Magyar Hang, 2018. június (1. évfolyam, 3-7. szám)
2018-06-01 / 3. szám
2018. JÚNIUS 17. A bűz a választás után is maradt Megkeseríti a környék életét a királyszentistváni hulladékfeldolgozó RIPORT SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ Balatonfűzfő legszebb és legbüdösebb balatoni panorámája a Mária-tetőről „élvezhető”. A négyezer lakosú település „rózsadombja” ez, ahol némelyek még a kerítést is arany karláncban festik. Az idilli hangulatot azonban gyakran teszi tönkre a közeli királyszentistváni hulladéklerakó kavargó bűze. - A múlt heti nagy eső utáni hajnalon majd’ megfulltunk. Amikor kijöttem a kertbe, vissza kellett mennem, annyira émelyítő volt - magyarázta egy, a kertjében locsoló férfi. Balatonfűzfőn általában nem itt - vagy a parthoz közeli üdülőknél - a legrosszabb a helyzet: a helyiek szerint a legtöbbször a gyártelepi részen lehetetlen ablakot nyitni, ez pedig az ottani lakások értékesítését is jelentősen nehezíti. Különben az ezúttal silószagra emlékeztető bűzfelhőt Királyszentistvánon találtuk meg - korábbi látogatásaink alkalmával inkább erjedt kukaszagot éreztünk. Az éppen a szemetesét az utcára húzó Ferenc hamar emlékeztetett Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő választás előtti bejelentésére, miszerint bezárják a Királyszentistván mellett Papkeszi, Vilonya, Litér és Balatonfűzfő - nyaralók nélkül - tízezer lakójának életét megkeserítő szemétfeldolgozót és lerakót. Apró bökkenő - hívta fel a figyelmet Ferenc -, hogy gyanúsan választási ígéretnek tűnt a bejelentés. Az újraválasztásáért küzdő Kontrát ugyanis két héttel a szavazás előtt tette közzé a bezárásról szóló értesítést. Ebben viszont nem közölt részleteket az ezt elrendelő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) elnök-vezérigazgatója, Weingartner Balázs, így nem tudni, mikor lélegezhetnek fel a környéken élők. Miután Kontrát Károly a bezárás elrendelését a saját sikereként igyekezett bemutatni, a képviselőt telefonon hívták fel, de új információval nem tudott szolgálni. Weingartner - aki időközben államtitkár lett - azt mondta neki, tájékoztatni fogják a lakosokat a folyamatról. Ennyit árult el. Mindenesetre a bezárásról szóló döntés körülményei és időzítése hű képet rajzol a magyar hulladékgazdálkodásban uralkodó áldatlan állapotokról. Az NHKV ugyanis március 23-án úgy hozta meg a döntését, hogy arról három nappal korábban a lerakót 2010-ben megvalósító Észak-balatoni hulladékgazdálkodási társulás elnöke (Czaun János, fideszes veszprémi képviselő) és projektvezetője, Farkas László sem tudott. A lépéssel a társulást és a lerakót üzemeltető ÉBH Kft.-t is kellemetlen helyzetbe hozták, mivel foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy a bűz nem tőlük származik. Furcsa módon - noha már rég kész volt - csak jóval a bezárásról szóló bejelentés után ismerhették meg a megrendelő balatonfűzfői képviselők is azt a közpénzből fizetett szakértői jelentést, ami igazolta: az elviselhetetlen bűz forrása egyértelműen a Királyszentistvántól egy kilométerre felhúzott feldolgozó és lerakó. A jelentést készítő cég vezetője, Latorczai János mellesleg politikus is, a KDNP veszprémi elnöke. Ez a jelentés megerősíti azt, amit forrásaink mondtak. Nevezetesen hogy ugyan a lerakóról szóló népszavazás idején a társulás akkori szocialista vezetése azzal győzködte embereket, hogy a környező településeket már a nyugati technológia és távolság miatt „sem érheti szaghatás”, a tervezők csúnyán elkalkulálták magukat. A lerakót ugyanis eleve rossz helyen építették meg, mivel magasabban fekszik, mint a környező falvak. Emiatt és a széljárás okán valamelyik község mindig bűzölög a szemétszagtól. Noha az NHKV kérdéseinkre lapzártánkig nem válaszolt, az ügyről név nélkül beszélő informátoraink szerint nem egyik napról a másikra kerül lakat a depóniára. Ha ez - hívták fel a figyelmet, meg is történik, leghamarabb november-december tájékán zárhatják le a telepet. A szemét végleges elhelyezése viszont nincs megoldva. A legnagyobb bűzzel járó biológiai hulladék esetében viszont - állítják - megindult a lezárás előkészítése: később takaróanyaggal fedik be, egyébként pedig a biológiai hulladék nagy részét már ebben az üdülőszezonban sem itt helyezik el. A környező településeknek azonban nem csak a lakosok életét megkeserítő bűzből van elegük. A társulás ugyanis több évre visszamenőleg tartozik az önkormányzatoknak azzal a kompenzációval, amit a lerakóhoz való közelségük okán még az üzembe helyezés előtt alkudtak ki maguknak. Balatonfűzfő, Papkeszi bírósági útra terelte az ügyet, és első fokon nyertek. Előbbinek 35 milliót, utóbbinak pedig 14 millió forintot ítéltek meg. Királyszentistvánnak 17 millióval tartoznak, ott is kilátásba helyezték a jogi utat. Az állami szervezeteken belüli lánctartozás okozója különben éppen az állam - a helyzet súlyosságára pedig Farkas László, a 158 megyei települést tömörítő hulladékgazdálkodási társulás projektvezetője mutatott rá márciusban Papkeszi képviselőinek. A kompenzációt ugyanis abból a bérleti díjból fedeznék, amelyet a feldolgozót és a lerakót működtető, illetve a szemétszállítást végző ÉBH. kft. fizetne nekik az eszközökért. Ha lenne pénze... A Fidesz csodafegyverének számító rezsicsökkentéssel azonban az állam előbb befagyasztotta, majd csökkentette a hulladékszállítási díjakat. Közben az NHKV létrehozásával újabb „eltartandó” cég került a rendszerbe, amely ráadásul nem kapkod a bevétel továbbutalásával. Farkas szavaiból kiderült: ha eleget akarnak tenni a bírósági ítéleteteknek, behajtást kell indítaniuk a nonprofit kft.-ként működő ÉBH-val szemben. Ez azonban a projektvezető szerint könnyen a szemétszállítás összeomlásához vezetne. A társulás ezért peren kívüli megállapodást forszíroz. A lerakó bezárása azonban a településeknek kifizetendő kompenzációt nem érinti. Lerakó a Balaton közelében. Nem a legszebb panoráma fotó: székelyhídi Balázs BELFÖLD 3 Tovább vizsgálja a GVH a reptéri kartellt BODACZ PÉTER Bár az eredeti határidő május 26-án lejárt, további két hónappal meghosszabbította annak a kartellgyanús ügynek a vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek érintettjei a török Celebi Ground Handling, az állami tulajdonú Malév Ground Handling (Malév GH), de rávetül a gyanú árnyéka a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójára, Szivek Norbertre is. Mint a GVH lapunk megkeresésére közölte, a bejelentés nem volt elbírálható az eredeti ügyintézési határidőben, a tényállás feltárásához az eljárás folytatására van szükség. A repülők földi kiszolgálását ellátó két társaság piacfelosztási kísérletéről először a Magyar Nemzetben számoltunk be március végén, mint megírtuk, a versenyhivatalhoz a Transparency International (TI) fordult. A beadvány alapján a két társaság vezetői 2014 végén, 2015 elején, és vélhetően később is egyeztettek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren megforduló légitársaságok által kiírt pályázatokról. Fontos előzmény, hogy az ügyben már érkezett egy feljelentés a GVH-hoz 2016 októberében; ezt Kisvári János, a Malév GH akkor leköszönő vezérigazgatója tette, ám a hatóság akkor nem indított eljárást. A márciusi beadványhoz a TI három hangfelvételt is csatolt. Ezek egyikén Szivek Norbert MNV-vezér és Kisvári János, az MNV fennhatósága alá tartozó MGH 2016 októberében leköszönő vezérigazgatója beszélget. A másik két felvétel 2014 végén és 2015 elején készült, a magyar és a török cég vezetőinek egyeztetését rögzíti. A hanganyagon valószínűleg valóban az MNV vezérének és a Malév GH leköszönő vezérigazgatójának 2016. október 17-ei beszélgetése hallható, ezt támasztja alá a párbeszéd témája, a szereplők alá-fölé rendeltségi viszonyáról árulkodó, jellemzően durva hangnem és a több elhangzó keresztnév. Szivek számonkéri Kisvárin, miért fordult a GVH-hoz, sőt az is elhangzik az MNV vezérének szájából, hogy a Malév GH csak nyert volna azzal, ha együttműködik a Celebivel. Szivek azt a véleményét is kifejtette, hogy a kartellezéssel kapcsolatos bejelentéssel Kisvári súlyos hibát követett el. A Magyar Nemzet többször is beszámolt A Malév GH pocsék gazdasági helyzetéről - amin tehát az MNV vezére valószínűleg törvénytelen módon enyhített volna. A csődközeli állapot annak következménye, hogy a társaság működésének racionalizálása az anyacég Malév 2012-es csődje óta nem történt meg. A társaság legutóbbi, 2016-os évre vonatkozó mérlege szerint az üzemi eredmény mínusz 471 millió forint, a veszteség 513 millió forint volt. A társaság ellen fennálló követelések pedig elérték az 1,6 milliárd forintot. Ilyen körülmények között az állam önti a cégbe a pénzt, ami ugyanakkor azért aggályos, mert az uniós szabályok szerint piacon működő állami társaság nem kaphat működési támogatást. Akad is gond belőle, hiszen az Európai Bizottság már vizsgálatot folytat egy korábbi, hitelnek álcázott 260 milliós juttatással összefüggésben. Az állami vállalatnak az adó befizetésével is gondjai vannak: a Cégközlönyben közzétett végzések szerint a Malév GH ellen május 8-án végrehajtást rendelt el a NAV. A végrehajtást 9 nappal később törölték. A behajtott összeg nagyságáról nincs nyivános információ. Mindezek mellett kilátásban van egy felszámolási eljárás is: a társaság ellen versenytársa, a hazai tulajdonú BudPort Zrt. adott be keresetet a cégbíróságra még tavaly nyáron egy százmilliós nagyságrendű, nem rendezett követeléssel összefüggésben. Ebben az ügyben a napokban hirdetik ki a jogerős bírósági döntést.