Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-10-28 / 79. szám
Pest, October 28-kán 1846. Hatodik év 2-ik fele. MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Némelly iparnövény termesztésének ’s mivelésének figyelembe ajánlása. (Vinnay János.) A’ csikók nevelése Rueff tanártól Hohenheimban. (Vége köv.) — Vidéki egyesületi mozgalmak. Magyar Gazdasági Egyesület. (Török János.) Hirdetés: Gabonaár. Némelly iparnövény termesztésének ’s mivelésének figyelembe ajánlása a’ Kassán és Eperjesen tartatott természetvizsgálók ’s orvosok nagygyűlése alkalmával 1§16. Hála a’ kor szellemének, melly valahára hazánkban is fölébredvén anyaföldünk nem csak természeti gazdaságát kutatni, hanem annak anyagi hasznát előmozdítani igyekszik, mit századok által elmulasztott. — ’S örvendetes látmány vala, midőn nehány év alatt egymásután különbféle Egyesületek mint a’gazdasági, ipar, orvosi, természettudományi ’s többek keletkeztek, kitűzvén czélokul a' hazánkban létező hiányokat orvosolni, és a’ közjót, mennyire erejök terjedhet elősegíteni, mi egyes ember fáradságainak a’ legbuzgóbb akarata ’s munkássága mellett is alig vagy nem sikerülhet. — Egyesült erő igen természetes nagyobb követ mozdíthat meg mint egy-két ember, több szem többet lát, több kapacitás remeket állíthat elő ; ezeket a’ tekintetes Iparegyesület igazgató választmánya helyesen belátván, azért is annak hozzám intézett felszóllitására, hogy az ipar körbe különösebb befolyással biró természeti tudományok mezejéről némelly nagyobb érdekű kérdéseket tárgyalási szőnyegre vonasson ’s pályázásra kitüzetni ajánltasson , édes örömest hódolok, minél fogva csekély tehetségem szerint nézeteimet bátorkodom röviden előterjeszteni, ’s mostanra egyedül némelly nevezetesebb iparnövények átalános hasznára ’s fontosságára szorítkozván a’ nyájas olvasó közönségnek figyelmébe ajánlani. A’ természetbúvár a’ földünkön előforduló természeti testeket belső tulajdonságaikkal együtt megismertetni, és azoknak valami czélral hasznukat venni tanítja, és azokat vagy egyenesen az iparűzőnek ’s kereskedőnek , ha bő mennyiségben a’ vadonban szedhetni, vagy a’ mezőgazdának termesztésre ajánlja később az iparnak ’s kereskedelemnek átadandókat. — Más nemzeteknél ezen egyesületi eszmék ’s viszonyok jól felfogatván, már régibb idő óta intézkedéseket tőnek, hogy az egyik egyesületi osztály a’ másikának barátságosan kezére járjon, melly értelmi közremunkálás következtében a’ nemzeti jóllét ’s közboldogság, az ipar ’s gazdaság mezején náluk mindinkább gyarapodva haladott; — ez tagadhatlan. De mi magyarok azzal még nem dicsekedhetünk, mi a’ fejlődésnek csak hajnalán állunk; sok nálunk a’ hiány, nagy a’ szükség annál inkább, minthogy a’ felviradt iparszellem szükségeinek fedezésére ’s anyagi tárgyak fölhasználására nézve ki nem elégítethetik, hogy pedig kielégitessék honunk földétől követelhetni azt már azért is, mert éghajlati fekvési ’s földminéműségi helyezeténél fogva sokkal többet állíthatna elő mintsem eddig történt. És mégis sajnos magasztalással: Kérkedünk arannyal ezüsttel! Ezt óhajtja a’ magyar kebel — De bár már merre nézzünk is illy kincs Midőn azt keressük sehol sincs. E’ szempontból kiindulván szavaim igazolására olvassuk csak az évről évre kiadatni szokott pesti vásárok alkalmával áruba bocsátott czikkek jelentési névsorát, csupán a’ növény termények rovataiét kiemelvén, nem látjuk-e abban évtizedek óta (talán némi kis kivétellel) majd nem mindig ugyan azon neveket illy sorozattal: ánis, baraczkmag, bor, dohány, édes kömény, fejér ’s vörös szappanfű; gabona (búza, rozs, árpa, zab, köles, kukoricza) gubacs; gyökér: alcana, tárnics (gentiana), ennula, ziliz (althaea) kender, vad komló; magvakból: kömény, lóher,