Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-02-05 / 9. szám
Pest, Február 5-én 1846. Hatodik év 1-ső fele. 9. Miért jövedelmeznek nagyobb uradalmaink olly rosszul? Különös érzés szállja meg a’gondolkozó embert, ha nagy uradalmainknak aránylag csekély jövedelmét látja; ’s látja egyszersmind,mennyi kéz ésész fáradozik gyakran, hogy az efféle uradalmak jövedelme csökkenjen. No igen ! mert hány uradalmat lehet mutatni, hol a’ királyi haszonvételekből, állandó úrbéri tartozásokból ’s a’ t. bejövő összeg tetemesen meghaladja azt, mi egy évi terjedelmes kezelés után az uradalmi pénztárban saldo gyanánt felmarad. — Ennek hallására, mint minden különösre, először csudálkozás fog el bennünket; később pedig magunkhoz térvén, e'viszásságon elmosolyodunk , ’s annak okait fürkézzük. ■— Újat e’ tárgyban tán nem igen fogok mondhatni, de néha nem árt a’ már ismerteket ismételni; mert vannak dolgok, mellyeket nem lehet eléggé gyakran ismételni. Koránsem czélom azonban e’ helyütt valamelly gazdaság jövedelmezésének minden tényezőit fejtegetni, nem különösen, a’politikai és statistikai tényezőket, miilyenek a’ gazdaságra való törvényes intézmények, geographiai fekvés, közlekedési eszközök, népesség és népjellem, ’s innen eredő kereskedési viszonyok; nem a’ földminőségi és éghajlati viszonyokat, mellyeken változtatni vagy épen nem, vagy legalább egyes birtokosnak alig lehet; sem a’ mezőgazdaságtaniakat, millyenek a’ földmivelési, növénytermesztési és állattenyésztési elvek okszerű alkalmazása, bár e’ tekintetbeni hiányokon az illető földbirtokosok kétségtelenül sokat változtathatnának, — én itt csupán a’ belszerkezeti viszonyokra szorítkozom: azokra, mellyeket közönségesen systemának neveznek, ’s mellyeken változtatni egyedül az uradalmak birtokosaitól, illetőleg pedig azoknak főtisztei ’s tanácsosaitól függ. E’ tekintetben az eredeti rész, melly a’ nagyobb gazdaságok intézményein fene gyanánt rágódik, a’ küllő, mellyből — mint Pandora szelenczéjéböl — Ceres országába minden baj árad: a’tisztek érdekének az urodaloméval nem ugyanazonirása. Ezen alaphiány pótlására mindenféle intézkedések megkisértetnek ugyan, de az eredmény mutatja , hogy az iparvilágban e’ hiány kipótolhatatlan. Munka és jutalom az anyagi előállításnál olly elválaszthatlan eszmék, mint ok és eredmény, cselekvés és siker, úgy hogy hol a’ munkát nem jutalom, hanem bér föltételezi, ott ösztönözheti ugyan a’ tisztet minden más érdek, csak ipari érdek nem. Ennek legjellemzőbb ismertető jele az, hogy a’saját tehetségű’ lehető legnagyobb ön hasznú eredményt törekszik kiállítani, vagyis bizonyos eredményhez a’ lehető legkevesebb áldozattal jutni. Hol, és a’ mennyiben valamelly cselekvésnél e’ törekvés nem létezik; ott és annyiban más — meglehet hogy sokkal nemesebb, de bizonyosan nem ipari érdek a’ munkásság indoka. Ezeket gazdasági viszonyokra alkalmazva, óvakodnunk kell, nehogy összezavarva a’ fogalmakat, az imént említett eredményt ugyanazonitsuk a’ tiszt fizetésével. Mert aligha el nem mondhatjuk ugyan, hogy a’ tiszt fizetése meghatározott mennyiség lévén, ő ezt a’ lehető legkevesebb áldozattal, legcsekélyebb erőfeszítéssel fogja elérni akarni, de tisztán felfogva a’ dolgot,a’tiszt munkássága fizetésével nincs közvetlen viszonyban,mint ok és eredmény. A’tiszt munkásságának eredménye ugyanis azon előállítás,melly az uradalom javára esik,és ez nem ugyanaz a’tiszt fizetésével, mi igen egyszerűen kitűnik abból ,hogy a’ közönséges rendszer mellett a’ tiszt amaz előállítást szaporíthatja vagy csökkentheti, a’ nélkül, hogy ez által fizetése is szükségkép változnék; ö tehát a’ jővő- MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Miért jövedelmeznek nagyobb urodalmaink olly rosszul. (Folyt. köv.) — A’ pamutnövény ’s annak mivelése. — Trágya (Folyt.) — Középponti egyesületi unkálódások. Halálozás. — Csödhirdetés. — Gabonaár.