Magyar Gazda, 1860 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1860-05-08 / 19. szám

PEST, 1860. MÁJUS 8-kan. 19. szám. MAGYAR GAZDA, A­ MEZEI IPAR S ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK HETI KÖZLÖNYE. Megjelen e lap Szerkesztői lakás: Előfizethetni azonkivül: ily alakban minden kedden. Hatvani-utcza és ország-út sarkán, a ,,Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik A pesti czukorgyár épületében levő angol gépraktárban a vasúti indóház ELŐFIZETÉSI ÁE : emelet, hova az előfizetési pénzek , mellett, valamint a „központi kert-Egész évre . . . . 6 frt ú. p. — valamint tudósítások és egyéb lő­csarnokban“ a régi hídfőnél, a hid-Fél évre . . . 3 frt ú. p. velek is intézendők. utczával szemben. FÖLDMIVELÉSI CZIKKEK. x. A vetés sűrűségéről. Ha egyszer a vetés mélységével tisztá­ban vagyunk, akkor a vetés sűrűségére kell fő figyelmet fordítani , miután e kettő bámulatos öszhangzásba áll egymáshoz. Hogy a vetés mélysége és sűrűsége egymáshoz mily viszonylagos, azt úgy hiszem minden praktikus gazda tisztán belátja, mert hiszen minél inkább eltalál­juk a kellő mély vetést, annál kevesebb v­etőmagra van szükségüh^; ellenkezőleg minél tbb mag felül marad, vagy minél több elfárad, annál sűrűbben kell a földet megvetni. Itt annak egyszerű meg­fejtte, hogy a sorvetőgép felényi maggal is sűrű vetést idéz elő, míg a kézve­­tés gyakran két annyi vetőmag mellett is ritka marad. Igen mert a sorvetőgép bizo­nyos természetes mélységre rakja le a ve­tőmagot, mely mélységből, minden csira­képes mag biztosan kikelhet, holott a kéz­­zel vetésnek ez nincs hatalmában, miután itt sok vetőmag vagy fenmarad, vagy alá­szorul, és csak esetlegesen egy része jő azon rendes mélységbe, mely a vetés kellő sűrűségét biztosítja. A vetés sűrűsége roppant befolyást gyakorol a növénytenyészetre, de ezen sűrűséget azért egyszerűen nem lehet meg­határozni , mert az tömérdek különböző körülményekről feltételeztetik, amilyenek: A vetőmag jósága. A föld természeti tulajdonsága. A földerő. A föld megmivelése. A vetés ideje. A vetés módja. Az előnövények. Az időjárás stb. stb., melyek a vetés sűrűségére mind megannyi lényeges befo­lyást gyakorolnak. 1) A vetés sűrűségére nagy befolyást gyakorol a jó vetőmag. A magtermelésre ép oly döntő befo­lyást gyakorol a mag jósága, különösen pedig erőteljes csíraképessége, mint az ál­lattenyésztésre a párosítandó állatok te­­nyészképessége; — hogy hitvány magból sem itt, sem amott, erőteljes termény nem fejlődhetik, azt úgy hiszem saját tapaszta­lataiból , minden jóravaló gazda eléggé tudj­a. A csiraképességet jelentékenyen előse­gíti a vetőmag jól kiképzettsége, aczélos­­sága, főként pedig érettsége, még­pedig oly annyira, hogy tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a consolidált tavak­ mag erő­teljesebben csírázik, mint a még lazább friss vetőmag; bármily esetben nagyon vigyázónak kell lenni, hogy az állott mag­nak valami más gyöngesége, például zsi­zsikesség, dohosság, fülledtség, vagy épen elévültség stb. stb. roszabbá ne tegyék az­t, mint az új magot! Átalában két évnél régiebb magot soha sem tanácsos vetni, miután minél régiebb a mag, annál ké­sőbb csírázik, mi pedig a vetésre kü­lönösen lényeges befolyással van. A magváltoztatásra sok gazda különösen nagy sújt szeret helyezni, és abban jelentékeny javítást keres; pedig ha meggondoljuk, hogy az égalj változta­tással mindenféle termény kénytelen szen­vedni, akkor a magváltoztatás sem termé­szetes javítás, hanem csak malum necessa­­rium­. — Ha az áthozott mag jobb és erő-19

Next