Magyar Hang, 2019 (2. évfolyam, 1-4. szám)

2019-01-11 / 2. szám

Magyar Hang | 2019. január 11-17. MAGAZIN hasonlóan tekintélyük szintén predesztinálta a tisztségre. Mind Mádl, mind Sólyom politikai elhe­lyezkedése világosan kitapintható bizonyos helyzetekben; többször szembekerültek az éppen aktuáüs (elsősorban balliberális) kormány­zattal, ám aggályosán kerültek minden jogsértést. Mádl öt esz­tendejét tekinthetjük - az összes magyar elnököt ideértve - a leg­kiegyensúlyozottabb időszaknak. Jogérzékét dicséri, hogy 14. alka­lommal kért normakontrollt egy­­egy törvényre, és az Alkotmány­­bíróság minden esetben neki adott igazat. Mandátumának lejártakor a jelenlegi, a harmadik magyar köztársaság először szembesült a kérdéssel: pártpolitikus vagy pár­tok fölött álló személy legyen-e az utód. A Fidesz némi csellel, az MDF és az SZDSZ segítségével elérte, hogy az utóbbi megoldás és vele Szili Katalin (MSZP) ellenében Só­lyom László (2005-2010) győzzön. Sólyom a harmadik köztársaság legegyénibb elnöke volt, aki Mádl­­nál is markánsabban fogalmazott meg olykor talán túl élesnek ható politikai véleményt - igaz, hiva­tali ideje jóval szélsőségesebb idő­szakra esett. Sokat kritizálták egyik legbátrabb döntését, amikor az Alkotmánybíróság megkérdezését követően megtagadta a hetvenöt éves Horn Gyulától a legmagasabb kitüntetést. „Az 1956-os forrada­lom tagadása a Magyar Köztársa­ság alkotmányos értékrendjének tagadása” - nyilvánította ki szüárd elvi álláspontját Gyurcsány Ferenc­nek. Az „önjáró”, a Fidesszel szem­ben is elvi alapon kritikus Sólyom Lászlóra a 2010-ben megszületett kétharmados többség érthető mó­don nem tartott igényt. Nyolc esztendeje új - lezárat­lan - korszakban élünk Ám azt világosan láthatjuk, hogy 2010 óta a köztársasági elnökök sze­repfelfogása (vele pedig feladata) radikálisan átalakult, elsősorban a kormány kiszolgálására reduká­lódott. Bántóan szembetűnő volt ez a feladatra alkalmatlan Schmitt Pál (2010-2012) esetében. A buká­sát követően hivatalba lépett Áder János, ha kétségkívül kulturáltab­ban is, de gyakorlatilag ugyanazt csinálja, ami azért sem véletlen, mert mindketten pártpolitikus­ként kerültek a Sándor-palotába. Schmitt és Áder is sajnos ugyano­lyan, a párt által a piros szőnyegre állított köszönőemberként funkci­­onál(t), mint annak idején Dobi Ist­ván vagy Losonczi Pál. Helyzetüket, az ebből fakadó legitimációhiányt mindketten pótcselekvésekkel kí­vánták helyettesíteni: Schmitt Pál a „nyelvvédelemmel”, Áder Já­nos a környezet- és klímavédelmi kérdésekkel való foglalkozással. Kialakult az a furcsa helyzet te­hát, hogy a jelenlegi államfő olyan kérdésekben nyüvámt markáns véleményt, amelyekbe nincs bele­szólása. Amibe netán lenne, arról hallgat, passzivitásba vonul. Ha így, hát így. Ezért is várjuk kíváncsian véleményét a minisz­terelnök új szövetségese, a Buda­pestre is meghívott Jair Bolsonaro brazil elnök finoman szólva sem környezetvédő, az esőerdők irtását támogató magatartásáról. Jair Bolsonaro, Brazília frissen beikta­tott elnöke első intézkedésével jelezte, kész feláldozni az amazóniai esőerdőt, ha a gazdasági helyzet úgy kívánja. Döntése az egész bolygót érintő kör­nyezeti katasztrófához vezethet. FICSOR BENEDEK Rajtunk múlik, mire mondunk nemet, és mire mondunk igent - fogalmazott újévi beszédében Áder János. - Mond­hatunk nemet környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen való­ságra - folytatta köszöntőjét a környezetvé­delem ügyét mindenekfelett képviselő köz­­társasági elnök Áder János üzenetét Orbán Viktor miniszterelnök egészen Brazíliáig vitte magával, ahol az új év első napján a dél-ame­rikai ország tavaly októberben megválasztott elnöke, Jair Bolsonaro beiktatásán vett részt. Hiába emlegette azonban kampánya során többször is példaként a magyar kormányfőt, a rasszizmussal, szexizmussal és homofó­­biával is megvádolt egykori katonatisztből lett szélsőjobboldali brazü elnök nem fo­gadta meg jó tanácsot. Első intézkedéseként zöld utat adott az őslakos indiánok földjeinek kisajátítására. A döntés - amelynek értel­mében a helyi mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe kerülnek az eddig az 1988-as alkotmány által védett területek - könnyen környezeti katasztrófához vezethet, amely nemcsak Brazília, hanem az egész világ elkö­vetkező évtizedeit is nagyban befolyásolhatja.- Nincs értelme szépíteni a dolgokat, Bol­sonaro a legrosszabb dolog, ami a természeti környezettel történhetett, sötét korszak elé nézünk - mondta Paulo Artaxo, a Sao Pauló-i Egyetem klímaváltozást kutató professzora a Science tudományos magazinnak - Amit Bolsonaro eddig letett az asztalra, attól egyet­len környezetvédő és klímakutató sem lett boldogabb - finomított az aggályokon William Laurance, az ausztráliai James Cook Egyetem biológusa a Popular Science cikkében. Bolsonaro már a kampány során számos utalást tett rá, hogy megválasztása esetén jelentős változások jönnek a környezetvéde­lemben. Ami elsősorban azért tűnt aggasz­tónak, mert a „Föld tüdejének” is nevezett Amazonas-medence nagy része Brazília ha­tárain belül fekszik, és a bolygó legnagyobb esőerdejében esett károk visszafordítha­tatlan globális folyamatokat indíthatnak el. Bolsonaro első elnöki döntése az őslakosok földjeiről a klímakutatók és a környezetvé­delmi aktivisták félelmeit látszik igazolni. Az 5,5 millió négyzetkilométer (csaknem hatvan magyarországnyi terület) kiterjedésű ama­zóniai esőerdő - amellett, hogy itt található a Föld édesvízkészletének 20 százaléka és a bolygó állatfajainak 10 százaléka - hatalmas mennyiségű szén-dioxidot köt meg, cserébe oxigént lélegez ki. S bár a folyamat részeként az elhalt fákból jelentős mennyiségű szén­dioxid is visszajut a légkörbe, a NASA hét éven át tartó, 2014-ben zárult kutatása meg­állapította, hogy a mérleg még így is pozitív, vagyis az esőerdő több szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit visszaenged, ez­zel csökkenti a globális felmelegedést. Amazónia azonban amilyen hatalmas, legalább olyan törékeny ökoszisztéma, már egy kis változás is katasztrófát okozhat az esőerdő életében. A legnagyobb veszélyt a csapadék csökkenése jelenti, amelynek hatá­sára a buja, zöld terület sztyeppévé változhat a jövőben. És a szárazság nem csupán a pá­ratlan állat- és növényvilágot tizedelné meg, hanem megfordítaná a Föld tüdejének mű­ködését, így az esőerdő több szén-dioxidot bocsátana ki a légkörbe, mint amennyit el­nyel. Az elmúlt évtizedekben a területet több aszályos időszak sújtotta, 2005-2006-ban, majd 2010-ben is drámaian kevés eső esett Amazóniában, amelynek következtében fel­gyorsult az erdők pusztulása, míg a holt fák lebomlása és a gyakori erdőtüzek miatt nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amely így jelentősen befolyásolta a globális szénkörforgást. A kutatók szerint mindezért a klímaváltozás mellett az emberi beavatko­zás tehető felelőssé. Az Amazonas-medence esetében ez a beavatkozás az erdőirtásban ölt testet: 2017 és 2018 nyara között csaknem nyolcezer négyzetkilométernyi esőerdő vált az illegális fakitermelés, a bányászat és az agroipar áldozatává. A biotikus pumpa elmé­lete szerint a növényzet vízleadása szelet ger­jeszt, amely a kontinens belsejébe pumpálja a csapadékot, ennek köszönhetően az óceán­tól távoli területeken is közel annyi eső esik, mint a part mentén. Csakhogy a „pumpának” egybefüggő erdőre van szüksége a működés­hez, az emberi pusztítás miatt foghíjassá vált területek pedig megakasztják az áramlást, tovább csökkentve a csapadékot a szárazföld belsejében megbúvó dzsungelek felett. És itt lép a képbe Brazília új elnöke, aki az elmúlt hónapokban nem csinált titkot belő­le, hogy kész feláldozni az erdőt a gazdasági fejlődés oltárán. Amíg 2004 és 2012 között jelentősen lassult a brazil erdőirtás üteme, az elmúlt években újra felzúgtak a láncfűré­szek, beindultak a munkagépek, Bolsonaro pedig aligha hátráltatja majd a munkála­tokat. Az államfő ugyanis jelentős számú szavazatot zsebelt be azoktól a farmerektől, 99 Bolsonaro a legrosszabb dolog, ami a természeti környezettel történhetett, sötét korszak elé nézünk - állítja a Sao Pau­ló-i Egyetem klímaváltozást kutató professzora akiknek megígérte, lazít a környezetvédelmi szabályozásokon. Eleinte sokan attól féltek, az elnök beszántja a környezetvédelmi mi­nisztériumot, és annak tevékenységét az ag­­roipari lobbi által befolyásolt mezőgazdasági minisztériumhoz rendeli, ez azonban végül nem történt meg. Döntése, mely szerint a Tereza Cristina által vezetett mezőgazdasági minisztérium dönthet a bennszülöttek ed­dig védettséget élvező területeinek sorsáról, mégis azt jelzi, Bolsonaro komolyan gondolta az esőerdők „iparosítását”. A „trópusi Trump” néven is emlegetett brazü áüamfő amerikai példaképéhez ha­sonlóan gyakran Twitteren ad hangot véle­ményének - Kevesebb mint egymillió ember él az őslakos területeken, elválasztva az igazi l ] Brazüiától, és kiszolgáltatva a civü szerve­zetek manipulációinak Együtt a népünk ré­szévé tehetjük ezeket az embereket - reagált Bolsonaro a közösségi felületen a döntését ért kritikákra. Brazília területének csaknem 13 százaléka az alkotmányban foglaltak szerint az őslakosok tulajdona. Mára alig 900 ezren élnek a nagy kiterjedésű rezervátumokban, amelyeknek főként az Amazonas-medence ad otthont. Az elnök egy tavalyi beszédében idegen kolóniákként hivatkozott a védett övezetekre: „előbb vagy utóbb több tucat or­szág jön létre Brazílián belül. A fejlett orszá­gok kihasználják az őslakosokat, és semmit sem hagynak nekünk”. Máskor egy bárány­­himlős testhez hasonlította a rezervátumo­kat, amelyek visszavételét a nép ovációval fogadja majd. Valamelyest árnyalja a képet, hogy a klí­maváltozás jelenségét és az erdőirtások ha­tását Bolsonaro is elismeri - a korábbi hírek­kel eüentétben mégsem lépteti ki országát a párizsi klímaegyezményből -, véleménye szerint azonban a népességszám drasztikus emelkedése vezet az esőerdők pusztulásához, így nem a bennszülöttek földjeinek védel­mére, hanem családtervezési programra van szükség mindenekelőtt. Tereza Cristina me­zőgazdasági miniszter mindeközben hang­súlyozta, Brazília a vüág egyik legelőremuta­­tóbb környezetvédelmi rendszerét építette ki, amelyet a fejlett országoknak követnie keüe­­ne, nem kritizálnia. Szavai azonban nem győzték meg az eső­erdő mellett az őslakosok biztonságáért is ag­gódó szakembereket és aktivistákat. Ameny­­nyiben ugyanis a minisztérium - a befolyásos cégek nyomásának engedve - feloldja a fa­­kitermelés, a bányászat és a mezőgazdasági tevékenységek tilalmát a bennszülöttek lakta I területeken, elkerülhetetlenné válik a kör­nyezeti pusztítás elleni harcban eddig igen I nagy szerepet játszó indiánok és az erődirtást végzők közötti konfliktus, amelynek végki­menetele aligha kérdéses. Bolsonaro többször nyütan kijelentette, hogy az országot 1964 és 1985 között irányító katonai rezsim egyetlen hibája az volt, hogy gyilkosságok helyett csupán kínzásokkal fe­gyelmezte a népet. - Még legalább 30 ezer embert el keüett volna tüntetni a Föld szí­néről - vonta le a végkövetkeztetést a dik­tatúra alatt a hadseregben szolgált áüamfő. Jogvédő szervezetek és civü aktivisták ezért is aggódnak az őslakosokra vonatkozó kije­lentései miatt. - Rémültek vagyunk, én az életemet is féltem - mondta egy helyi lapnak adott interjúban Dinamóm Тиха, a brazü ős­lakosok szövetségének koordinátora. Ugyanő még az elnökválasztás előtt úgy fogalmazott, „ha Bolsonaro győz, intézményesíteni fogja a népirtást”.- Brazília belefáradt a korrupcióba, az erőszakba és abba, hogy a gazdaság egy helyben rostokol, Bolsonaro pedig megígérte, hogy radikális változást hoz ezeken a terü­leteken - fogalmazott az AP hírügynökség helyi hírigazgatója a 2018-as brazüiai válasz­tások kapcsán, ahol a szélsőjobboldaü jelölt végül a szavazatok 55,13 százalékát kapta. Munkáspárti eüenfele, a libanoni származású Fernando Haddad 44,87 százalékkal megszo­rítani sem tudta Bolsonarót, aki most, úgy tűnik, beváltja ígéreteit.- Különbséget keü azonban tenni a kam­pány során elhangzott beszédek retorikája és a kongresszusban meghozott kormányzati döntések között - hangsúlyozta Eduardo Vio­la, a Brasüia Egyetem nemzetközi kapcsola­tok tanszékének professzora. - A választók igényeke hangolt ígéretek közül sokat gya­korlatilag lehetetlen lesz beváltani - tette hozzá Viola, aki szerint jó példa erre, hogy Bolsonaro többször fenyegetőzött azzal, hogy Brazília küép a párizsi klímaegyezményből, amelyet a kongresszus szinte egyhangú sza­vazással ratifikált. Sötét foltok a Föld tüdej én

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék