Magyar Gazda, 1860 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1860-07-24 / 30. szám

PEST, 1860. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . . 6 frt n. p. Fél évre......................3 frt n. p. 30. szám. JULIUS 24-kén. MAGYAR GAZDA, A­ MEZEI IPAR S ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK Megjelen e lap ily alakban minden kedden. HETI KÖZLÖNYE. Szerkesztői lakás: Előfizethetni azonkívül: Hatvani-utcza és ország-út sarkán. A pesti czukorgyár épületében levő a „Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik angol gépraktárban a vasúti indóház emelet, hova az előfizetési pénzek, m­ellett, valamint a „központi kert­­— valamint tudósítások és egyéb le- csarnokban“ a régi hídfőnél, a híd­­vesek is intézendők, utczával szemben. EGY FELFÖLDI GAZDA ELMÉL­KEDÉSEI. IV. Nem tagadom én, hogy például a csép­lőgépeknek is van előnyre és haszna, de a gyakorlat mégis igen leszállítja azon szá­mokat, miket azok tiszta jövedelmezéséről itt-ott összeírtak, és reánk felföldi kis bir­tokosokra az igen drága beruházás, azt nem is említem, hogy nekünk a szállítás költségei és bajai is már sokkal terheseb­bek mint más vidékieknek, 30—40 mér­föld vasúton, 10—20 mérföld tengelyen sok portot nyel el, de a távolabbi vidéki­eknek rendesen a selejtesebbet szokták a fő­városi gépészek küldeni, mert igen jól tud­ják, hogy minden jótállások mellett is, senki bármely hibásan kapja is meg azt nem lesz oly balga, oly hosszú és bizony­talan eredményű költséges útnak vissza­ereszteni, — hány meg hány esetet tudok, midőn a gép már megérkezésekor hibás volt és javítást igényelt, de ez még nem a legnagyobb baj, sokkal roszabb, ha munka idején, midőn legnagyobb szükségünk van reá, romlik el, akkor szakítsunk el nyakra főre egy pár igát, és küldjük 8—10 mér­­földnyire a legközelebbi városba, hogy ott valamelyik kontármestertől egy pár heti piszmogás után ismét összefoldozgatva visszahozathassuk, és mind az efféle esetek a gép terheinek rovatába iktatandók, de menjünk tovább : hány oly kis birtokos van, ki annyi tőkével bírna, hogy a szük­­ségesb és jövedelmezőbb befektetések után még erre is telnék erszényéből, vagy hol van jelenleg Magyarországban 6% pénz? ne mistificáljuk magunkat az által, hogy ily beruházási tőkék kamatjait így szá­moljuk fel, de végre nekünk szükségünk van folyvást munkásokra, ha pedig hely­beli zselléreink, vagy a földbirtok nélküli lakosokat,­­ mert csak ilyenekből telnek ki a napszámosok, nem fogjuk ily reájuk nézve is jövedelmező munkaadás által la­kásunk helyéhez lekötni, ezek az aratásra bizonyára más vidékekre vándorlandanak, és akkor a cséplésre is ott maradván, ki­vel fogjuk az az alatt felmerülő és halasz­tást nem szenvedhető mezei munkánkat elvégeztetni, és nem fogjuk-e a réven el­veszteni azt, mit a vámon nyertünk, és azért, ha számításokat teszünk, ne legye­nek azok képzeletiek, de vegyük mindezen a dolog lényegével összefüggő következ­ményeket is számításba, és mindenekfelett előbb dolgozzunk arra, hogy legyen mit, és minél többet csépelni. A vető és egyéb efféle gépekről nem is szólok, mert a tapasztalás már megmutat­ta, mikép úgy a közép, valamint a kis bir­tokoknál ezek mint fény­űzési s a czélnak meg nem felelő dolgok ott is, hol megpró­báltalak már félretétettek. (?) De ezen alaptalan újítási viszketeg a váltórendszerre nézve is sok keserű és sok pénzbe kerülő csalódást idézett elő, nem egy elméleti gazda elkapatva az eszmétől nem vizsgálván meg saját működési terré­numát minden előkészület nélkül neki állt a váltó beosztásoknak pénzén s szorgalom­mal akarta azt kierőszakolni, de az ered­mény kinevette az ily erőszakoskodást, és megmutatta, hogy azon rendszer, mely némely helyen leghatalmasb tényezője a gazda előhaladásának, máshol csak hasz­talan erőpazarlás; egyszóval minden alap­talan újítás, vagy túlságos beruházás csak czéltalan fecsérlés, és a gazda jól gondolja 30

Next