Magyar Hang, 2019. április (2. évfolyam, 14-17. szám)
2019-04-05 / 14. szám
Magyar Hang 2019. ÁPRILIS 5-11. Becsempészett félmondatok A kopf tündöklése és bukása a Magyar Nemzet hasábjain MARTIN JÓZSEF Ugorjunk vissza a kezdetekhez: a Magyar Nemzetet az alapítástól kezdve világra nyitott, tágas szemléletű, a külföld dolgaira sok szempontból figyelő szellemiség jellemezte. A szoros értelemben vett külpolitikai tájékoztatásban az első naptól kezdve jelen van az összefoglaló. A nagy különbség a későbbi A külpolitikai helyzet című összefoglalóhoz képest - ezt nevezték a lap munkatársai az elődöktől átvett kifejezéssel „kopf”-nak, hogy 1938 és 1944 között tipográfiailag nem különül el a többi híradástól. Ám e formai eltérés szinte kiemeli a tartalmi hasonlóságot: elődeink szóhasználata, szintetizáló hajlama a későbbi évtizedek arra érdemes kopfjaiban szinte viszszaköszön. Augusztus 26-án (5. oldal) például így kezdődött az összefoglaló: „A két európai válság közül a spanyol mintha kissé háttérbe szorulna, s a cseh kérdés, úgy látszik, még jobban kiéleződött.” Vásárhelyi Miklós, a lap neves monográfusa, az Olvassa el a Magyar Nemzet minden sorát! (1938-1944) című, 1978-as tanulmányában azt írta, „a külpolitikai rovat két állandó alkotóelemre épült: az összefoglalásra és az információkra. Mindkettő gyors, koncentrált és ötletes munkát igényelt”. Vásárhelyi megjegyzi azt is, hogy az önálló szerkesztői tevékenység, a „bűvészkedés” olykor arra irányult, hogy a lap munkatársai kijátsszák az MTI és a cenzúra kettős szűrőjét, így a külpolitikai összefoglalóban is helyet kaptak becsempészett félmondatok, elhallgatásra ítélt információk, virágnyelven fogalmazott utalások. Az 1944-es betiltás után a korábbitól gyökeresen eltérő körülmények között, 1945. május 1-jén újra induló, sokszor mindössze hat oldalon megjelenő lapban nincs külpolitikai összefoglaló, nagyjából öt éven át. A fordulat 1951- ben következik be: február 4-én Mihályfi Ernőtől Boldizsár Iván veszi át a főszerkesztői posztot, s rá két napra, február 6-án olyan köntösben jelenik meg az összefoglaló, amely eltér a hőskorszaktól, és ezt a formáját kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 2000 áprilisáig megőrzi, vagyis az első oldalon keretben, címszerűen tördelve található A külpolitikai helyzet. Az induláskor csak néhány sor az „átmenő”, vagyis a két hasábosra tördelt szöveg, később a formai részletek módosulnak, az összefoglalót teljes egészében átmenőben tördelik, így alaposan elüt az oldal többi, egyhasábos anyagaitól. Boldizsár érdeme tehát a kopf vissza- és meghonosítása (elég legyen itt ennyit leszögezni, Boldizsár nagyon összetett szakmai és erkölcsi portréjának árnyalatos megrajzolásával egyelőre adós a sajtótörténet írás). Ami a tartalmat illeti, az 1951- es totális diktatúrában nincs és nem lehet szó becsempészett félmondatokról, ez a kopf semmiben sem különbözik az akkori idők mára olvashatatlanná vált szövegmerényleteitől. A kopf „fejlődésének” következő állomása az összefoglaló tagolása, először számokkal, például az 1954. január elsejei lapban. Újabb megállónk 1956. A forradalom eseményei, az első oldalas híradások rendre elsöprik a kopfot, mígnem november 2-án visszatér „A külpolitikai helyzet”, kivételesen teljes aláírással: Wesselényi Miklós jegyzi a 2-ai, 3-ai és 4-ei kopfot. Teljes a tartalmi fordulat: a kiváló külpolitikai újságíró összefoglalói közül különösen az utolsó a magas színvonalú elemző zsurnalizmus - megkockáztatom: maradandó - remekműve, amelyet november 4-én, vasárnap reggel a második szovjet intervenció miatt már jószerivel senki sem olvashatott. Az 1926- ban alapított, munkáspárti rokonszenvű londoni Daily Herald munkatársát idézve Wesselényi az összefoglaló zárómondataként ezt írta: „A Daily Herald kifejezést ad annak az aggodalomnak, hogy a brit-francia katonai akció következtében [a Szuezi csatornánál] nem csupán a nyugati egység törik ketté, hanem felmerülhet az a veszély is (szó szerint idézünk), hogy a magyar szabadságot szemünk előtt gyilkolják le.” November 4-én hajnalban pontosan ez történt. A sajtótörténet ritka pillanataként két újságíró képesnek bizonyult arra, hogy pontosan megjósolja, miként alakul a történelem. A kopf megmarad a lap 1957-es őszi újraindulása után, de tartalma ismét visszaigazodik az irányított sajtó feltétlen szovjetbarát és „imperialistaellenes” frazeológiájához. Ahogy haladunk előre a Kádár-korszakban, a külpolitikai helyzetelemzés olykor ismét önálló kommentárrá válik, s nem pusztán MTI-hírek átemelt halmaza. E sorok írója 2018 második felében az egykori külpolitikai rovat tagjait megkérdezte arról, hogyan értékelték a kopf szerepét a lapban és saját újságírói működésükben - lásd szombattól cikkünk online változatát -, s miként a beszélgetésekből is kiviláglik, a műfaj önállóságának virágkora - nem elválaszthatóan a frissülő fuvallatoktól - 1986. július elsejétől kezdődött, amikortól minden „külpolitikai helyzet” végén feltűnt a szerző monogramja. Ettől kezdve a rovat munkatársai még nagyobb gonddal készítették az általában este hat-hét óra körül leadandó elemzést, amely legtöbbször egyéni hangvételű kommentárrá vált. Ma már azonban lehetetlen kideríteni, hogy a külpolitikai összefoglaló az olvasók körében mennyire volt népszerű. A rendszerváltozás megújuló sajtóvilágában a kopf átsugárzik a belpolitikai rovatra: 1990 elejétől a belpolitikai rovatnál dolgozók Hazai napló címen naponta írnak összefoglalókat a változatos és terjedelmes híranyagból. A rendszerváltozás juttatta delelőjére az öszszefoglalót mint műfajt, sőt az első oldalas, kéthasábos vezércikket is. A tanulmány szerzője nem egészen három évtizedet töltött a Magyar Nemzet szerkesztőségében, túlnyomórészt a külpolitikai rovatban, 1986-tól négy évig annak vezetőjeként. A beszélgetések 2018 második felében zajlottak Budapesten, a kutatás azonban nem teljes, legalább két okból. Egyfelől többen dolgoztak a rovatban, mint ahány egykori kollégát sikerült megkérdezni, másfelől a hetvenes években már egy időre feltűnik a szignált, önálló hangvételű kopf, de ebből akkor nem lett tartós gyakorlat. Az talán valószínűsíthető, hogy az esetleges további kutatások nem változtatnak a most közölt összképen. Végül: az itt közölt rövidített és az online olvasható teljes terjedelmű tanulmány alaposan átdolgozott változata a szerző Egy eltűnt műfaj nyomában/ Külpolitikai tájékoztatás a Magyar Nemzetben című, az Élet és Irodalomban 2018. augusztus 24-én megjelent írásának, s innen - ahogyan a beszélgetésekből is kitűnt - már csak lefelé vezetett út: 1993 január 1-jén már nincs hazai összefoglaló, időközben kéthasábosról egyhasábosra fogy a vezércikk, majd lekerül keretbe, az első oldal aljára. Ami a kopfot illeti, a fogyás az úgynevezett „beejtett” címmel kezdődik, vagyis nem a szöveg fölé, hanem a szövegbe tördelik be a címet, a térvesztés pedig azzal folytatódik, hogy az összefoglaló bevándorol a második oldalra, megváltozott címmel és roppant rövidített tartalommal. Ez jellemzi a kopfot a kormánylapként működő Napi Magyarországgal történt öszszevonás előtt, s ilyen az utolsó, a 2000. április 15-ei szám második oldalán megjelent utolsó, „Külpolitikai szemle” című kopf. A műfaj összezsugorodva, jelentőségét veszítve búcsúzik az olvasótól. A szabad sajtó ugyanis visszahelyezte „jogaiba” az első számú műfajt, a hírt és legközelebbi műfaji rokonait. Amint láttuk, a kopf hanyatlása már a Napi Magyarországgal történt, politikailag motivált, felülről erőszakosan vezérelt összevonás előtt megkezdődött: az elemzés, a bölcselkedés és pláne a sorok közötti írás háttérbe szorult a hírek és saját szerzeményű információk mögött. A kemény és éleződő médiaversenyben, az online hírportálok erősödése közepette, az amúgy is hanyatló napi printvilág a kihegyezett, az olvasók kíváncsiságát akár csak felszínesen is kielégítő hírekre koncentrált, ami szükségképpen vezetett az elemző publicisztikus műfajok, összefoglalók háttérbe szorulására, így a többi között a kopf eltűnésére. Ha eltűnt a kopf, hát eltűnt, annyi minden süllyedt el vagy alakult át a rendszerváltozás sajtójában és a sajtó rendszerváltozásában, hogy igazán nem rendülhetünk meg attól, hogy a Magyar Nemzet első oldalának egykori patinás műfaja fokozatosan kikopott a lap hasábjairól. Annál is kevésbé, mivel 2018. április 11-én megszűnt az a Magyar Nemzet, amely Pethő Sándor főszerkesztésében 1938. augusztus 25-én jelent meg először. Ezt persze mindenki tudja, aki kicsit is érdeklődik a nyomtatott lapvilág iránt, mint ahogyan azt is, hogy Magyar Nemzet címmel 2019. február 5-én újraindult egy politikailag egyoldalúan elkötelezett napilap, az már azonban kevésbé ismert, hogy mi is volt ez a bizonyos kopf, amelyet a városi legenda szerint Kádár is elolvasott, sőt ezzel kezdte a lap olvasását. ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR Washington kész a függetlenedő Ukrajna elismerésére A SzrÁMDÚ MAMÁK MÚZEUMBAN VAN s ЛсяН Tsc'-fc. is tgjjaill Йл a.' ■ eAWg-.'iftt.* Ha 01 (Wi •». * • 40faSZliVH«CO«.MSUvffWM*M«nd, TIZZSZJtZ? ZSTvE? tS ЯГ—яшШат—щ ». «л, ftss Si^rsts,' ■ ■ ■ Kravcaiot valószínűleg újraválasztják Nem kétséges az ukrán népszavazás kimenetele SaSa^jR» H'y 7! 1 2 HagarVmia €) . Ül POLITIKAI SZEMLE ’ÉKSZERRÉ VÁLT a tuba. kufiú. » s»j«6 é* ii potntaial»korhánzulúja a Kölnét SuA-AnnagH. Éppenhogy eOreffite ,1411 És Amerika elárasitotta mindennel, amivel csak lehet " éppen édesapját ne láss. kíván.. «legtöbb Amenkiban étel. Előfordult*! ugyanis.hopENoonki« ^ Kényes ukrán népszavazás UNOVÁR - Alkotmánymódosítrt népszavazási 11 F.SSÉGES VÁLASZTÁSOK voltak Peruban, állítja , Fujimori, az eddigi elnök. Ezt azonban, hangoztatja az 11 ITS. hu, d «. NO, dedd, luk tüntettek ellene és most azzal fenyegetik, hogy : " " nulnak. Nem hiszi el a többi latin-amerikai ország .........telkedik az Egyesült Államok, az ország északi szövetségeMeg kell azonban jegyezni, hogy tíz év kormánya« után jól sokan állnak mellette is, azok ugyanis, akik csodálják, mer Ik a szélsőbalos gerillákat és felszámolta a gazdasági káoszt, látta az olasz újság. RÉGÓTA BARÁTOK Kína és Izrael, írja a Frankfurter Kme Zeitung. A hetvenes években Peking a paresamobíl itta, minda káderek" kiképzésében, mind anyagilag Bárkor is voltak titkos kinn kapcsolatok izraeli hivatalokkal, a Leiendíszig ugyanis szívesen vásárolt fegyvereket Jelent '••ztereodáh közel-keleti politikát folytat, nem titkolt csodi„STállam iránt. De még ma i. a fegyvervásárlás ser áampolgári kötelességével és egy kivételével biztosnak látszik a feltett kérdések támogatása is.A megkérdezettek 63 százaléka Huzavona Ellán körüli is, míg 92 százalékuk helyesli . jelenleg 450 tagú képviselői testület 300 főre történő csökkentését. Ezzel szemben a kétkamarás parlament létrehozását a megkérdezetteknek alig valamivel több mim 40 százaléka támogatja Mindent elkövetett !j Orf Nir nal kapcsol_ Kamin sohi jök, mint mc Elfogták Maszhadov kabi Ratifikálták a STkála a START-2 orosz-amerkai szerződést, amelynek értemében 2007 végéig »Egyesült Államok és Oroszország nukleáns arzenálja ér«»* -'гг- • robbahőtblidre csökken - ma v, MTI. A 450 tagú állam dumilán 288 képviselő Mihail Gorbacsov felszólítása Washingtonhoz: Mindkét félnek törekednie kell a reális eredményekre Fokozódik a nyugati hatalmak dilemmája a Pretoria-ellenes szankciók ügyében . Ufpetrikal Mjm dús ... v: _ »»wo« *rrro*afc КГГ?... ..ai...« м:» Az S.KP. telwa titkárának wwulltuilllin a MC гЧнма 4M* Higg IScagg i Truman - Pleven-találkozó háttere Kivégezték a musilt három ártatlan martinsvillei négert ín fjtr Wr-ja'w4uiut /• tinóra** ------- tt. ..•sr..st-г MAGAZIN • ESSZE 22