Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)

1846-10-28 / 79. szám

Pest, October 28-kán 1846. Hatodik év 2-ik fele. MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Némelly iparnövény termesztésének ’s mivelésének figyelembe ajánlása. (Vinnay János.) A’ csikók nevelése Rueff tanártól Hohenheimban. (Vége köv.) — Vidéki egyesületi mozgalmak. Magyar Gazdasági Egyesület. (Török János.) Hirdetés: Gabonaár. Némelly iparnövény termesztésének ’s mivelésének figyelembe ajánlása a’ Kassán és Eperjesen tartatott ter­mészetvizsgálók ’s orvosok nagygyű­lése alkalmával 1§16. Hála a’ kor szellemének, melly valahára ha­zánkban is fölébredvén anyaföldünk nem csak ter­mészeti gazdaságát kutatni, hanem annak anyagi hasznát előmozdítani igyekszik, mit századok által elmulasztott. — ’S örvendetes látmány vala, mi­dőn nehány év alatt egymásután különbféle Egye­sületek mint a’gazdasági, ipar, orvosi, természet­­tudományi ’s többek keletkeztek, kitűzvén czélokul a' hazánkban létező hiányokat orvosolni, és a’ közjót, mennyire erejök terjedhet elősegíteni, mi egyes em­ber fáradságainak a’ legbuzgóbb akarata ’s munkássága mellett is alig vagy nem sikerülhet. — Egyesült erő igen természetes nagyobb követ mozdíthat meg mint egy-két ember, több szem többet lát, több kapacitás remeket állíthat elő ; ezeket a’ tekintetes Iparegyesü­let igazgató választmánya helyesen belátván, azért is annak hozzám intézett felszóllitására, hogy az ipar körbe különösebb befolyással biró természeti tudomá­­nyok mezejéről némelly nagyobb érdekű kérdéseket tárgyalási szőnyegre vonasson ’s pályázásra kitüzetni ajánltasson , édes örömest hódolok, minél fogva cse­kély tehetségem szerint nézeteimet bátorkodom rövi­den előterjeszteni, ’s mostanra egyedül némelly neve­zetesebb iparnövények átalános hasznára ’s fontossá­gára szorítkozván a’ nyájas olvasó közönségnek figyel­mébe ajánlani. A’ természetbúvár a’ földünkön előforduló ter­mészeti testeket belső tulajdonságaikkal együtt meg­ismertetni, és azoknak valami czélral hasznukat venni tanítja, és azokat vagy egyenesen az iparűzőnek ’s ke­reskedőnek , ha bő mennyiségben a’ vadonban szed­hetni, vagy a’ mezőgazdának termesztésre ajánlja ké­sőbb az iparnak ’s kereskedelemnek átadandókat. — Más nemzeteknél ezen egyesületi eszmék ’s viszonyok jól felfogatván, már régibb idő óta intézkedéseket tő­nek, hogy az egyik egyesületi osztály a’ másikának ba­rátságosan kezére járjon, melly értelmi közremunká­­lás következtében a’ nemzeti jóllét ’s közboldogság, az ipar­ ’s gazdaság mezején náluk mindinkább gyarapod­va haladott; — ez tagadhatlan. De mi magyarok azzal még nem dicsekedhetünk, mi a’ fejlődésnek csak hajnalán állunk; sok nálunk a’ hiány, nagy a’ szükség annál inkább, minthogy a’ fel­­viradt iparszellem szükségeinek fedezésére ’s anyagi tárgyak fölhasználására nézve ki nem elégítethetik, hogy pedig kielégitessék­ honunk földétől követelhet­ni azt már azért is, mert éghajlati fekvési ’s földminé­­műségi helyezeténél fogva sokkal többet állíthatna elő mintsem eddig történt. És mégis sajnos magasztalással: Kérkedünk arannyal ezüsttel! Ezt óhajtja a’ magyar kebel — De bár már merre nézzünk is illy kincs Midőn azt keressük sehol sincs. E’ szempontból kiindulván szavaim igazolására olvassuk csak az évről évre kiadatni szokott pesti vá­sárok alkalmával áruba bocsátott czikkek jelentési névsorát, csupán a’ növény termények rovataiét kie­melvén, nem látjuk-e abban évtizedek óta (talán némi kis kivétellel) majd nem mindig ugyan azon neveket illy sorozattal: ánis, baraczkmag, bor, dohány, é­­des kömény, fejér ’s vörös szappanfű; gabona (búza, rozs, árpa, zab, köles, kukoricza) gubacs; g­y­ö­­kér: alcana, tárnics (gentiana), ennula, ziliz (althaea) kender, vad komló; magvakból: kömény, lóher,

Next