Magyar Hang, 2018. május (1. évfolyam, 0-2. szám)

2018-05-08 / 0. szám

2018. MÁJUS 8., KEDD Folytatás az 1. oldalról­­ Bocsánat: április 8-án, amikor folyamatosan rekordot döntött a nap­közbeni részvétel, a demokrácia győ­zelméről írt a teljes hazai sajtó, míg­nem kiderültek az eredmények.­­ 1990 előtt is demokráciáról beszéltek, még ha megkülönbözte­tésként népi demokráciának is ne­vezték. A jelenlegi NER-demokrá­cia is irányított demokrácia. Ebben olyan állami médiát tartanak fenn, amelybe vezető ellenzéki politiku­sokat meg sem hívnak, a vita mű­faját pedig nem is ismerik. A sajtó is csak látszólag szabad. Mert ugyan önök itt ülnek, és beszélgetünk, ám a Fidesz szolgálatába állított tele­vízióhoz, internetes oldalakhoz, megyei lapokhoz becsatornázott állami hirdetésekkel olyan erősen torzítják a piacot, amely megin­gatja a sajtó szabad működését. Az ügyészségek pedig már a látszatra sem adnak, a kormánypárthoz kö­tődő személyek ügyében eljárások sem indulnak. - Mégis életszerű lehet egy ellen­zéki ernyőszervezet létrehozása? - Ezen dolgozunk. Ez azonban nem két hét alatt fog létrejönni. Az eddigiekhez képest az együttmű­ködés is előrelépés. A szélsősége­ken kívül ebben mindenkinek van helye: a jelenlegi jobb- és baloldali ellenzékiek - a DK-soktól a Job­bik-támogatókig - egyaránt be­leférnek. És minél több jelenlegi fideszesnek kell ebben megtalálnia a helyét. - Ehhez nem kevés üzenetnek a Fidesz leváltása? - Nem. A történelem példái a francia forradalomtól a magyar 1848-as forradalmon át 1956-ig azt mutatják, hogy a prostesthan­­gulat hozza össze az embereket. Elnyomás alatt a szabadságvágy mindennél erősebb. A Ceauces­­cu-rendszerben Romániában ki nézte, hogy ki jobb- vagy baloldali, vagy hogy ki a magyar, zsidó, eset­leg szász? Most Magyarországon rendszerváltó hangulat van. - Ez biztos? A szavazók fele a Nemzeti Együttműködés Rendsze­rére, a Fideszre szavazott. Lehet azt mondani, hogy rendszerváltó hangu­lat van? - Rendszerváltó és nem kor­mányváltó hangulatot említettem. Érdekes ellentmondás, hogy mi­közben a Fidesz népszerű, kevesek vállalják fel a pártot. Az én isme­rőseim azért szavaztak a Fideszre, mert féltek a migránsoktól, az al­kalmatlan ellenzék miatti káosz­tól és Gyurcsány Ferenctől vagy a szocialistáktól. Ha ezeket sikerül meghaladni, nem fognak rájuk szavazni. A szavazók 48 százaléka - ami kétharmadot eredményezett - elhitte: ha nem a Fidesz nyer, káosz lesz, jön Gyurcsány és jön­nek a migránsok. - Vagyis az ernyőszervezetben a volt szocialista kormányfőnek nincs helye? - A DK-soknak benne kell lenniük, de Gyurcsány Ferenc­nek - ahogy Toroczkai Lászlónak is - olyan mozgósító ereje van a mérsékelt szavazók körében, hogy­­ vele eleve kudarcra ítélt lenne egy­­ mozgalom. Sokan meg vannak győződve róla, hogy az elmúlt évti­zedek két meghatározó politikusa, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor ma egymást tartják életben a po­litikában.­­ Két éve kevesen gondolták, hogy a Fidesz migránsveszélyre alapo­zó történetét az idei választásig le­het építeni. Ezzel azokat is képes volt megszólítani, akik nem feltétlenül Fidesz-szavazók. Melyik ellenzéki pártnál lát olyan narratívát, amelyen elindulhat az ön által elképzelt moz­galom? - Mindegyik ellenzéki pártnak volt programja, a közös cselekvési terv azonban hiányzott. A választás mégsem a programok szintjén dőlt el, hanem a legerősebb alapérze­lemre, a félelemre épített kommu­nikáción. A Fidesz félelmet nem­csak a migránsriogatással keltett, hanem azzal is, hogy azt mondták: ha nem a Fidesz nyer, nem lesz közmunka. Jellemző, hogy a vásár­helyi laktanyában az a hír járta, a Fidesz bukása esetén a kerítést le­bontják, a katonákat pedig szélnek eresztik, mert nem kell védeni a határt.­­ Az eddigi két tüntetésen az lát­szott, hogy a jelenlevők, felszólalók sem feltétlen tudják, mit szeretnének elérni: az első tüntetés alkalmával még előrehozott választást akartak, a másodikon viszont már nem. Mivel lehet a közügyek iránti érdeklődést fenntartani, az utcai politizálást­ foly­tatni? - Nemzeti ügyekre van szükség, amely jobb- és baloldal számára egyaránt fontos. Ilyen például az európai ügyészséghez csatlako­zás kérdése, vagy az ügynökakták nyilvánossága. E kérdésekben a népszavazási kezdeményezés le­hetőségét is érdemes megfontol­ni. Egyébként nem kell feltétlenül hétvégenként az utcán lennie az elégedetleneknek. Elég akkor, ami­kor igazán fontos. Például amikor a megfélemlített emberek mellett, kell kiállni. Például a pécsi civil tüntetésen felszólaló, majd állásá­ból kirúgott P. Horváth Tamás ese­tében erre lett volna szükség. Akkor oda kellett volna hívni a pártoknak a támogatóinkat tüntetni. És ez el­len a fideszes szavazó sem emel­het kifogást, mert ő is jogállamban akar élni. A politikai okból eltussolt bűnökről pedig „vörös könyvet” kellene vezetni az interneten.­­ A hódmezővásárhelyi polgár­mester-választás előtt arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy ahol vá­lasztáson nem leváltható az ellenzék, ott a polgárok erőszakos megoldá­sokhoz folyamodnak. Az RTL Klub-on azt mondta, hogy több radikalizmust várna a pártoktól. Elfogadható politi­kai eszköznek tartja az erőszakot? - A gyűlöletkampányt mindig nagyon elleneztem. A Fidesz any­­nyira felszította az emberekben a gyűlöletet, hogy nem tudja, mit szabadított rá az országra. Ez rá­juk nézve is veszélyes. Egy ideig ugyanis lehet hülyíteni az emberek­­­ket, de Magyarországon nincsenek migránsok, csak olyanok, akiket a Fidesz telepített be. Tolvaj, kas­télytulajdonos, urizáló és helikop­­terező fideszesek viszont vannak...­­ - Mit ért hát radikalizmus alatt? - A radikalizmus nem jelent erőszakot. Ghandi kifejezetten ra­dikális volt, mi is azok voltunk a vásárhelyi kampány során. Szá­momra a radikális ellentéte a meg­alkuvó. A Fidesz erkölcsi relati­vizmusa az elfogadhatatlan. Azt gondolják, igaz ugyan, hogy nem helyes lopni, sikkasztani, de egy nagyobb haszon érdekében vagy egy nagyobb veszéllyel szemben az erkölcsileg vállalhatatlant is el le­het fogadni. Azért kell radikálisnak lenni, hogy radikálisan utasítsunk el minden jogtiprást. A radikaliz­mus számomra bátor kiállást jelent.­­ Bölcs dolog ezt zászlóra tűz­ni egy közpolitikai felelősséggel bíró embernek, amikor borítékolható, hogy lesznek, akik erőszakra való fel­­bujtásként értelmezik? - Noha ezért már eddig is tá­madtak, de az erkölcsi tartásom miatt ezt is vállalom. Nem akarok országgyűlési választást nyerni, mert nekem nem ez a hivatásom. Olyan országban akarok élni, ahol szabadon elmondhatom a vélemé­nyemet. - Azaz továbbra is azt mondja, nincsenek országos politikai ambíciói? - Nincsenek. Ez nem jelen­ti azt, hogy el is tudom kerülni az országos szerepvállalást. Ha de­cemberben nem vállaltam volna el Vásárhelyen a jelöltséget, akkor egyáltalán nem lett volna közös el­lenzéki polgármester-jelölt. - A jövő őszi önkormányzati vá­lasztás lehet fordulópont a magyar politikában? - Abból kiindulva, ahogy a Fi­desz 2006-ban átvette az önkor­mányzatokat, igen. Más kérdés, hogy ha 2019-ben az ellenzék nyerne, akkor a Fidesz alighanem kiüresítené a helyhatóságokat. Én azonban most még nem latolgat­nám, hogy mi lesz másfél év múl­va. Törés attól lehet a kormánypárt politikájában, ha sikerül elérni, hogy minden legyen nyilvános. A nyilvánosság a Fidesz hatalmának a kulcsa. Ha például Hódmezővá­sárhelyen bebizonyosodik, hogy ki készítette azt a szórólapot, ame­lyen az engem támogatókat listáz­ták, ki fogjuk tenni a Facebookra. A megzsarolt emberek ne attól félje­nek, hogy kirúgják őket az állásuk­ból, sokkal inkább attól tartsanak, mit mondanak majd az unokáik­nak, amikor azok megtudják, mi­lyen disznóságokat csináltak a ha­talom érdekében. - Látva a kormánynévsort milyen ciklusra számít? - Meggyőződésem, hogy Lázár János és Kósa Lajos azért kerültek ki az irányításból, mert az ügyeik miatt vállalhatatlanná váltak, mi­vel a párt konszolidálódni szeretne. Ez azonban szerintem nem lehet­séges, félő, hogy már nincs visz­­szaút. Lázár János sok mindenben szembement a Fidesz felső veze­tésével. Ő már alighanem a Fidesz utáni világra készül. - Nem fél Lázár Jánostól? A volt miniszter nem rejtette véka alá, hogy figyelmét a választókerületére össz­pontosítja. - Mitől féljek? - Az erős hódmezővásárhelyi fi­deszes frakciótól, vagy attól, hogy ezáltal a város könnyen Esztergom sorsára juthat. - Utóbbitól persze, hogy fé­lek. Azért fogok küzdeni, hogy ne így legyen. A hódmezővásárhelyi Fidesz sincs felkészülve a nyilvá­nosság erejére. Esztergom számá­ra sem lett volna végzetes, ha a Fidesz-frakció által „fojtogatott” Tétényi Éva független polgármes­ter ciklusa nem 2010 és 2014 közé esik. - Tárgyalt már Lázár Jánossal? - Már jelezte, hogy fog beszél­ni velem. Azt üzentem vissza, hogy nagy örömmel várom a hivatalban. - Mit remélhet egy ilyen találko­zótól? - Azt, hogy ha a váráshelyi Fi­desz-frakció megszavazza, hogy újíttassunk fel több mint negyven utcában a járdát, akkor legyen szí­ves pénzt hozni hozzá. Azt ígérték Hegedűs Zoltán kampányában, hogy renoválják a város valameny­­nyi templomát. Azt kérem csak, hogy tartsák be ezt az ígéretet.­­ Polgármesteri mozgásterét a megválasztása óta folyamatosan szű­kíti a Fidesz-frakció, legutóbb a 100 millió forintig terjedő költségvetési tételek közötti átcsoportosítás lehető­ségét vették el. Kell tartani vásárhe­lyieknek a közgyűlés feloszlatásától? - A már említett járdaépítés­hez olyan tételeket mozgatott át a Fidesz, ami lehetetlenné teszi pél­dául nyáron a fűnyírást, vagy télen a hó eltakarítását. És mivel tőlem elvették a költségek átcsoportosí­tásának lehetőségét, ezért nyáron minden egyes alkalommal közgyű­lési döntésre lesz szükség például a fűnyírás megrendeléséhez. Ilyen helyzetben nem marad más meg­oldás, mint nyilvánosságra hozni, hogy adott esetben a Fidesz-frak­ció miatt vannak áldatlan állapotok a városban. Ugyanez a helyzet az augusztus 20-i ünnepi költségke­rettel is. Mivel onnan is elvonták a forrásokat, nyiván nehezen tudunk előadókat hívni, őket kifizetni. Pe­dig - mivel a művelődési központ elkezdte a szervezést és szerződé­seket is előkészített. A Fidesz per­sze bármikor feloszlathatja a helyi közgyűlést. Most ezt szerintem azért nem teszik meg, mert tud­ják, hogy abból alighanem nagyon rosszul jönnének ki. Ezt magam is így érzem. Nem nekem lenne rosz­­szabb, mert ha esetleg nem nyer­ném meg a választást, kereshetnék magamnak munkát jobb fizetésért, és nem én lennék a hibás azért, ha nincs lenyírva a fű. Ha visszaszer­­zik a várost, és tovább lopnak, az már a vásárhelyiek döntése len­ne. Még így is el lehetne mondani, hogy megpróbáltuk tisztességesen vezetni a várost, ha nem is sikerült. De persze az is könnyen lehet, hogy egy új összetételű közgyűlés élére választanának meg a helyiek, akik­kel sokkal könnyebb lenne sikere­ket elérni a város számára. Jelen­leg ugyanis a Fidesz egyre inkább magára haragítja a vásárhelyieket, és mi be fogjuk bizonyítani, hogy a város még egy ilyen fideszes több­séggel is működőképes marad. FOTÓ: MTI. SZIGETVÁRY ZSOLT Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a 2.0 Mi vagyunk a többség - újabb tüntetés a demokráciáért! címmel meghirdetett demonstráción Budapesten, a Szabad sajtó útnál felállított színpadon 2018. április 21-én. INTERJÚ1

Next