Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-11-26 / 95. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ötödik év 2-ik fele. Pesten, November 26-án 1845. 95. szám. TARTALOM : A’ német mezőgazdák és erdőszök Boroszlón tartott 9-ik gyűlésének rövid vázolata. (Török János). — Toldalékadatok a’ teleméri gazd. árvaintézetről. (Karap Sándor). — Nógrádi levelek. (Jób János). Hirdetés. Gabonnál. A’ német mezőgazdák és erdőszök Boroszlón (Porosz-Sziléziában) tartott kilenczedik gyűlésének rövid vázolata. (Vége.) Ki e’ minden oldalról virágzó ’s kielégítő állapotot a’ hely színén látja, lehetetlen, hogy — ha némi részvéttel kiséri az emberiség haladását, — kiváncsi ne legyen kifürkészni, ’s megtudni az okokat ’s előzményeket , mellyekből e’ napról napra észrevehetőbb gyarapodás eredetét vette ; ’s egy részben a’ gyülekezet elnöke maga megnyitó beszédében , más részről számos ez iránt megkérdezett szilezita lényegesen a’ következő pontokba szoktá össze azt, mi e’ részben felvilágosítást nyújthat. Midőn e’ század elején Napoleon, az ész, lelkesedés, erő és politikai ügyesség hatalmával Európa sorsát kénye szerint intézve, Poroszországot is megsemmisítő,— a’sors által üldözött porosz király, 3-ik Fridrik, országa romaiból ismét hatalmas státust akarván alkotni , két olly módokhoz folyamodott, mellyek az ő eredményükben mindeddig soha nem csaltak; t. i. népeit olly állapotba helyező, mellyben szellemi, erkölcsi és anyagi erejök gát nélkül kifejlődhetett, ’s habár elvesztő is ez által a’ király örökre azon nem nagy dicsősséget, korlátlanul uralkodhatni olly népeken, mellyek morális öntudat nélkül engedelmeskednek minden parancsnak, bármilly oknélküli és zsarnoki legyen az, ’s egyenlően tűrnek jót és rosszat, mert önsorsuk felett gondolkozni, ítélni ’s választást tenni az ö körükön túl megyen ; — de nyert az általa’ bölcs fejedelem e’ képzelt dicsősségnél sokkal fényesebb ’s állandóbb babért, ’s szilárdabb thrónt, melly a’ gyorsan kifejlett értelem , közszellem, erkölcsi súly ’s átalános jóllét legyőzhetetlen hatalmára, ’s a’ népszeretetre mint rendületlen sziklára támaszkodhatott. Ekkor létesült a’ porosz iskolák jelen szabad szerkezete,’s ama nevelési rendszer, mellyet sok szomszéd státus irigyelt, de soha nem utánozott, ’s melly a’ porosz nép minden osztályain keresztül emberhez illő magasb miveltségnek, a’ polgári jogok és kötelességek tisztább öntudatának, ’s önállóbb jellemnek és erkölcsi súlynak alapját veté meg. Ekkor mondatott ki egyszerű királyi határozat által, hogy a’ telek, mellyet a’ paraszt bir, az ö valóságos tulajdona , ’s a’ rajta fekvő terheket az e’ végre kerületenként felállított hivatalok becslése szerint egyszerre vagy részletenkint, készpénzben vagy termesztményekben, sőt földben is megválthatja. — Ekkor nyerék a’ közlegelök, ’s velők a’ nomádi gazdálkodás a’ végső döfést. — Ma már Sziléziában egy helység sincs jól fizetett olly tanító nélkül, ki az ottani jeles praeparandiákban nem képeztetett vol-