Magyar Gazdák Szemléje, 1940 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1940-02-01 / 2. szám

JUHOS LAJOS. Meghalt Juhos Lajos dr., a keszthelyi gazdasági akadémia nagynevű tanára, a debreceni gazdasági akadémia nyugalma­zott igazgatója, a magyar mezőgazdasági számtartásstatisztika megteremtője. Életét a szakadatlan, önfeláldozó, csöndes-elmé­­lyedő munka jellemezte. Kifogyhatatlan szellemi értékeit, amelyet hanyatló korá­ban is fiatalos rugalmassággal gyarapított, két kézzel szórta a magyar ugarra. És erről az önfeláldozó, termékenyítő, hazánk mezőgazdaságát óriási léptekkel előrevivő áldásos munkáról, közvetlen munkatársain és az illetékes szakkörökön kívül, hazájá­ban, sőt szűkebb környezetében is alig tudtak, bár alkotásainak nagysága és ér­téke nem állt meg a magyar határon, ha­nem eljutott a legtávolabbi tudományos körökig is. A XIX. század második felében Euró­pára nehezedő gazdasági válság a mező­­gazdasági üzemtant fejlődésében lendüle­tes iramban vitte előre. Új irányzatok csi­ráit vetette el, a megváltozott újkor, s ezek a csirák úgyszólván máról-holnapra hatalmas törzsekbe szöktek. A háború és az azt követő válságciklus a fejlődés tem­póját csak gyorsították. Minden másnál fontosabb lett a termeléstechnikai vívmá­nyoknak a gyakorlati életbe való észszerű átültetése. Hazánkban Juhos volt az, aki az új szelek irányát észrevette, az új idők szavait megértette, annak elsőnek itt han­got adott. Évtizedek meddőségét pótolta alkotóereje, amidőn megírta 1923-ban két kötetben az újkor üzemtanát, ma­jd meg­vetette alapját a számtartásstatisztikában SZEMLE, 67 gazda munkakörével. A végből azonban, hogy ez az áttekintés ne vezessen merő rutinszerű, elszigetelt féltudásra, az előadásnak ki kell mutatnia e különleges intézményeknek az egész jogrendszerrel való kapcsolatát. Kü­lönösen az általános magánjogból kisarjadzó ú. n. szakjogok tekintetében szükséges azoknak a gyökérszálaknak a feltárása, amelyekkel e szakjogok az általánosabb jogelvekkel összefüggnek. Ez lenne egyúttal az előadások e részének önálló tudományos feladata szemben az egyetemi jogi oktatás­sal, mely a szakjogok nagy részére nézve azoknak a rendszerbe való tu­dományos beosztását elhanyagolni kénytelen. A gazdasági akadémiai előadások rendszere — az eddigiekből ön­ként adódik — a jog rendszeres enciklopédiája lenne, amely a jog alap­tanai mellett a jognak a közgazdaságban való kapcsolatát is feltüntetné, kiegészítenék ezt a rendszerbe beleillesztett exkurzusok, melyek a gaz­dasági élet egyes ágazatainak jogi szabályozását részletesen tárgyalják. A magánjognak és szakjogainak a gazda szempontjából jelentős részeit kellő részletességgel kell előadni. Ezenkívül mellőzhetetlen a mezőgazda­­sági közigazgatás szervezetének, valamint a mezőgazdasági jognak a maga szerves egészében gazdasági látókörben tárgyalása. A gazdasági akadémiák jellegüknél fogva nem törekedhetnek jogá­szok képzésére, hanem arra, hogy a közgazdaságtannak s a jognak széles mezején a gazdát minden hivatása körében felmerülő kérdés gyakorlati, közgazdasági és jogi hatásának megértésére, az alkalmazandó jogszabá­lyok feltalálására és helyes értelmezésére képesítsék. ;w-~ Polgár Imre dr.

Next