Magyar Hang, 2018. december (1. évfolyam, 30-32. szám)
2018-12-07 / 30. szám
. BELFÖLD 2018. DECEMBER 7-13. Magyar Hang A kormány cserben hagyta a devizahiteleseket Utcai megmozdulásokkal lehetne kikényszeríteni a bajban lévő adósok megmentését Ha nem is akaratlagosan és rosszhiszeműen tették lehetővé a devizahitelezést a 2001 utáni magyar kormányok, mindannyian felelősek abban, hogy nem léptek fel az adósok kifosztása ellen. Ugyanakkor - bár a 2010-es választások előtt a devizahitelesek megmentésével kampányolt a jelenlegi kormánykoalíció - alig-alig tett valamit kisemmizésük ellen. Miért is tették volna? Hiszen lepaktáltak a bankokkal - értékelték a magyar kormányok tevékenységét a Magyar Hang előfizetői számára szervezett beszélgetés résztvevői. HAJDÚ PÉTER Soha nem hittem az összeesküvés elméletekben, hogy tudatosan vezették félre a devizahiteleseket a haszon reményében. Ez a hitem azonban megrendült, amikor kiderült, hogy a kormány az EBRD-vel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kötött egyezségben a több százezer devizahiteles magyar családot magára hagyva ígéretet tett, hogy nem hoz olyan intézkedést, amely a bankok profitját rontaná - mondta a rendezvényen Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője. De az is árulkodó, hogy a kormány, a parlament és a jegybank sem igyekezett korlátozni a devizahitelezést. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parlamenti képviselője szerint az egymást követő magyar kormányok olyan fokú dilettantizmusról tettek tanúbizonyságot, hogy összeesküvésre képtelenek lettek volna. Abban viszont biztos vagyok, hogy a jegybank szakemberei tisztában voltak azzal, hogy a svájci franki árfolyama nagyon elfuthat. Az összeesküvés-elméletben én sem hiszek, azt viszont tudom, hogy magukra hagyták a bajba jutott családokat. Mert mi magyarázhatja, hogy a tehetősek számára kedvező végtörlesztés, illetve az éppen most bezárt eszközkezelő kivételével alig valami segítséget nyújtott, s így a bajba jutottakat ért kárnak csak töredékét fizettették vissza a bankokkal - tette hozzá. Szepesházi Péter bíró szerint a nyolcvanas évek vége óta a tőke nagy mértékben férhet hozzá a jogalkotási, politikai és igazságszolgáltatási döntésekhez. Ennek egyik megnyilvánulási formája a devizahitelezés. Semmi nem magyarázza, hogy a bajba kerültek megmentése helyett sorra a bankoknak kedvező döntéseket hozott a kormány, és jogegységi döntéseiben a Kúria is. Azt sem indokolja semmi, hogy miért kellett ilyen sokáig várni a forintosítással és az miért piaci árfolyamon történt. Szepesházi Péter arról is beszélt, hogy az Európai Bíróság (EB) egyik döntésével egyértelműen a devizahitelesek mellé állt, eszerint, ha nincs közérthető módon kifejtve az árfolyamkockázat ve▲ Naponta egy tucat családot raktak az utcára ebben az évben. Tavaszig moratórium akadályozza az újabb kilakoltatásokat FORRÁS: FACEBOOK/A VÁROS MINDENKIÉ CSOPORT szélje, akkor a szerződés semmis. A Kúria ezzel szemben egy emlékeztetőben úgy értékel, hogy az eddigi magyar gyakorlat - amely egyébként szembemegy az EB idézett döntésével - helyes. Eltértek viszont a vélemények, hogy miként lehetne kártalanítani a bajban lévőket. Z. Kárpát Dániel szerint felvételkori árfolyamon kellene újraszámolva forintra váltani a tartozásokat, s annak terhét, a bankokra terhelni. Ezzel szemben Csárdi Antal szerint húsz százalékban az adósokat terhelné az árfolyamveszteség, a többi pedig az államot és a bankokat. Megoldásként mindkét párt közös ellenzéki devizahiteles törvény előkészítését tartaná jónak. Miután az ellenzéki elképzelések közel állnak egymáshoz, nem jelentene gondot azok összehangolása, amelybe továbbra is be kell vonni a devizahiteles érdekképviseletek szakembereit, akik már az előkészítésnek is részesei voltak. Miután a jelenlegi kormánytól nem várható megoldás, Z. Kárpát Dániel szerint utcai megmozdulásokra lenne szükség nagy tömegek részvételével, és úgy kikényszeríteni a változást, ahogy az internetadó vagy a vasárnapi zárva tartás ügyében is történt. De addig, amíg a politikai klímát, a törvényeket nem sikerül megváltoztatni, addig én az utolsó töltényig tartó harcban hiszek, mert a politikai pártok nem tudnak 300-400 ezer embert a Kossuth térre hívni. Csárdi Antal ennél óvatosabban fogalmazott: szerinte aki a tömeget az utcára viszi, annak felelősséget kell vállalnia az ott történtekért, nem is beszélve a provokációk lehetőségéről. - Az Orbán-kormány zsenialitására felhívnám a figyelmet, hiszen a végtörlesztéssel a komoly érdekérvényesítési képességgel rendelkező réteget vont ki a devizahiteles tömegből, a többiek pedig nem képesek megszervezni magukat - tette hozzá. Úgy véli, ha a bankok nyakába varjnák az árfolyam-különbözet egészét vagy a nagy részét, akkor az érintett uniós országok és maga az unió vészriadót fújna. - Na, itt lehetne valódi szabadságharcot folytatni Brüsszellel szemben a magyar emberek érdekében - fejtette ki. Szepesházi Péter szerint 2012- 2013-ig, a régi hitelintézeti törvény értelmében sorra nyerték a pereket a devizahitelesek, mert a jogszabály tételesen felsorolta a semmisségi okokat. A devizahiteles törvények életbe lépése után azonban szinte teljesen lehetetlenné vált, hogy a bajba kerültek sikerrel pereljék az árfolyamveszteség okozta kárukat. A jelenlegi helyzetben legfeljebb az ügyek 20-30 százalékában van esély arra, hogy sikerrel pereljen az adós. A Magyar Hang szerkesztősége rendszeresen szervez közéleti piknikeket, amelyre előfizetőink kapnak meghívást. Rendre valamilyen fontos közéleti kérdést vitatunk meg neves vendégeinkkel, illetve olvasóink találkozhatnak lapunk munkatársaival is. Legyen része Ön is közösségünknek, rendelje meg szerkesztőségünktől a Magyar Hangot, mentsük meg együtt a garantáltan független, értékmentő sajtót! Csak kádernek kell az egri vár Szakmai képesítés és tapasztalat nélküli vezetőt ültetnének a vár igazgatói székébe. SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ Csupán egyetlen jelentkező pályázott az egri Dobó István Vármúzeum igazgatói posztjára: az a Ringert Csaba, akit az önkormányzaton keresztül tanácsadóként tavaly nyáron erőltettek az akkori igazgató, Berecz Mátyás nyakára, aki aztán szeptember végén le is mondott - derült ki a város múlt heti közgyűlésén. A fideszes többség így természetesen az ő kinevezését javasolta az erről döntő Emberi Erőforrások Minisztériumának. Az, hogy egyetlen szakmabeli sem látott fantáziát az ország leglátogatottabb múzeumának vezetésében, már csak azért szembetűnő, mert például a 2012-es kiírásra még heten pályáztak. A szakmai körökben való népszerűtlenségnek alighanem oka az is, hogy lapunk feltáró cikkei nyomán is köztudott: a drága műtárgyakat szenvedélyesen gyűjtő Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő jó ideje szeretne nagyobb befolyáshoz jutni a várban. Ehhez pedig a volt igazgató, Berecz Mátyás gyengítésével nyílt meg út, amit úgy tűnik, senki sem mer keresztezni. Az egykori igazgató - aki 2014- ben pályázat után nyerte el tisztségét - körül az elmúlt másfél évben kezdett látványosan ritkulni a levegő, a vár vezetésébe egymás után ejtőernyőztek a Nyitrai körébe sorolt kinevezettek. Előbb Stefán Zoltán közgyűlési képviselő személyében önkormányzati biztost kapott az intézmény, majd idén nyártól - ahogy már említettük - igazgatói tanácsadóként a mostani az egyetlen pályázó, Ringert Csaba is ott gyámkodott felette. A politikai nyomástól Habis László fideszes A szakmai körökben való népszerűtlenségnek alighanem oka az is, hogy a drága műtárgyakat szenvedélyesen gyűjtő Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő jó ideje szeretne nagyobb befolyáshoz jutni a várban polgármester sem tudta megvédeni Bereczet, négy hónappal megbízatásának vége előtt lemondott. Ezért írtak ki szeptember végén pályázatot. Ringert Csaba jelentkezése múzeumi berkekben is meglepetést keltett. Az pedig még inkább, hogy a szakmai előéletének hiánya dacára a közgyűlés többsége támogatta. Ringertnek ugyanis a tanácsadói megbízatása előtt vajmi kevés köze volt a várhoz vagy a szakmához. Jelenleg a helyi egyetem neveléstudományi doktori iskolájának hallgatója, a városgazdálkodási bizottság külsős tagja. Egyébként informatika szakos tanár, az egyetem gyakorlóiskolájának volt igazgatóhelyettese és irányította a helyi szakképző központot is. A vezetői tapasztalatától eltekintve azonban kétséges, megfelel-e a közalkalmazottak igazgatói megbízatására vonatkozó előírásoknak. Ringertnek ugyanis nincs szakirányú végzettsége, és életrajzában nem látni a legalább ötéves szakmai gyakorlatot sem. Előbbi kritérium esetében ugyan elfogadható a jogász vagy közgazdász szakképzettség is, ám ezekkel sem rendelkezik. Bár van mérlegképes könyvelői képesítése, az azonban aligha tekinthető közgazdászi végzettségnek. Mindenesetre az LMP-s Komlósi Csaba a kormányhivatalhoz fordult jogi állásfoglalásért, amit Mirkóczki Zita szocialista és Földvári Győző (DK) képviselőkkel közös sajtótájékoztatón jelentett be. Egyébként úgy tudjuk, a kétségekre előzetesen a bírálóbizottságban, majd a közgyűlésen is felhívták a figyelmet. Végleges döntést az Emmi hoz a kinevezésről. Természetesen szerettük volna megszólaltatni Ringert Csabát, de nem reagált megkeresésünkre.