Magyar Gazda, 1860 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1860-07-24 / 30. szám
PEST, 1860. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . . 6 frt n. p. Fél évre......................3 frt n. p. 30. szám. JULIUS 24-kén. MAGYAR GAZDA, A MEZEI IPAR S ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK Megjelen e lap ily alakban minden kedden. HETI KÖZLÖNYE. Szerkesztői lakás: Előfizethetni azonkívül: Hatvani-utcza és ország-út sarkán. A pesti czukorgyár épületében levő a „Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik angol gépraktárban a vasúti indóház emelet, hova az előfizetési pénzek, mellett, valamint a „központi kert— valamint tudósítások és egyéb le- csarnokban“ a régi hídfőnél, a hídvesek is intézendők, utczával szemben. EGY FELFÖLDI GAZDA ELMÉLKEDÉSEI. IV. Nem tagadom én, hogy például a cséplőgépeknek is van előnyre és haszna, de a gyakorlat mégis igen leszállítja azon számokat, miket azok tiszta jövedelmezéséről itt-ott összeírtak, és reánk felföldi kis birtokosokra az igen drága beruházás, azt nem is említem, hogy nekünk a szállítás költségei és bajai is már sokkal terhesebbek mint más vidékieknek, 30—40 mérföld vasúton, 10—20 mérföld tengelyen sok portot nyel el, de a távolabbi vidékieknek rendesen a selejtesebbet szokták a fővárosi gépészek küldeni, mert igen jól tudják, hogy minden jótállások mellett is, senki bármely hibásan kapja is meg azt nem lesz oly balga, oly hosszú és bizonytalan eredményű költséges útnak visszaereszteni, — hány meg hány esetet tudok, midőn a gép már megérkezésekor hibás volt és javítást igényelt, de ez még nem a legnagyobb baj, sokkal roszabb, ha munka idején, midőn legnagyobb szükségünk van reá, romlik el, akkor szakítsunk el nyakra főre egy pár igát, és küldjük 8—10 mérföldnyire a legközelebbi városba, hogy ott valamelyik kontármestertől egy pár heti piszmogás után ismét összefoldozgatva visszahozathassuk, és mind az efféle esetek a gép terheinek rovatába iktatandók, de menjünk tovább : hány oly kis birtokos van, ki annyi tőkével bírna, hogy a szükségesb és jövedelmezőbb befektetések után még erre is telnék erszényéből, vagy hol van jelenleg Magyarországban 6% pénz? ne mistificáljuk magunkat az által, hogy ily beruházási tőkék kamatjait így számoljuk fel, de végre nekünk szükségünk van folyvást munkásokra, ha pedig helybeli zselléreink, vagy a földbirtok nélküli lakosokat, mert csak ilyenekből telnek ki a napszámosok, nem fogjuk ily reájuk nézve is jövedelmező munkaadás által lakásunk helyéhez lekötni, ezek az aratásra bizonyára más vidékekre vándorlandanak, és akkor a cséplésre is ott maradván, kivel fogjuk az az alatt felmerülő és halasztást nem szenvedhető mezei munkánkat elvégeztetni, és nem fogjuk-e a réven elveszteni azt, mit a vámon nyertünk, és azért, ha számításokat teszünk, ne legyenek azok képzeletiek, de vegyük mindezen a dolog lényegével összefüggő következményeket is számításba, és mindenekfelett előbb dolgozzunk arra, hogy legyen mit, és minél többet csépelni. A vető és egyéb efféle gépekről nem is szólok, mert a tapasztalás már megmutatta, mikép úgy a közép, valamint a kis birtokoknál ezek mint fényűzési s a czélnak meg nem felelő dolgok ott is, hol megpróbáltalak már félretétettek. (?) De ezen alaptalan újítási viszketeg a váltórendszerre nézve is sok keserű és sok pénzbe kerülő csalódást idézett elő, nem egy elméleti gazda elkapatva az eszmétől nem vizsgálván meg saját működési terrénumát minden előkészület nélkül neki állt a váltó beosztásoknak pénzén s szorgalommal akarta azt kierőszakolni, de az eredmény kinevette az ily erőszakoskodást, és megmutatta, hogy azon rendszer, mely némely helyen leghatalmasb tényezője a gazda előhaladásának, máshol csak hasztalan erőpazarlás; egyszóval minden alaptalan újítás, vagy túlságos beruházás csak czéltalan fecsérlés, és a gazda jól gondolja 30