Magyar Hang, 2018. június (1. évfolyam, 3-7. szám)
2018-06-01 / 3. szám
Polgári hetilap 2018. június 17. I. évfolyam 3. szám www.magyarhang.org Ára: 490 forint Előfizetőknek: 450 forint З A BŰZ MARAD Megkeseríti a környék életét a királyszentistváni hulladékfeldolgozó Riport: NINCS MAGYAR ÁTOK Spéder Zsolt a népességfogyásról, a Ratkó-gyerekekről és a családpolitikáról • A PÓCSPETRI RENDŐRHALÁL /I Koholt vádak és az egyházi iskolarendszer szétverése Lassan elfogy a kárpátaljai magyarság 2001 óta mintegy 21 ezer fővel csökkent a kárpátaljai magyarok száma, így a területen a sokat emlegetett 150 ezer helyett körülbelül 131 ezren élhetnek. Ebben a számban már szerepel 5500 magát magyarnak valló cigány is, de azok az ukránok nem, akik az uniós útlevél reményében nevezték csak magukat magyarnak. Mivel legutóbb 2001-ben volt hivatalos népszámlálás Ukrajnában, ezért hosszú évek óta izgatja az embereket a kérdés: pontosan hány magát magyarnak valló személy élhet ma Kárpátalján? A téma pedig már csak azért is kulcsfontosságú, mert a kijevi kabinet tavaly szeptemberben olyan új oktatási törvényt fogadott el, amelynek értelmében elvileg a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lenne engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az ötödik osztálytól pedig az anyanyelvi tárgyak kivé- telével minden tantárgyat ukrá-ul kellene oktatni. Ha tehát ez az elképzelés - amelynek alkalmazását egyébként azóta kitolták - I megvalósul, annak beláthatatlan I következményei lehetnek akár- Ipátaljai magyarságra nézve. Ha a magyar nyelven és irodalmon kívül más tárgyakat nem lehet magyarul tanulni az iskolákban, az néhány év alatt katasztrófához vezethet az amúgy is leghányatottabb sorsú határon túli magyar közösségben. Az ott- és a megsmaradás szempontjából szinte biztosan. Ráadásul az a szerencscsétlen helyzet is előállhat, hogy a kárpátaljai magyar gyerekek - ahelyett, hogy a kitűzött „cél” szerint mindkét nyelvet megta-nulnák - emiatt sem a magyart. Tizenöt év után végre átfogó demográfiai felmérés készült sem az ukránt nem tudják majd tisztességesen elsajátítani. A problémára - főként, mert az az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit - sokan felhívták a figyelmet. A magyar diplomácia pedig az első néhány nap inaktivitása után keményen beleállt az ügybe. Többek között Magyarország blokkolja a NATO-Ukrajna-bizottság miniszteri szintű találkozóját, illetve - miként azt korábban Szijjártó Péter leszögezte - a magyar kormányzat csak akkor támogathatja újra Kijev európai, euroatlanti integrációs törekvéseit, ha visszavonják vagy hatályon kívül helyezik a kárpátaljai magyar - egy friss magyar ajánlás alapján a minden ott élő NATO-tag - nemzeti közösség érdekeit sértő javaslatokat, törvényeket. Budapest és Kijev között ez ügyben lezajlott egy adok-kapok a kárpátaljai magyarok száma miatt is, míg ugyanis a külgazdasági és külügyminiszter a 2001-es 152 ezres lélekszámot emlegette, addig ukrán kollégája azzal tromfolt, hogy már rég nincs annyi magyar Kárpátalján. A demográfiai mutatók így a kutatók és a szakértők mellett a politika számára is kulcsfontossággal bírhatnak. Amit személyes tapasztalataimból is láttam, éreztem, az már évek óta azt sejteti, hogy az elmúlt tizenöt, de kifejezetten az elmúlt pár év eseményei a kárpátaljai magyarság létszámcsökkenése irányába mutatnak (ahogy egyébként az ukrán és a magyarországi mutatók is). Folytatás a 7. oldalon BALOGH ROLAND Ételhordós Csonkapajfiban. A beregszászi járási településen egyre több ház marad üresen, a fiatal családok már csak^ * a nagyszülők miatt látogatnak néholp_faluba FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ . * * KÖZÖny FARKAS MELINDA A legalapvetőbb erkölcsi és viselkedési normák sem épültek be a fiú értékrendjébe. Ezért ami izgalom lehet az életében, azt a saját maga elképzelése szerint éli meg, így alakult ki benne az ölési ösztön. Az ilyen embereket hívják szociopatáknak - így jellemezte a 24.hu-nak Rusz Edit pszichológus a sólyi gyermekgyilkost. A 16 éves F. Ferenc együtt indult el játszótérre egykori osztálytársa húgával. A 8 éves Adriennt aztán brutálisan bántalmazta, és a még élő gyermeket egy patakba dobta. Borzalmas mondatok, amelyeknek még papírra vetése is fájdalmas. Ám bármennyire is nehéz, foglalkozni kell az okokkal, boncolgatni kell a miérteket, mert egy súlyos, évtizedek óta kezeletlen társadalmi problémára világítanak rá. A gyilkos a szakember szerint szociopata volt. Míg a pszichopátia genetikai eredetű, vagyis az agy bizonyos részei alulfejlettek, addig a szociopátia pusztán környezeti hatások miatt alakul ki. A szociopaták viselkedése általában valamilyen gyermekkori trauma, fizikai vagy lelki bántalmazás következménye. Vagyis olyan gyilkosról beszélünk, aki hosszú évek alatt, a környezete szeme láttára vált szörnyeteggé, akinek személyiségét borzalmas gyermekkora, a mélyszegénység, valamint a stabil otthon, a szeretet és a nevelés hiánya tette torzzá. Pedig ez a gyermek is járt óvodába, iskolába, és a gyermekvédelem látókörében is benne volt, hiszen a hírek alapján - legalábbis papíron - családsegítők foglalkoztak vele. A magyar társadalom jó része az elmúlt években egyre inkább közönyössé vált közvetlen környezete iránt, igyekszik minél kevesebbet észrevenni a körülötte lévő problémákból. Sajnos ez a szemlélet uralkodik sok intézményben is. A magyar iskolarendszer a legtöbb esetben megpróbálja azonnal - még egészen kicsi korban - kivetni magából a problémás gyerekeket, és kisegítő iskolába küldeni, illetve magántanulóvá tenni őket. A gyermekvédelmi rendszer állapota pedig kétségbeejtő. A megalázóan alacsony fizetések, a jövőkép hiánya miatt szinte havonta cserélődnek a családgondozók, akiknek sokszor még a gondozottak nevét sincs idejük megjegyezni, nemhogy egy gyerek életkörülményeit feltérképezni. Pedig jó lenne, ha kicsit tovább látnánk az orrunknál: azzal, hogy a problémás, de még formálható személyiségű kisgyermeket már alsó tagozatban elüldözzük az iskolából, vagy azzal, hogy becsukjuk az ablakot, ne halljuk, amikor a szomszéd veri a gyerekét, a probléma nem szűnik meg. Az a gyerek továbbra is itt él majd a közelünkben, csak éppen segítség és remény nélkül, és egyre nagyobb lesz az esélye, hogy szociopatává váljon, aki egyszer majd kezet emel, kést ránt valakire. Abban persze, hogy a társadalom jelentős része ide jutott, hatalmas szerepe van annak a politikának, amely évek óta zúdítja az emberekre a gyűlöletpropagandát. A félelem és a gyűlöletkeltés egyetlen célja, hogy elvonja a figyelmet a valódi gondokról. És a siker óriási: rettegünk a migránsok állatias millióitól, akiket még soha az életben nem láttunk, de ha egyszer idejönnek, megerőszakolják és legyilkolják lányainkat. Mindeközben észre sem vesszük, hogyan lett a szomszéd Ferikéből szociopata gyerekgyilkos. I S S2 6 3 9 772630 825001 - 8 2 5 8 18003