Magyar Gazda, 1847. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1847-12-08 / 46. szám
46. HAV AK GAZDA, MEZŐ- ÉS NEMZETGAZDASÁGI ’S MŰIPARI ÉRDEKEK KÖZLÖNYE. /*’ Ifj. Í Mizd. Egyesület pártfogása, alatt szerkeszti és kiadja: Török János. TARTALOM: Magyar Gazd. Egyesület. Péterffy Jósef. — Panaceák. III. — Lótenyésztés. — Birkászatról. Vidliczkay. — Burgonya-vész. Zombory Lipót. — Különös természetű selyembogarak.— Gazdasági tudósítás Biharból. Id. Irinyi. Hirdetések. — Gabonaár. — Dunavizállás. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ szőllőmivelés, és pinczegazdaságról a’ nemzeti casinóban alólírt napokon délután 5 órakor az Egyesület szöllőmivelési szakosztályának üléseiben nyilvánosan tartandó, ’s 1% órára osztott felolvasások vázolata: 1 S0 óra december 11-én. A’ szöllötö átalános tekintetben. — Eredeti hona , elterjedése, változatosságai, ’s elő nye egyéb növény fölött. A’ szöllötö természetrajza. — 2- ik óra dec. 18-án. Éghajlat és fekvés, — megkivántató föld, ’s annak elkészítése. Az ültetés módja. — 3- ik óra dec. 31-én. A’filial ültetmény,’s felnőtt szél— lötökék körüli munkák, ’s a’ föld mivelése. 4- ik óra 1848 január 8-án. A’ szöllötöke körüli nyári egyéb munkák; a’ szöllötö ifjitása ’s nemesítése. 5- ik óra jan. 15-én. A’ mivelés több nemes, különösen a’ lugosmivelés. 6- ik óra jan. 22-én. Trágyázás, a’szöllötrágya több nemesről. A’ szöllötöke ellenségei ’s betegségei. 7- ik óra jan.29-kén. Szüret, a’ szüret fogásai, a’must sajtolása. 8- ik óra február 5-dikén. A’ fehér és veres bor készítése , a’ külföldi kezelésmód átalános vonásokban. 9- ik óra február 12-dikén. Az forrás nyílt és zárt edényekben (Liebig szerint). A’ must lenyálkázása, ’s a’bor további ápolása. 10- ik óra február. 19-kén. Pincze, borsajtók ’s egyéb eszközök. 11- ik óra február. 26-dikán. Némelly különös borok készítése. 12- ik óra márt. 4-kén. Hazai szöllőmivelés, ’s pinczegazdaságunk hiányai; miként lehetne javitni azokon, hogy együtt felvirágozzanak. — Borkereskedésünk. E’ felolvasások befejezése után, az egész tavaszon, nyáron és őszön által minden szombaton, és vasárnap délután a’ szöllömivelési munkák és fogások magyarázata, ’s a’ szöllőfajok osztályozására ’s végmegállapitására szolgáló mindennemű tulajdonok összehasonlítása, kinyomozása, és összeírása nyilvános megvitatás mellett történik, ’s alólirt minél számosb egyesületi tagok és ügybarátok részvétét ’s megjelenését óhajtja. Pesten nov. 30-kán 1847. Péterffy Jósef, az orsz. szöllőiskola felügyelője. Pallaceák. III. Azon kérdésre, valljon a’ gabnaüzérlettel foglalkozók megkárosításával lehet-e a’ behozatali jutalmak által hatni a’ gabnaáraknak csökkentésére, értekező nem késik felelni, hanem kellőbb érthetés tekintetéből mégis szükségesnek tartja előbb a’ gabnakereskedés lényege fölött némi észrevételeket tenni. Előbbi czikkeinkben érintők már, miként ezen kereskedés egyik fő feladata abban áll, hogy a’gabna azon vásártereken vétessék össze, hol olcsóbb, és ott adassák el, hol ára emeltebb; ’s eképen — a’ szállítási költségek, ’s a’ kezelési kamat levonásával a’ gabna árát az egész országban mindenütt egyensúlyra helyezni. A’ dolog kellő értelmezése ’s megkülönböztetéséül ezen operátiót nevezhejük a’ tulajdonképeni gabnakereskedésnek. További föladata ezen nevezetes kereskedési ágnak abban áll, hogy a’ gabna aránylag alantabb árért szereztessék össze , mi közönségesen azonnal az aratás után szokott történni, hogy aztán később nyereséggel lehessen eladni. — A’ gabnakereskedésnek ezen faja gabnaspekulatiónak mondatik, ’s azok, kik ezen üzlettel foglalkoznak, gabnaspekulánsok