Magyar Gyógypedagógia, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-3. szám

XIII. évf. 1925 1—3. sz. Felkérjük társaságunk igen t. Tagjait és lapunk előfizetőit,­ hogy az előfizető díjakat minél előbb hozzánk juttatni szíveskedjenek. Könnyebbség kedvéért e számhoz postai befizető lapot csatoltunk. A kiadóhivatal Budapest, Vili., Mosonyi­ u. 6. MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGIA TANÜGYI FOLYÓIRAT. KIADJA A MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGIAI TÁRSASÁG. MEGJELENIK ÉVENTE 10 SZÁMBAN. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 80,000 K, A MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGIAI TÁRSASÁG TAGJAINAK 40,000 K0 TARTALOM: Dr. H. Révész Margit: Második gyógypedagógiai kongresszus Münchenben 1924. — Lett József: Önkéntes megnyilatkozásra, továbbá a tartalom és a nyelv közti viszony érzékeltetésére alapított beszéd tanítási módszer. — Gyógypedagógiai gyakorlat. — Szakirodalom. — Vegyesek. Hiszek egy Istenben, h­iszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Második gyógypedagógiai kongresszus Münchenben. (1924. július 29-től augusztus 1-ig.) HRABOVSZKYNÉ RÉVÉSZ MARGIT dr., a Gyógypedagógiai Gyermekszanatórium igazgatója előadásának részletes kivonata. A kongresszust az egyetem dísztermében, mintegy 800 résztvevő jelenlétében számos hivatalos közeg részvételével Egenberger müncheni gyógypedagógus, a kongresszus egyik elnöke nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, mire a bajor kormány, München város tanácsának képviselői s végül az osztrák kiküldöttek mondtak pár meleg üdvözlő szót. A hirdetett 45 előadásból csupán 32-t tartottak meg; különösen Ranschburg professzor és a bécsi Bühhler tanár előadásának elmaradását sajnálták. Az előadások és referátumok magukban foglalták a gyógypedagógia külső szervezetét, a szakképzés mikéntjét, a gyengetehetségűség külön­féle kieséseinek pontos leírását, az orvosi teendőknek a kriminál-pszicholó­­gia és pedagógia részletezését, a vonatkozó törvényszakaszok ismerteté­sét és egynéhány kiragadott kérdést az érzékszervi fogyatékosság köréből. Első nap, lsserlin müncheni pszichiáter „a gyógypedagógus-kiképzés kérdéseivel “ foglalkozott. Előadásában részletesen kitért a rokontudományokra és fejtegetéseiben oda konkludált, hogy a gyógypedagógia nem egyéb, mint alkalmazott pszicho­patológia, tehát a gyógypedagógusnak természettudo­mányi­, illetőleg orvosi ismeretekből kell kiindulnia, de nem elégedhet meg evvel, hanem a gyakorlatba való átvitelnél, azaz a munka végrehajtásánál a pedagógia elem jut túlsúlyra. A kiképzésnek is ennek folytán meg kell tartania ezt a kettős irányzatot; az orvosi és filozófiai fakultásnak egy­formán kell benne részt vennie, de magában egyik sem alkalmas reá. Közbülső organizációt kell megteremteni olyanformán, mint ahogy azt a müncheni Forschungs-Institut tervezi és ahogyan azt Zürichben már végre is hajtották. Itt nem csupán a tanítókat képez........... mindenkit, aki a gyógypedagógia terén működ

Next