Magyar Hang, 2019. február (2. évfolyam, 5-8. szám)

2019-02-01 / 5. szám

4 INTERJÚ Öt mandátum a cél Gyöngyösi Márton: Összeszerelő üzemek helyett a szürkeállományba kellene befektetni • EP-választási ráhangoló (2.) Biztonságos Európát, szabad Magyarországot! címmel a Jobbik már tavaly év végén bemutatta az európai parlamenti (EP) válasz­tási programját. Migráció, uniós forrásfelhasználás és bérunió - főképp e témákat érintettük Gyöngyösi Mártonnal, a párt frakció­­vezetőjével, akit a legutóbbi szivárogtatásról is kérdeztünk. BALOGH ROLAND A migráció a Jobbik program­jában is hangsúlyos, adott a kérdés, valóban a migrációt támogató és ellenző­ erők küz­delméről szól a mostani európai par­lamenti választás, ahogy azt a Fidesz és a propaganda harsogja?­­ Kétségtelen, a migráció és a határvédelem kérdése civilizációnk jövője szempontjából az egyik leg­fontosabb, de tény, hogy migrációt nyíltan támogató erő - már ha ez alatt kormányokat értünk - nem­igen van ma Európában. Ezek már vagy megbuktak, vagy felülvizs­gálták korábbi téves álláspontju­kat. Olasz- és Németországban, Ausztriában, Hollandiában is ez történt. Éppen ezért ma az EU-ban van szándék egy összeurópai meg­oldásra, legalábbis van lehetőség, hogy józan, előremutató vita foly­jon erről a kérdésről. De mivel Eu­rópa populista erőinek - élükön a Fidesszel - a migráció csak egy jól kommunikálható politikai termék, a konfliktus kiélezésében, nem pedig a megoldásban érdekeltek. A meg­oldáshoz viszont nem elégségesek az egymás rovására érvényesített nemzeti stratégiák, egy globális válságra csak közösen tudunk haté­kony válaszokat adni. A keresztény civilizációt nem egy száz kilomé­teres kerítés fogja megvédeni az egyébként valós kihívásoktól.­­ A közös uniós határvédelmet támogatják? Orbán Viktor korábban kérte, most már elutasítja a Frontex hazai közreműködését. - A 2011-es arab tavasz felboly­gatta az addigi rendszert, amely most kezd talán ismét magára talál­ni. Van uniós megállapodás Török­országgal, vagy épp az olaszoknak Líbiával, hangsúlyosabb lett az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepe, ahogy egyre több szó esik arról, hogy közös uniós szinten ott segítsük, azokban a térségekben ösztönözzük a gazdaságot, ahon­nan a migrációs hullám indul. Ezzel együtt a határellenőrzést is hatéko­nyabbá kell tenni, ezért is javasoljuk a határőrség visszaállítását. Ahogy azt is, hogy a nemzetállami jogkö­rök bármiféle csorbítása nélkül az EU a Frontexszel nyújtson támoga­tást azoknak a schengeni tagálla­moknak, amelyek valamilyen oknál fogva nem képesek maguk megol­dani a határvédelmet, vagy épp ké­rik a segítséget. - Az EP-választások örökzöldje: el lehet-e vonatkoztatni a belpolitikai témáktól, vagy sem? - Nem, sőt. Az európai parla­menti választás tétje belpolitikai szempontból most nagyobb, mint valaha: a jogállamisági kritériumok megjelenésével fennáll a veszély, hogy a Fidesz nemcsak szembe­fordítja Magyarországot az EU-val, hanem ki is vezeti. Ez a tét, és meg kell akadályozni, hiszen ez belát­hatatlan következményekkel járna.­­ Az uniós támogatások kapcsán a programjukban szerepel: átlátha­tóbb, decentralizált pályázati rend­szert hoznának létre, hogy az uniós támogatásokat igénylő projekteket ne állami, hanem helyi szinten ha­tározhassák meg a valódi, helyi igé­nyeknek megfelelően. Hogy nézne ki, miként működne ez a rendszer a gyakorlatban? Hogy zajlana az elle­nőrzése?­­ A kohéziós politikát új alapok­ra kell helyezni. Az ilyen pénzeknek tényleg azt kell szolgálniuk, amire létrejöttek, a felzárkóztatást és a versenyképesség javítását. Ma nem ezt látjuk. Egyrészt, ezek a forrá­sok helyben vagy eltűnnek a haveri zsebekben, vagy rosszul használ­ják fel őket, miközben a területért felelős biztos meg beismeri, hogy e pénzek többsége megrendelések formájában épp azokba a nagy tag­államokba vándorol vissza, ame­lyek gazdaságilag amúgy is jobb helyzetben vannak. Ez nonszensz. Azt szeretnénk, hogy a hatéko­nyabb felhasználás érdekében le­gyen egy kohéziós biztos, aki ezt megfelelő ellenőrzés mellett uniós szinten koordinálná. Ezért támo­gatjuk Magyarország csatlakozá­sát az Európai Ügyészséghez is. Az ír példát tudom felhozni, ahol 1996 és 2004 között magam is ér­tem. Ott egy helyi, decentralizált rendszerben a kohéziós pénzeket észszerűen használják fel, a kor­rupciót kiküszöbölve, az oktatásba, az innovációba fektettek hihetetlen összegű forrásokat, hogy így nö­veljék a versenyképességüket.­­ Hogyan lehet növelni úgy a bé­reket, hogy a versenyképesség is meg­maradjon? - Az a kérdés, miben szeret­nénk versenyképesek lenni. Azzal, amit most a kormány a munkavál­lalókkal és egyébként a befekte­tés ösztönzése címén csinál, azzal csak az ország összeszerelő üzem jellegét erősíti. Magyarország az­zal követte el a legnagyobb hibát,­­ hogy stratégiai ágazatokat enge­­j­dett ki a kezéből, miközben nem­­ arra tett erőfeszítéseket, hogy tu­dásalapú társadalmat hozzon lét­re. Mi azon dolgozunk, hogy ne új, alacsony hozzáadott tudásértékű összeszerelő üzemek jöjjenek ide, hanem innovációs, kutató-fejlesz­tő központok. A megfelelő szür­keállomány megvan hozzá, hiszen látjuk, mérnökök, orvosok, infor­matikai szakemberek ezrei hagyják el évente az országot a jobb lehető­ségekért, a sokkal magasabb bére­kért. Arra kellene tehát összponto­sítani, hogy tudásalapú gazdaságot építsünk. Olyan stratégiai együtt­működéseket kell kötni, amelyek a szaktudás helyben maradását erősíti. Ezért pedig keményen dol­gozni kell, akár közösen a hasonló helyzetű tagállamokkal, s ezt ösz­­szekapcsolhatnánk a kohéziós for­rásokért folyó lobbival. - Milyen hatása lehet az EP- és az őszi önkormányzati választáson a Jobbik eredményére a különböző szivárogtatásoknak, mint amilyen Sneider Tamás pártelnök esküvői vi­deója és cigányozós hanganyaga? - Nincsenek illúzióink, hogy a Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat. Ez nem az utolsó ilyen típusú kellemetlenség volt. Erre fel kell készülnünk. Azonban azt is látjuk, hogy a társadalom mint­ha egyre immunisabb lenne a Fi­desz -propagandára. - A korábbi írásos reakciójukon túl nem is foglalkoznak többet ezzel? - Fontos leszögeznünk: az a múlt, már magunk mögött hagy­tuk. Előre szeretnénk tekinteni. A Jobbik az elmúlt öt évben bebi­zonyította, a jobbközép, konzer­vatív, keresztény alapon nyugvó néppárttá válás nem csak múló szeszély és stratégia. - A legutóbbi felvétel múlt őszi. Nem volt olyan rég... - Az egy vágott, manipulált felvétel, amelyen Sneider Tamás ironikusan festette le azt a képet, amit a Fidesz-média láttatni akar róla. Mondhatta volna azt is, hogy gyerekeket eszik reggelire. Pont ennyire komolyan vehető az előbbi is. - Többen felvetették, hogy egy kö­zös ellenzéki EP-listával akár meg is lehetne szorongatni a Fideszt. A Job­bik miért nem hajlandó részt venni ebben?­­ Mi ezt a kezdetektől eluta­sítottuk. Még ha bizonyos érdek­­azonosság lenne is a pártok között az EP-választáson, mi nem tartjuk kivitelezhetőnek a választás speci­ális jellege miatt. - Hány mandátumot jósol a Job­biknak? - Jósolni nehéz, de ha a közvé­lemény-kutatásokat nézzük, akkor több helyen is négy Jobbik-man­dátummal számolnak. Ebből kiin­dulva én megcéloznám a minimum öt mandátumot. - Ennek érdekében mivel akarják megnyerni a szavazókat? - Ahogy a programunk címe is utal rá, a biztonságot és a szabad­ságot tartjuk a legfontosabbnak. A biztonságunkat a külső migráció és az egzisztenciális bizonytalan­ság fenyegeti. Ez utóbbit a Jobbik már tavaly a programja közép­pontjába emelte a béruniós kezde­ményezéssel, de az elmúlt időszak - így például a rabszolgatörvény­ként is emlegetett túlóraszabá­lyozás, valamint a munkaválla­lók mind inkább kiszolgáltatottá válása - miatt még aktuálisabbá vált. Ezzel összefüggésben fontos, hogy újragondoljuk a támogatások rendszerét, miközben az uniós for­rásokat is dézsmáló korrupciónak gátat kell szabni. Ami a szabad­ságot illeti, a tavalyi országgyűlési választás óta hazánk még távolabb került a polgári Magyarország esz­méjétől, és szinte teljesen visz­­szatért a feudális viszonyokhoz: a jogállamiságot egy sajátos párt­állami mechanizmus váltotta fel, tovább szűkül a szólásszabadság, romlik a sajtó helyzete, miközben a közszolgálati média az álhírter­­jesztés fő forrásává lépett elő. Épp ezért azt is szeretnénk elérni, hogy uniós szinten fektessük le a köz­­szolgálatiság alapjait. Ugyancsak fontos számunkra a határon túli magyarok autonómiájának kérdé­se, ami szintén aktuálisabb, mint valaha. A határon túli közösségek szülőföldön maradásának esélyeit ugyanis már nem csak a szom­szédos országok magyarellenes sovinizmusa, de az Orbán-kor­­mány politikája is veszélyezteti. Az ottani közösségek ne legyenek foglyai a magyar kormány és a he­lyi, etnikai alapú pártok szavazat maximalizálását célzó alkuinak. Budapesttől való függés helyett önrendelkezésért kell síkra száll­ni, olyan európai minták alapján, mint például Dél-Tirol. - Ha a teljes Európai Parlamentet nézzük, számítanak nagy mozgások­ra, átrendeződésre? - Igen. A britek kilépésével két frakció, a brexitet támogató Ni­gel Farage Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája és a jelenlegi brit kormánypárt, a konzervatívok által életre keltett Európai Konzer­vatívok és Reformisták csoportok minden bizonnyal megszűnnek, de - például épp a Fidesz miatt - az Európai Néppárton belül is le­het mozgás. Igaz ez a liberálisokra, a zöldekre, de a szocialistákra is. Szerintem nagy változások előtt állunk, és úgy gondolom, május 26-án az európai politika is egy új korszakba lép, a XXI. századba. - Az EP-választásokat követően a Jobbik be tud majd ülni valamelyik frakcióba? - Május 26-áig erről nem ér­demes beszélni, hiszen minden az eredményektől függ. - De voltak ezt célzó tárgyalások, puhatolózások? A Néppárt nem kér önökből.­­ Természetesen. Komoly dip­lomáciai munkát folytatunk, szé­les körben informálódunk. De még minden képlékeny. Én mindig el­mondom, mi milyen európai, nép­párti politizálásra készülünk, hogy ehhez képest mi lesz, meglátjuk. Folytatjuk. 2019. FEBRUÁR 1­7. Magyar Hang

Next