Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-08-08 / 58. szám
938 937 A’ jó eke kívánt mélységig szánt, 3 — 12 hüvelykig, mi jő tulajdonsága egy jó ekének; de nem mindenki van e’ véleményen; egyik azt mondja, nem szánt mélyebben, mert kavics-rétegre jut, ’s földjét elrontja; igaza lehet,’s ne szántson mélyebben, valamint az sem, ki sziklára ért. Másik azt véli, ha szokása ellen mélyebben szánt, vad földet forgat fel, miben semmi sem terem. Gabna ugyan, ’s minden olly más növény, melly nem mélyen ereszti gyökeit, illy szántás után nem fogna teremni, de igen a’ répa és repcze; ’s látni fogja, miként a’ mély szántás a’ földet rendkivül javítja, főleg ha egyszersmind azt meg is trágyázhatja. A’ föld mély felszántását több okok javallják: a’ mélyen felpordált föld több nedvességet, levegőt, és meleget fogadhat el, mellyek a’ növény tápanyagát elkészítvén a’ földben, az a’ növénybe vitettetik által, ’s igy a’ növényzet annál erőteljesb leend, minél nagyobb behatás adatik e’ ható erőknek; e’ behatás pedig ismét annál nagyobb, minél arányosabb közöttük a’ viszony. A’ szívós agyagot, melly száraz időben megkeményedik, nedves időben pedig igen nyirkos, a’ mély szántás által felesleges nedvességétől meg lehet szabadítani, ’s ez úton a’ nedvesség és meleg közti kívánatos arányt helyreállítani. Ha homokföldünk van, melly a nedvességet keresztül ereszti, lehet, hogy mélyebb szántás által talán agyagrétegre találunk, mellyet a’ földszinre hozván, ez által a’ földnek nagyobb viztartósságát eszközölhetjük; tehát ismét helyesebb arányt idézhetünk elő a’ nedvesség, levegő és melegség között, mint szinte a’ földkeverék olly czélszerübb vegyületét is, melly a’növényélet kivánatinak leginkább megfelel, így lehet mély szántás által a’föld egyéb nemei, mint mész ’s agyag között olly keveréket előidézni, melly a’ föld minőségét egészen megváltoztatja. Már ha olly földet mívelünk, melly például 2—4 —5 láb mély termő réteggel bir, mélyebb szántás által ez egész réteg termővé tétethetik, mint melly tápláló részeiből tán századok óta igen keveset eresztett át a’ növényzet szükségeire ; és igy e’ kincset, ha évenkint mélyebben és mélyebben szántunk, a’midőn egyszersmind a’kellő nedvesség által felolvasztott becses tápanyagok a’ növény gyökeire vezettetnek, a’ jó ekével magunkévá tehetjük. A’ francziák ’s angolok nem ok nélkül iparkodnak nagyobb területű birtokaikat, bárha ásóval is, 2—3 — 4 láb mélyen felásatni; nem ok nélkül míveltette igy Fellenberg ur Hofwylt, ’s nem ok nélkül gondolkodtak a’ legügyesebb emberek olly eszközök feltalálásán, mellyek a’ földnek mélyebb megmunkálhatását lehetővé tegyék. És illy eszköz a’ jó eke , melly mint illyen 3 — 12"-ig minden kivántató mélységig lehasson. Azonban a’ közönséges ’s szokásban lévő mezei ekével ezt nem vihetni végbe; mindenki tudja, mi sekélyen metszi fel az a’földet, sokszor alig 3—4"-ig, hiányos összeállítása ’s részeinek rész szerkezete hozza ezt magával, melly a’ vonó-erő növekedésével még inkább ellenszegül, hogy a’ mélyebb szántás alkalmával azzal épen nem boldogulhatni. A’jó eke aránylag kevés vonó-erőt kíván; minden gazda tudja, mi nyereség legyen reá nézve, ha négy ökör helyett csak kettőt kell ekéjébe fogni, ’s ha az egész munka vezetésére 2—3 ember helyét egy pótolhatja. És vannak ekék, mellyekkel 2 ökör vagy ló mellett mélyebben szánthatni, mint rész ekébe befogott négy vagy több marhával; minek okait, ha fürkézzük, főleg a’ következő pontokban találjuk : 1- ször a’ talyigában, melly legtöbb esetben nélkülözhető, és mellyet ott is, hol használata mellőzhetlen, máskint kellene az ekéhez alkalmazni, mintsem történik a’ közönséges mezei ekénél. Ez az eke menetelét akadályozza a) azon feltartóztatás által, melly saját mozdulatának is ellenszegül; b) azon súly által, minél fogva mint nehéz test, a’ vonás irányvonalára hat, és igy ennek megtörése által; c) azon nyomás által, mellyet ez előszerkezetre a’ gerendely okoz. Ha amaz akkint állítatnék össze, hogy egészen a' gerendely elébe jöhetne, igy meg nem törhetvén a’ húzás irányvonalát, több hiányoktól megmenekülne. 2- ik ok az eke azon részeinek tompasága, mellyekkel a’ földszeletek metszése eszközöltetik. Minden gazda tudja, mikint a’ kenyér a’ kés élével könnyebben átmetszhető semmint a’ fokával, ’s hogy a’ hegyes szeg inkább behat a’ fába semmint a’ tompább, 's különös mégis, hogy daczára mindennek, parasztgazdáink olly ekét használnak, mellynél egy tompa vasnak kell a’ már említett két metszést végezni, mellynek egyike t. i. a’ csoroszlya, a’ másika a’ kormánydeszka tompa előrészével tétetik, holott mindkét metszést czélszerűbben egy éles ’s egész az ekevasig lenyúló csoroszlya és az egy kissé hegyesebb, ’s a’ barázdában vizhányosan fekvő ekevas által lehetne eszközölni. A’ 3-ik ok, miért olly nehézjárású a’ közönséges paraszt-eke, abban fekszik, mert a’ súrlódásnak leginkább kitett részek fából készitvek, mire a’ föld inkább tapad mintsem a’ vasra, mi onnét is látható, minthogy a’kormánydeszkára még akkor is ragad föld, midőn az szikkadtabb állapotban szántatik. Tudja minden gazda, miként a’ sima hóúton sokkal könnyebben elcsúszik a’ szánka, mint a’ száraz földön, ’s hogy két darabos kő nehezebben dörzsölhető egymáshoz, mint ha az egyik sima. Igaz, a’ földet szántás előtt nem egyenlíthetjük el simára, de legalább tegyük ezt az ekének azon részeivel, mellyek súrlódásnak vannak