Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-04-02 / 23. szám
23. Hatodik év 1-ső fele, Pest, Április 2-án 1846. MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Mi lehet a’ „Magyar Gazda1' feladása ? Búcsúszó gyanánt ifj. Szabó Pál úrhoz! (Török János.) Testvéremhez naplómból. (Péterfy Jósef.) Nógrádi levelek: IX. (.Jób János.) — Pesti 1846. jósefnapi sokadalom és árjegyzék. — Gabonaár. Mi lehet a’ „Magyar Gazda“ feladása ? Búcsúszó gyanánt ifj. Szabó Pál úrhoz ! Hatodik éve már, hogy e’ lap, a’ mezőgazdaság, a’ nemzeti jóllét egyik legfontosb, ’s legkiterjedtebb mezején működik, egy részről azon akadályokat fejtegetve, mellyek annak illő kifejlését gátolják, más részről tapasztalásból merített útmutatásokkal szolgálva, mikép lehessen fennálló viszonyaink között a’ mezei gazdálkodást lehető legnagyobb haszonnal űzni. — E’ lap hat évi tartalmának túlnyomó részét legjelesb státus- és mezőgazdáink nagybecsű dolgozataik képezik;’s így bármilly dicsösség is reám nézve illy folyóirat szerkesztőjének lehetni, mégis, naponkint terjedő jótékony sikerének érdeme mindenek előtt azon férfiakat illeti, kik azt fáradhatatlan közremunkálásuk ’s tanuságos vitatkozásaik eszközévé választák. — Valljon mind e’ mellett megfelelt-e e’ folyóirat rendeltetésének? — azt, mint szerkesztő, el nem dönthetem; e’ tekintetben az olvasó közönséget illeti a’ bíráskodás; de eléggé megnyugtató reám nézve egy részről becsületes szándékom tisztasága, más részről annak öntudata, miszerint e’ lapok, a’ legértelmesb polgárok, ’s legmunkásabb hazafiak sorából évről évre növekedő számú, sőt eddigi számításunkat fölülmúló válogatott közönség pártolásának örvendenek. ’S e’ körülmény, azt hisszük, legbiztosb próbaköve annak, hogy e’ folyóiratnak szelleme, iránya , és működése a’ köz várakozásnak megfelel, mert ellenkező esetben a’ magyar mezőgazdák józan értelmiségével szemközt rég megbukott volna. De miben is állott tehát a’ „Magyar Gazda“ eddigi törekvése? — Tisztelt olvasóink irányában felesleges, sőt tán unalmas is lenne illyes valamit e’ helyütt újólag bővebben fejtegetni. Legyen elég azon nyilatkozásra vonatkoznunk, mellyet a’M. Gazd. Egyesület a’ lefolyt országgyűlésnek hivatalosan felterjesztett, ’s melly, mint a’ M. Gazda szerkesztője személyes meggyőződésének leghívebb tolmácsa, e’lapok 1843-ik évi folyamának 97-dik számában szőrűi szóra foglaltatik, ’s melly rokon értelmileg ugyanezen folyóirat 1845 ik évi £-ik számában foglalt hitvallással világosan kimondja, hogy virágzó mezőgazdaság, egészséges státusszerkezetet, ’s virágzó ipart és kereskedést is feltételez , ’s hogy amaz alkotmányunknak tetemes változásait, mindenek felett pedig az álladalmi jogok és terhek arányszerüleg egyenlő eloszlását ’s a’ birtokviszonyok korszerű átalakulását, — emezek pedig, (az ipar és kereskedés t. i.) képzőintézeteket, népesitést, czélszerü közlekedési eszközöket, ’s vagy vámviszonyosságot, vagy minden vámsorompók megszüntetését igénylik, örökváltság, tagosítás, közteherviselet, telekkönyv, bank, a’ hozott és hozandó törvények szigorú végrehajtása, több korszerű mezőgazdasági ’s ipartörvények alkotásának szüksége és tervezése, mindé’ perczig lapjaink által a’ legélénkebb szorgalmazások szakadatlan tárgyai valának. Hogy nem siker nélkül, tanúsítják számos helyeslő felszóllalások, tanúsítja az ezen eszmék iránt mindenfelé nyilvánuló rokonszenv. Midőn e’ meggyőződéstől vezérelve, ’s istenben bízva,csekély tehetségeinkkel mi is így hazánk boldogabb jövendőjéért küzdenénk, nem veszthettük szem elöl, hogy a’ magyar mezőgazdaság, habár a’fennidézett közjavitások nyomán hihetetlen fokra emelhető, jelenleg még csak azon a’ lábon sem áll, melly a’ fennálló viszonyok között lehetséges. — Azon körülmény, hogy a’ földmivelő nép igen nagy része roszul él, sőt gyakran ínséggel, éhséggel küzd; hogy szarvasmarha és ló az egész országban ugyszóllván a’ legrosz-