alatt is megtorem, hacsak három hónapos nyári melegben részesülhet, és illy vi­dékeken a’ fő, gyakran egyetlenegy kenyérnövény; to­vábbá fővéleménye a’ homok földnek,és még az igen ritka homokban is (csak futó ne Ingyen) haszonnal tenyész­­tethetik. Ellenben nagyon kötött agyagban termése igen bizonytalan; de kevésbé kötött földeken már jól i­­­tt díszük, legjobban pedig televénydűs agyagos homok­ban. Azonban, miután soványabb földeken is megterem, a melegebb éghajlat alatt közönségesen csak olly föl­dekbe vettetik, mellyek búza számára felette szegények, vagy kelletinél ritkábbak; jobb minőségű földeken leg­feljebb szalmája miatt termesztelik kisebb mennyiség­ben. — A’ rozs háladatosan elfogadja a’ fris trágyá­zást is, csak ne legyen az kelletinél túlságosabb, kü­lönben ősszel felelte buján nevén, langyos télen köny­­n­yen kiázik, vagy elrothadt, tavasszal pedig megdől. Olly vidékeken, hol fő gazdasági vélemény és még a’ régi h­árom nyomásu rendszer divatozik, trágyázott ugarba vettetik; egyébiránt a’rozs elő vetemények után is diszlik, ha azok a’ földet kelletinél porhanyóbb álla­potban nem hagyák vissza, és olly korán eltakarhat­nak, hogy a’ földet még kellően el lehet a’ rozsvetésre készíteni. Legjobb előnövényei a’repcze, dohány, zöld­takarmánynövények, lóher, hajdina és hüvelyes véle­mények ; továbbá uj töréseken is nagyon jól díszük a’ rozs a’ földnek illő elkészítése mellett; ellenben a’bur­gonya és répa kevésbé kedvező előveteménye, a’ késő hazatakamilás és a’ földnek szerfeletti porhanyilása mi­att. Rozsot rozsra vagy más gabonafajra csak erőteljes földben lehet némi sikerrel vetni.­­ A’ földnek vetésre való elkészítésére mind az áll, mi a’ búzáról mondatott. Rozsra nézve még hasznosabb a’ földet, különösen ha ez ritka , egy ideig vetés elött megülepedni hagyni, és többnyire sokkal nagyobb a­ termés, ha az utolsó szán­­tást vetés előtt 3—4 héttel tesszük meg, mint ha ve­téskor is megszánjuk a’ földet. Magnak uj, azaz ugyanazon évi rozs használtassák, mert az a mag tö­kéletlenebb növényt ad, és sokkal nagyobb mennyiség kívántatik. Vetésre száraz időt kell választani, külö­nösen kötött földön; ritka földeken kevésbé ártalmas a’ nedves vetés. A’ mag borona- vagy lilóekével ta­­karítatik földbe úgy, mint a’búzánál mondtuk, csak hogy valamivel sekélyebben; azért nem czélirányos a’ rozsmagot közönséges ekével alászántani. — Ugyan­annyi magra van szükségünk, mint a’ búzából. Az őszi rozs nemcsak magtermesztés végett, ha­nem zöld takarmányul is vettetik , melly esetben jövő tavasszal korán, nehány héttel a’ lóherék kaszálhatása előtt bő istállói zöld eledelt nyújt barmainknak. fi. §. A’ t­ö­n­k­ö­l­y (Irin­kmm spelta) vetése. — A’ tönköly tulajdonkép búzafaj, mert a’ közönséges búzától csak abban különbözik, hogy magja csép­ésnél nem esik ki tokjából, hanem azt malomban kell kikop­tatni. Azért is olly országokban, hol illy koptató mal­mok nem léteznek, e’ növény nem igen ismeretes. Né­­melly hidegebb, hegyes és kevésbé termékeny vidéke­ken fő’gabonavetemény; mert porhanyóbb és soványabb földdel is megelégszik, jobban megbokrosodik, több magot ád, az üszögnek és mézharmatnak kevésbé van alávetve, a’ hideget jobban tűri és nedvesebb földeken nem szenved annyira, mint a’ búza; egyébiránt erős szála lévén, és annál fogva nehezebben dőlvén meg, tan­­*i­i «I!: iOJÜi ■ d­e lí' uft v a

Next