Magyar Hang, 2019. január (2. évfolyam, 1-4. szám)

2019-01-04 / 1. szám

2 VILÁGKÉP 2019. JANUÁR 4-10. Magyar Hang ШЪАЧКА ПЕНЗИОНЕРД > НИЛЕ РЕФОРМА [ ХОЩЩ ^ФОРму "ХОИТРОМ '/ИОфп..' ТЬЪЬ tízezres tüntetés Belgrádban december 29-én Egyek az ötmillióból FOTÓ: REUTERS/MARKO DJURICA Felébredtek Csak magukra számíthatnak a szerb tüntetők MAJLÁTH RONALD V­annak pillanatok, amikor egyszer csak minden összeér. Együtt de­monstrálnak azok, akik tegnap még szóba sem álltak egymással, a kü­lönböző követelések pedig egyszerre moz­gatnak meg óriási tömegeket. Ilyen pillanat jött el most Szerbiában, ahol hétről hétre egyre több ember vonul az utcára, hogy til­takozzon a kormány ellen. A demonstrálóknak ugyanis most mint­ha egyszerre lett volna elegük mindabból, ami Szerbiában zajlik. Az első tüntetést még december 8-án tartották, miután november végén brutálisan összevertek egy ellenzéki politikust, Borko Stefanovicot. Csak olaj volt a tűzre, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök ez után azt nyilatkozta, akkor sem enged a tüntetők követeléseinek, ha ötmillióan vo­nulnak az utcákra. Ezért a következő tünte­tés jelszava már az volt: „Én is egy vagyok az ötmillióból”. Ahogy a tömeg dagadt, úgy a követelések listája is egyre hosszabb lett. A demonst­rálók most már a köztévé kiegyensúlyozott tájékoztatását, Oliver Ivanovic koszovói szerb politikus gynkosainak kézre kerítését és Ne­bo­jsa Stefanovic szerb belügyminiszter levál­tását követelték, akinek egy szerencsétlen kijelentése­­ a belügyér 4.200-asra taksálta a demonstrálók számát - sokak zsebében ki­nyitotta a bicskát. Másokat ugyanakkor egy tragikus baleset vitt az utcára: a dél-szer­biai Nis közelében vonat vágott ketté egy középiskolásokat szállító buszt, amelyben több gyerek is életét vesztette. Mint kiderült, amellett, hogy a sofőr hibázott, a baleset helyszínén nem volt sorompó, és jelzőlám­pák sem figyelmeztettek a vasúti közleke­désre. Ilyen feszült belpolitikai légkörben pedig egyenesen adódik a következtetés: ha nem lopták volna el a lámpákra szánt pénzt, még mindig élnének a gyerekek. Honnan nyerte ezt az erőt az a szerb tár­sadalom, amelynek az elmúlt években csak kisebb, elszórt politikai demonstrációkra futotta? Akik most azzal élcelődnek, hogy a hétről hétre, szombatonként tartott mene­teléseken nagyrészt középkorúak vesznek részt, és csak kevés fiatal található a sora­ikban, alighanem éppen a lényegre tapin­tanak. Ezek a középkorúak ugyanis éppen azok, akik a kilencvenes években hatalmas diáktüntetéseket szerveztek Slobodan Mi­losevic rezsimje ellen, miután a politikus hosszú és reménytelen háborúba sodorta az országát. Ők voltak azok, akik végül 2000. Ők voltak azok, akik elkerget­ték az autokrata politikust. Akik számára e demonstrációk egy újabb csatát jelentenek egy élhetőbb jövőért október 5-én elkergették az autokrata po­litikust, vagyis megtapasztalták az utca erejét. És ugyancsak ők azok, akik számára ezek a demonstrációk nem jelentenek már semmi különöset, csak egy újabb csatát egy élhetőbb jövőért, amelyet ezen a földön újra és újra meg kell vívni. De legalább ennyire fontos, hogy a tün­tetésekkel párhuzamosan a szerb ellenzék is akcióba lépett. A hónapokkal korábban megszervezett, több ellenzéki pártból és civil szervezetből álló Szövetség Szerbiá­ért nevű ernyőszervezet máris bejelentet­te, hogy ilyen feltételek mellett bojkottálni fogják az előrehozott választásokat, ha azo­kat valóban megtartják. A kezdeményezés­sel kapcsolatban azóta más politikai erők is jelezték, hogy akár ők is részt vennének benne. Ez pedig még a népszerűségi listá­kat toronymagasan vezető Szerb Haladó Pártot is kihívás elé állítaná, ugyanis egy egységes ellenzéki választási bojkottra már a nemzetközi szervezetek is felfigyelnének. A tüntetők még ennél is messzebb menné­nek és azt kérik az ellenzéki erőktől, hogy a parlamenti részvételt is bojkottálják. Ám úgy látszik, már az eddigi fejlemények is kellemetlen helyzetbe hozták a kormányt. Ezért ma már sokkal óvatosabban fogal­maznak a haladó párti politikusok. Mire lesz elég ez a megmozdulás? Míg a szombati tüntetésen felszólaló ellenzé­ki újságíró, Srdan Skoro a „felébredt népet” üdvözölte, a nyugati politikusok hallgatnak. Nekik továbbra is szövetségesük az a szerb elnök, aki a Koszovóval való megbékélést és az ország uniós integrációját tűzte a zászla­jára. Ez pedig a Nyugatnak mindennél fon­tosabb. A szerb demonstrálók ezért egyedül folytatják harcukat.

Next