Magyar Hang, 2019. január (2. évfolyam, 1-4. szám)

2019-01-25 / 4. szám

Magyar Hang 2019. JANUÁR 25-31. GRIMM BALÁZS P­ajti kutyát bezárták a kis­konyhába. Apró ugyan, de kemény házőrző, ezért csak Maszat jön a farkát billeg­­tetve elém, de mire a kapuhoz ér a gazdája, Farkas Andrea, az eb már megy is vissza. Fontos dolga van: tegnap kölykei születtek. Ozorán vagyok, itt, egy hajdan módosok lakta, most leginkább romos parasztházban haldoklik Andrea fia, Berika, vagyis Balázs Sándor Ferenc, aki agyvérzést kapott kéthetesen. Ezért a koponyájába söntöt tettek, ami elvezeti az agy túlnyomásából fakadó vizet. Ren­geteg ember él sönttel, ezzel nem lenne semmi gond, csak hát az or­vosok az egyik tehermentesítésnél rosszul szúrták meg az agyat, és a kisfiú kómába esett, majd egy mű­tét után éber kómába került. Édesanyja foglalkozása ápo­lónő, de nem tud dolgozni, mert a fia mellett kell legyen a nap 24 órájában. A szakmai múlt nagyon jól jön, a kisfiúnak egyebek mel­lett szén-dioxid-retenciója van, ami azt jelenti, hogy szépen veszi ugyan a levegőt, de időnként nem tud rendesen kilélegezni, így véré­nek szén-dioxid-szintje a kritikus szint fölé emelkedhet. Ilyenkor jön a kézi pumpás lélegeztetés, ennek hiányában meghalna. Benukát csövön keresztül ete­ti az anyja, a szonda közvetlenül a vékonybélbe megy, gép adagolja a vizet, valamint a táplálékot, ami speciális tápszer. A légzési prob­lémák két évvel ezelőtt kezdődtek nála, azóta oldalra fordítani vagy felültetni nem lehet, mert akkor leáll a légzése. Sokat volt kórház­ban. Azután több mint egy éve az orvosok azt mondták, a kisfiút fö­lösleges kitenni bármilyen szenve­désnek, már nincs értelme. Neki az a legjobb, ha otthon van a családjá­val. Benuka áprilisban lesz 11 éves. A csonka családnál (az apa fia kómába esése után lelépett) közel egy éve - még a Magyar Nemzet újságírójaként - jártam, akkor Pest egyik külső kerületében laktak, egy hosszú udvar végében, a házhoz ta­pasztott kis lakrészben. A szenny­vízcsatorna borzasztó állapotban volt, a ház előtt rendszeresen fel­­ömlött a fekália. A fertőzésveszély miatt a védőnő is figyelmeztette az anyukát. Az asszonynak az ápo­lási segéllyel, családi pótlékkal, egyebekkel együtt egy hónapban 75 ezer forint bevétele van, mind a mai napig. Az albérlet 120 ezer plusz rezsi volt, a pénz a két na­gyobbik gyereke támogatásával és kölcsönökből jött össze hónapról hónapra, már csak ezért is lépniük kellett, szó szerint. Andreának és Berikának a ta­valyi cikk megjelenése után si­került Kőbányára költözniük, egy hatodik emeleti panellakásba. Na­gyon rendes volt a főbérlő, de itt sem tudták fizetni - az egyébként Berikára tekintettel kedvezmé­nyes - 90 ezer forintos bérleti dí­jat, plusz a rezsit. Ami így együtt 130-140 ezer forintra jött ki. Köl­csönökből éltek. Próbált olcsóbb albérletet keresni, reménytelenül. Nem csak a pénz miatt utasították vissza. Volt például olyan főbérlő, aki azért nem adta ki nekik a laká­sát, nehogy Berika az ő ingatlan­jában haljon meg. A kétségbeesés hozta az ötletet: Andrea egy Facebook-csoportba írt egy posztot, hogy havi 50 ezer forintos törlesztéssel bárhová haj­landó elköltözni az országban. Egy órán belül ráírtak, hogy lenne ez az ozorai ház. Andrea itt teljesen egyedül van, a nagyobb gyerekei nem tudnak neki segíteni neki. A házban szinte semmi nincsen. Úgy haltak ki innen az öregek, hogy a villany ugyan be volt vezet­ve, de a szobákban nincsenek kon­nektorok. Nincs fürdőszoba, nincs konyha, Andrea a négyből egyetlen szobát tudott felújíttatni, ebben laknak. Október 15-én költöztek be. Csak a mentőautós szállítási költ­ség 60 ezer forint volt. Az udvaron rozoga nyári konyha ált, meglepődöm, hogy itt, a ház­ban nincsen, de ott van víz, ami persze nagy szerencse, mert nem kell messziről hordani. Ez a „van víz” tétova kijelentés, mert a kis­konyhában nincs fűtés, ezért el­fagynak a csövek. Ebbe a helyiség­be kerül majd a mosógép, ha kerül, mert az sincsen. Pedig mosni sokat kell, jobb híján kézzel, hogy mást ne említsek, Andrea naponta cse­réli Benuka lepedőjét. Az egy szem lakható szobában beszélgetünk, Benuka megrándul és elmosolyodik. „Tetszik neki a hangod” - mondja Andrea. Zava­romban megdicsérem a kisfiú pó­lóját, Spongya Bob van rajta. Nem véletlenül: a fiúcska - aki beszélni nem tud, alig lát, és csak minimá­lisan kommunikál a külvitággal, leginkább kézjelzésekkel, például int, ha fájdalmai vannak - nagyon szereti ezt a sorozatot. „Nyáron rendbe lesz hozva a kert, és majd ő is megy ki­­­vált témát az anyuka. Van neki már egy szép fotelje, ha meleg lesz, bele­fektetem, és majd időnként át­törtem vizes szivaccsal, az lesz a strand.” Andreáék szinte a semmiből él­nek. Tartós élelmiszereket, krump­lit, olajat, tésztát az önkormányzat 99 Nyáron rendbe lesz hozva a kert, és majd ő is megy ki­­­vált témát az anyuka. Van neki már egy szép fotelje, ha me­leg lesz, belefektetem, és majd időnként áttör­­löm vizes szivaccsal, az lesz a strand adott nekik karácsonyra. Meg egy ellenzéki párt, azt nem mondja Andrea, hogy melyik. A polgár­­mesteri hivatalban azt is elintéz­ték, hogy hétfőtől péntekig min­dennap kapnak térítésmentesen ebédet, amit ki is visznek a házhoz. „Amikor egy éve nálatok voltam Pesten, azt mondtad, 40 alapít­ványnak írtál segítséget remélve, de senki nem reagált érdemben. Azóta mi a helyzet?” „Nemrég ír­tam az egyik segélyszervezetnek, hogy tudnának-e esetleg adni egy kis tűzifát, nem válaszoltak, írtam egy alapítványnak is. Hogy nem pénz kell, ha tudnának vény nélküli gyógyszereket küldeni, az nagyon jó volna.” Az ágy melletti komód teteje tele van orvosságokkal, ez Benuka egyhavi adagja. A fiúcska állapota romlik, most már ópiát- és morfiumtartalmú fájdalomcsil­lapítókat is kap. Nagy szerencse, hogy a faluba hetente háromszor jön „közért­autó”, ahogyan Andrea nevezi. Igaz, hogy drágább, mint a „ren­des” bolt, de ez sokat számít an­nak, aki húsz percre sem tudja ma­gára hagyni a kisfiát. És kenyeres is jár ki egy héten kétszer. Ez mind szempont volt, amikor az anyuka úgy döntött, hogy ideköltöznek. Van egy rezsó kölcsönbe, Andrea reméli, sokára kérik vissza. Tűz­helyről álmodik, gázpalackosról, mert persze az sincsen neki. Kel­lene még hűtőszekrény, konyha­­szekrény, bár az tényleg az álmok netovábbja, tányérok, evőeszkö­zök, tepsik, lábasok, fazekak. Egy ágy is kellene, Andrea fekvőhelye téglákkal lett alátámasztva. Jó vol­na egy kályha is, akkor nem kéne az öreg villanyradiátorral fűteni, ami ugye drága dolog. A házba konnektorokat kellene telepíteni, új padlóra lenne szük­ség, mert ami van, az mállik. A fel­újított szobában egyelőre szőnyeg­­padlót tettek rá. A tető az jó, jó lenne behozni a vizet, és a kerítést is meg kellene csinálni - nem vé­letlen, hogy a ház vételára kétmil­lió forint volt. Ja, és ugye a mosó­gép. De hogy a víz bevezetése nem is olyan fontos, az csak távlati terv - mondja Andrea -, mert hordja ő kannával a vizet, ez nem probléma. Vécé sincsen, egyelőre marad a kert végében a pottyantós. Szükség vol­na még kötszerekre, recept nélkül kiváltható fájdalomcsillapítókra, lepedőkre. Bármire. Benukát nem érdekli a téma, nagyot ásít, miközben mi beszél­getünk. „Gyönyörű szép nyarat csinálok neked” - mondja az édes­anyja, miközben simogatja a karját. Andreának nagy tervei vannak tavaszra: a szomszédok segítségé­vel bele akar tanulni a kertészke­désbe. Néhány magot és jó tanácsot már kapott, vágyai szerint csirké­ket is tartana majd, csak hát ugye azok is pénzbe kerülnek. A család bevétele egy hónap­ban 75 ezer forint. Most másfél hónapra - villanyfűtés - 57 ezer forint a villanyszámlája. A 75 ezer­ből 50 ezer a havi törlesztőrészlet (ha két hónapig nem fizet, ugrik a ház). Jövő hónaptól elméletileg már a magasabb összegű ápolási díjat kapja, ami 115 ezer forint lesz. Ez azt jelenti, hogy a törlesztővel, rezsivel együtt kifizet 80 ezer fo­rintot, a maradék 35 ezer pedig megy Berika gyógyszereire. És akkor még nem ettek. Volt olyan szervezet, amelyik küldött a gyereknek 5 darab tíz­­szemes orvosságot. Semmire sem elég­­ legyintenék, de nekik ez is sokat számított. Andrea kapott egy varrógépet, ha van egy kis sza­bad ideje, varrogat. Díszpárnákat, eladásra. Ezekből törlesztgeti az adósságait, amennyire tudja. Ke­vésbé tudja, mert a bolt még nem indult be, már ha egyáltalán. Benuka kapkodni kezdi a le­vegőt. Talán a beszélgetésünktől zaklatott. Átmegyünk a szomszé­dos helyiségbe, a majdani konyhá­ba, ahol a sarokban Maszat szop­tatja a kölykeit. Örökbefogadott kutya, a gazdái sokat kínozták. Két lábát is eltörték, alig tud leülni, a testén csikkeket nyomtak el, végül állatvédők kimentették, és Andrea befogadta. Szépen feljavult, vég­telenül hálás kutya, most aggódva nézi, mit akarunk tőle és a család­jától. Gazdája nyugtatásul neki adja a vacsoráját, két kockasajtot. „Egy éve ott hagytuk abba a beszélgetést, hogy Benika 30 ko­ponyaműtéten van túl. Azóta mi történt?” „Azóta csak egy napot voltunk kórházban. Szén-dioxid­­kómába esett, de sikerült megmen­teni.” Az állapota az egy év alatt a fájdalom szempontjából romlott. Többször kell neki gyógyszert adni, mint korábban, ami miatt „a mája ki van készülve teljesen. Ja, és ta­láltak egy daganatfélét a mandu­láján. Ez úgy derült ki, hogy egyik reggel vért hányt”. Újból orvoshoz kell majd menniük, de Benikának nem jó, ha kimozdítják otthonról. „Nehéz dolog ez. Mert más az, hogyha az alapbetegsége miatt örökre elalszik. És az is, ha elvér­zik, úgy, hogy ébren van. Az or­vosok csodálkoznak, hogy még van” - mondja Andrea. Mindezzel együtt nem lehet tudni, meddig élhet még. Lehet, hogy pár napot, lehet, hogy néhány évet. „Imádom, ő az életem szerelme. De az, hogy újabb operációkon essen át, hogy 1-2 hónappal meghosszabítsuk az életét, annak nincsen értelme. Szenvedett ő már éppen eleget. So­kan kérdezik: »miért nem enge­ded el?« No de hogyan engedjem el? Mit csináljak? Ne adjak neki gyógyszert? Oxigént?” „Most már benne van a min­dennapjaidban, hogy el kell enged­ned?” „Igen, ez bármikor bekö­vetkezhet. Egyre többször vannak légzési nehézségei. Ha a légzése álmában lassul le, akkor oké, akkor melléfekszem. De, amikor fent van, nyitva a szeme, és könnyekkel sír a rosszulléttől, akkor nem fogom hagyni, hogy fuldokoljon.” Nem fogom hagyni, hogy fuldokoljon omladozó házban, emberfeletti erővel küzd az anya, hogy haldokló gyermeke életét szebbé tegye . Gyönyörű szép nyarat csinálok neked - suttogja édesanyja Benunak A SZERZŐ FELVÉTELE RIPORT 11

Next