Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-06-11 / 42. szám
Pest, Junius 11-kén 1846. Hatodik év 1-ső fele. IAGTAR 6ZADA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Péterfy Josef jelentése’sat.— Mindinkább terjedvén az uradalmakban a’ téli és nyári elletés behozatala, milly viszonyok közt mutatkozott e’ két izbeli elletés leghasznosbnak ? ’sat. (Vittich Elek.) A’ hédervári erdömivelésnek rövid vázlata. (Schuszter Bernét.) — Gazdasági tudósítások Veszprémből. — Paraszt kanczacsikók jutalmazása. — Hirdetések. Gabonaár. Péterfy József jelentése a’ szöllőmivelés érdekében tett külföldi utazásairól, a’ M. Gazd Egyesület f. é. medárd.vásári közgyűlésén. Méltóságos Elnök-gróf ur! Tekintetes Egyesület! Midőn a’haza mezőgazdasági értelmességének e’fényes körbe gyűlt képviselői előtt szerencsém van szót emelni, mindenek felett kedves kötelességemül tartom, a’tisztelet és hála nyilvános kifejezésében bemutatni parányi adómat a’ kegyességért, ’s azon igen nagyra becsült bizalomért, mellyre a’ t. Egyesület csekélységemet méltatá, midőn a’ mezőgazdaság szép mezején, különösen pedig annak egyik legérdekesb ágában, a’szöllőmi vetés- és borkészítésben, a’mivelt, ’s e’ tárgyban fényesen előhaladt külföldön leendő tapasztalások gyűjtésére ’s intézkedések kitanulására saját pénzbeli áldozatán utazni küldött. — Tekintetes Egyesület! Már magában az utazás változatossága ’szellemében rejlő élvezet, ’s már csak puszta szemlélete is korszerű ’s hasznos javításokban a’ tapasztalásoknak, mikre a’ mezőgazdaság terén a’ népeket, mellyek közé feladásom vitt, értelmiség, ipar, ’s az egyesülés szelleme vezérle, megbecsülhetlen , de én főleg szerencsésnek tartom magam leginkább azért, mert a’ t. Egyesület kegyességénél fogva a’ mezőgazdaság ép azon ágában jön alkalmam ismereteket gyűjthetni, melly hazánk természeti állásánál fogva nemzetgazdasági tekintetben egyik legfontosabb, ’s kellő viszonyok közt az anyagi jóllét gyarapítására bizonyosan a’ legsikerdúsabb eredményeket idézheti elő. — E’ meggyőződés nem puszta állítás, hanem a’ látott és tanultak nyomain kifejlett azon combinatiónak kifolyása, minél fogva a’ t. Egyesület ujabbi intézkedései következtében hazánkban ez érdekben megkezdett széttekintésem küszöbén is minden elfogultság nélkül most még tisztábban láthatom, miszerint a’ jó természet hazánkat különösen bortermő országnak alkotá, melly szilárd akarat, ’s belátás mellett ez iparágban még nem ismert tökélyre juthat, midőn Európának a’ természettől kevésbé kegyelt más tartományai vasszorgalom ’s csak küzdések utján vergődhetnek sokszor alig a’ középszerűségig. — Innét Magyarország szöllőmivelése ’s pinczegazdaságának javítása, emelése, tökéletesítése azon ügy, melly nemcsak e’ tiszteletes testület figyelmét érdemli, de még az összes nemzeteét is teljes mértékben, ’s erre önkint ’s még inkább eljutunk, ha a’ szöllőmivelésnek fontosságát státusgazdasági tekintetben bár futólag is fontolóra vesszük. Magyarország földmivelő ország, ’s mint illyen, népe vagyonosb állásának egyik kitűnő garantiáját mindenek előtt csak mezőgazdaságának virágzásában keresheti ’s találhatja fel; ha már ezt csekély ítéletem szerint úgy érheti fel, ha földbirtokát, melly ismét nemzeti hitelének legfőbb biztosítékát nyújtja, értelmesség és ipar utján a’ lehető legnagyobb kamatok előhozására alkalmassá teszi: következik innét az okszerű gazdálkodás fő elve után is, miszerint a’ szellőmivelés természetéhez illő földbirtokon, főleg hazánk gyönyörű ’s classikus halmain űzve, kellő viszonyok közt tetemesen növelheti a’ státuskereset forrásait. És innét hibáznak önmagok, hibáznak a’ státus ellen azon gazdák és birtokosaink, kik megvetve a’ gazdálkodás említett fő elvét, vagy a’ hívatlan lapályokra szorítják a’ szelíd borágat, vagy ez alá az olly kedvezöleg kínálkozó halmokon a’ szöllötöké helyett silány rozst vagy burgonyát termesztenek. — A’ szöllőmivelés a’ státusra nézve azon kedvező körülményt idézi elő, miszerint az a’ gabnatermesz-