Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-07-22 / 53. szám
53. Hatodik év 2-ik fele. Örökváltság. Valamint egyik nagyérdemű dolgozótársunk, Krizmics László úr, jeles fejtegetéseiben, úgy mi is már több ízben kimondottuk azon meggyőződésünket, miszerint mivelt ’s okszerű mezőgazdálkodás űzletésére, magát az örökváltságot egyedül, elegendőnek nem tartjuk, mert különben valamint a’ nemes birtokon, úgy a’ jász-kun ’s egyéb kiváltságos helyeken józanabb ’s virágzóbb gazdálkodásnak már rég ki kellett volna hazánkban fejlődnie, a’ mennyire t. i. mostoha körülményeink daczára egyes értelmesebben kezelt jószágokon örömmel ’s okulással tapasztalható. — Az örökváltság csak egyik lényeges eszköz a’ czélszerű és sikeres gazdálkodhatás fő akadályainak elhárítására; csak elöleges lépés, mellyhez ha az illő értelmiség ’s pallérozottság egyéb mellőzhetlen feltételekkel hozzájárul, uj kedvezőbb korszak nyilandik meg a’ magyar földmivelésnek is, ’s ezzel a’ közgyarapodásnak , melly bizony csupán sóhajok, tervek, szóhalmatok, és cselekvéstelen jajgatások és okoskodások által el nem érhető. Íme a’ szarvasiak, mint a’ hírlapokból több hónapok előtt értesült a’ közönség, felfogták jövendőjük érdekét, ’s az örökváltsági egyezkedés által megveték a’ korlátlan ’s csak igy gyümölcsözhető mezei ipar alapját, ’s a’ lelkes birtokosok, biztosítván egyszersmind saját jogszerű járandóságaik tőke-értékét,büszke öntudattal tulajdoníthatják nagyrészben magoknak a’már is virágzásnak indult szarvasi derék közönség egykoron hatalmas gyarapodását. A’józanabb felfogás magvait, melly az örökváltsági eltökéléshez kívántatik, elhintette ugyan ott már a’ halhatatlan Tessedik, de lényegesen ápolá,’s nevelék azt a’ helybeli néhány év előtt keletkezett fiókgazdasági egylet, ’s ennek lelkes élesztői, Bálla és Jancsovics uu. Legyen nekik ezért nyilvános köszönet és elismerés! — E’ derék egyletnek köszönjük az Anyaegyesület által kért következő felvilágosítást itt, miből a’ fennforgó örökváltság ügyével tisztelt olvasóink részleteiben fognak megismerkedhetni : 1 ör. „A' szerződést megelőzte-e a’ legelő-elkülönzés, és tagosítás, vagy követték-e azt, vagy ellenkezőleg?“ — Mind a’ legelő szabályozása, mind az örökváltság iránt, egyszerre egyességre léphetni, fő kívánsága volt a’ községnek; mi is a’ mélt. földesurak által elfogadtatván, mind a’két ügy egyszerre tárgyaltatott, — és a’ következett, és következő szerződések úgy szerkesztettek, hogy együtt és egyszerre lépjenek életbe.# 2- szer. ,.A szabad adásvevés lépett-e az úrbéri telkek törvényes fenntartása helyébe?"1 — A’ szabad adásvevés elnyerhetése nélkül a’ község részéről az egyesség nem létesült volna, — mert a’ birtok tisztába hozatala, és azt nemcsak szabadon bírhatni, hanem azzal szabadon rendelkezhetni, és igy saját körülményeihez képest róla intézkedhetni *) **), egyetlen egy indító oka volt, hogy olly tetemes pénz Pest, Julius 22-kén 1846. MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Örökváltság. — Észrevételek Erdély lótenyésztéséről. (Bőd Károly.) — Legelőink okszerűbb használata körüli némelly teendőink. (Császár.) — Nehány szó Barcsy urnak a’ dohánytermesztés ügyében. (Barla-Szabó János.) Iazafiui adakozások jegyzéke a ’ köztelekre. — Gazdasági tudósítások: Bánságból (Lászlóffy.) és Sárosmegyéből (Limbek.) — Felvilágositó észrevételek a’ köztelki kiállításról szólló czikkre (Erdős M. J.) — Hirdetés: Gabonaár. *) Hát tagosítás történt-e ? e’ nélkül az örökváltság fömalasztja füstbe megy. *) Mi is lényegesnek tartjuk, hogy a' birtokos szabadon rendelkezhessék földével, ’s e’ miatt szükséges egy részben az örökváltság; de annyi korlátozást mégis óhajtunk, hogy a'birtokos tetszés szerint apró nadrágszíjakra el ne darabolhassa földeit; sőt meg vagyunk győződve, hogy a’törvénynek az úrbéri földre nézve megállapított telek-minimum iránt hozott rendelete az örökváltság által el nem enyészketik. Ellenkező esetben az örökváltságot, ha az az eldarabolást mozdítaná elő, átoknak tekintenék.