Magyar Hang, 2018. december (1. évfolyam, 30-32. szám)

2018-12-07 / 30. szám

­ . BELFÖLD 2018. DECEMBER 7-13. Magyar Hang A kormány cserben hagyta a devizahiteleseket Utcai megmozdulásokkal lehetne kikényszeríteni a bajban lévő adósok megmentését Ha nem is akaratlagosan és rosszhiszeműen tették lehetővé a devizahitelezést a 2001 utáni magyar kormányok, mindannyi­an felelősek abban, hogy nem léptek fel az adósok kifosztása ellen. Ugyanakkor - bár a 2010-es választások előtt a devizahi­telesek megmentésével kampányolt a jelenlegi kormánykoalí­ció - alig-alig tett valamit kisemmizésük ellen. Miért is tették volna? Hiszen lepaktáltak a bankokkal - értékelték a magyar kormányok tevékenységét a Magyar Hang előfizetői számára szervezett beszélgetés résztvevői. HAJDÚ PÉTER S­oha nem hittem az össze­esküvés elméletekben, hogy tudatosan vezették félre a de­vizahiteleseket a haszon re­ményében. Ez a hitem azonban megrendült, amikor kiderült, hogy a kormány az EBRD-vel (Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kötött egyezségben a több száz­ezer devizahiteles magyar családot magára hagyva ígéretet tett, hogy nem hoz olyan intézkedést, amely a bankok profitját rontaná - mondta a rendezvényen Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője. De az is árulkodó, hogy a kormány, a parla­ment és a jegybank sem igyekezett korlátozni a devizahitelezést. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parla­menti képviselője szerint az egy­mást követő magyar kormányok olyan fokú dilettantizmusról tettek tanúbizonyságot, hogy összees­küvésre képtelenek lettek volna.­­ Abban viszont biztos vagyok, hogy a jegybank szakemberei tisztában voltak azzal, hogy a svájci fran­ki árfolyama nagyon elfuthat. Az összeesküvés-elméletben én sem hiszek, azt viszont tudom, hogy magukra hagyták a bajba jutott családokat. Mert mi magyarázhat­ja, hogy a tehetősek számára ked­vező végtörlesztés, illetve az éppen most bezárt eszközkezelő kivételé­vel alig valami segítséget nyújtott, s így a bajba jutottakat ért kárnak csak töredékét fizettették vissza a bankokkal - tette hozzá. Szepesházi Péter bíró szerint a nyolcvanas évek vége óta a tőke nagy mértékben férhet hozzá a jogalkotási, politikai és igazság­szolgáltatási döntésekhez. Ennek egyik megnyilvánulási formája a devizahitelezés. Semmi nem ma­gyarázza, hogy a bajba kerültek megmentése helyett sorra a ban­koknak kedvező döntéseket hozott a kormány, és jogegységi döntése­iben a Kúria is. Azt sem indokolja semmi, hogy miért kellett ilyen sokáig várni a forintosítással és az miért piaci árfolyamon történt. Szepesházi Péter arról is be­szélt, hogy az Európai Bíróság (EB) egyik döntésével egyértelműen a devizahitelesek mellé állt, esze­rint, ha nincs közérthető módon kifejtve az árfolyamkockázat ve­▲ Naponta egy tucat családot raktak az utcára ebben az évben. Tavaszig moratórium akadályozza az újabb kilakoltatásokat FORRÁS: FACEBOOK/A VÁROS MINDENKIÉ CSOPORT szélje, akkor a szerződés semmis. A Kúria ezzel szemben egy emlé­keztetőben úgy értékel, hogy az eddigi magyar gyakorlat - amely egyébként szembemegy az EB idé­zett döntésével - helyes. Eltértek viszont a vélemények, hogy miként lehetne kártalanítani a bajban lévőket. Z. Kárpát Dáni­el szerint felvételkori árfolyamon kellene újraszámolva forintra vál­tani a tartozásokat, s annak terhét, a bankokra terhelni. Ezzel szem­ben Csárdi Antal szerint húsz szá­zalékban az adósokat terhelné az árfolyamveszteség, a többi pedig az államot és a bankokat. Megoldásként mindkét párt közös ellenzéki devizahiteles tör­­vény előkészítését tartaná jónak. Miután az ellenzéki elképzelések közel állnak egymáshoz, nem je­lentene gondot azok összehango­lása, amelybe továbbra is be kell vonni a devizahiteles­ érdekképvi­­seletek szakembereit, akik már az előkészítésnek is részesei voltak. Miután a jelenlegi kormánytól nem várható megoldás, Z. Kárpát Dániel szerint utcai megmozdulá­sokra lenne szükség nagy tömegek részvételével, és úgy kikényszerí­teni a változást, ahogy az interne­tadó vagy a vasárnapi zárva tartás ügyében is történt.­­ De addig, amíg a politikai klímát, a törvé­nyeket nem sikerül megváltoz­tatni, addig én az utolsó töltényig tartó harcban hiszek, mert a poli­tikai pártok nem tudnak 300-4­00 ezer embert a Kossuth térre hívni. Csárdi Antal ennél óvatosabban fogalmazott: szerinte aki a tömeget az utcára viszi, annak felelősséget kell vállalnia az ott történtekért, nem is beszélve a provokációk le­hetőségéről. - Az Orbán-kormány zsenialitására felhívnám a figyel­met, hiszen a végtörlesztéssel a komoly érdekérvényesítési képes­séggel rendelkező réteget vont ki a devizahiteles tömegből, a többiek pedig nem képesek megszervezni magukat - tette hozzá. Úgy véli, ha a bankok nyakába varjnák az árfolyam-különbözet egészét vagy a nagy részét, akkor az érintett uniós országok és maga az unió vészriadót fújna. - Na, itt le­hetne valódi szabadságharcot foly­tatni Brüsszellel szemben a magyar emberek érdekében - fejtette ki. Szepesházi Péter szerint 2012- 2013-ig, a régi hitelintézeti törvény értelmében sorra nyerték a pereket a devizahitelesek, mert a jogszabály tételesen felsorolta a semmisségi okokat. A devizahiteles törvények életbe lépése után azonban szinte teljesen lehetetlenné vált, hogy a bajba kerültek sikerrel pereljék az árfolyamveszteség okozta kárukat. A jelenlegi helyzetben legfeljebb az ügyek 20-30 százalékában van esély arra, hogy sikerrel pereljen az adós. A Magyar Hang szerkesztősége rendszeresen szervez közéleti piknike­ket, amelyre előfizetőink kapnak meghívást. Rendre valamilyen fontos közéleti kérdést vitatunk meg neves vendégeinkkel, illetve olvasóink találkozhatnak lapunk munkatársaival is. Legyen része Ön is közössé­günknek, rendelje meg szerkesztőségünktől a Magyar Hangot, mentsük meg együtt a garantáltan független, értékmentő sajtót! Csak kádernek kell az egri vár Szakmai képesítés és tapasztalat nélküli vezetőt ültetnének a vár igazgatói székébe. SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ C­supán egyetlen jelentkező pályázott az egri Dobó Ist­ván Vármúzeum igazgatói posztjára: az a Ringert Csa­ba, akit az önkormányzaton ke­resztül tanácsadóként tavaly nyá­ron erőltettek az akkori igazgató, Berecz Mátyás nyakára, aki aztán szeptember végén le is mondott - derült ki a város múlt heti köz­gyűlésén. A fideszes többség így természetesen az ő kinevezését ja­vasolta az erről döntő Emberi Erő­források Minisztériumának. Az, hogy egyetlen szakmabeli sem látott fantáziát az ország leg­látogatottabb múzeumának veze­tésében, már csak azért szembetű­nő, mert például a 2012-es kiírásra még heten pályáztak. A szakmai körökben való népszerűtlenségnek alighanem oka az is, hogy lapunk feltáró cikkei nyomán is köztudott: a drága műtárgyakat szenvedélye­sen gyűjtő Nyitrai Zsolt fideszes or­szággyűlési képviselő jó ideje sze­retne nagyobb befolyáshoz jutni a várban. Ehhez pedig a volt igaz­gató, Berecz Mátyás gyengítésével nyílt meg út, amit úgy tűnik, senki sem mer keresztezni. Az egykori igazgató - aki 2014- ben pályázat után nyerte el tiszt­ségét - körül az elmúlt másfél évben kezdett látványosan ritkulni a levegő, a vár vezetésébe egymás után ejtőernyőztek a Nyitrai köré­be sorolt kinevezettek. Előbb Stefán Zoltán közgyűlési képviselő sze­mélyében önkormányzati biztost kapott az intézmény, majd idén nyártól - ahogy már említettük - igazgatói tanácsadóként a mostani az egyetlen pályázó, Ringert Csaba is ott gyámkodott felette. A politi­kai nyomástól Habis László fideszes A szakmai körökben való népszerűtlenség­nek alighanem oka az is, hogy a drága műtár­gyakat szenvedélyesen gyűjtő Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő jó ideje sze­retne nagyobb befolyás­hoz jutni a várban polgármester sem tudta megvéde­ni Bereczet, négy hónappal meg­bízatásának vége előtt lemondott. Ezért írtak ki szeptember végén pályázatot. Ringert Csaba jelentkezése mú­zeumi berkekben is meglepetést keltett. Az pedig még inkább, hogy a szakmai előéletének hiánya dacá­ra a közgyűlés többsége támogatta. Ringertnek ugyanis a tanácsadói megbízatása előtt vajmi kevés köze volt a várhoz vagy a szakmához. Jelenleg a helyi egyetem neve­léstudományi doktori iskolájának hallgatója, a városgazdálkodási bizottság külsős tagja. Egyébként informatika szakos tanár, az egye­tem gyakorlóiskolájának volt igaz­gatóhelyettese és irányította a helyi szakképző központot is. A vezetői tapasztalatától eltekintve azonban kétséges, megfelel-e a közalkal­mazottak igazgatói megbízatására vonatkozó előírásoknak. Ringert­nek ugyanis nincs szakirányú vég­zettsége, és életrajzában nem látni a legalább ötéves szakmai gyakor­latot sem. Előbbi kritérium ese­tében ugyan elfogadható a jogász vagy közgazdász szakképzettség is, ám ezekkel sem rendelkezik. Bár van mérlegképes könyvelői képesí­tése, az azonban aligha tekinthető közgazdászi végzettségnek. Min­denesetre az LMP-s Komlósi Csaba a kormányhivatalhoz fordult jogi állásfoglalásért, amit Mirkóczki Zita szocialista és Földvári Győző (DK) képviselőkkel közös sajtótájékoz­tatón jelentett be. Egyébként úgy tudjuk, a kétségekre előzetesen a bírálóbizottságban, majd a köz­gyűlésen is felhívták a figyelmet. Végleges döntést az Emmi hoz a kinevezésről. Természetesen sze­rettük volna megszólaltatni Rin­gert Csabát, de nem reagált meg­keresésünkre.

Next