Magyar Hang, 2019. április (2. évfolyam, 14-17. szám)

2019-04-05 / 14. szám

Magyar Hang 2019. ÁPRILIS 5-11. Becsempészett félmondatok A kopf tündöklése és bukása a Magyar Nemzet hasábjain MARTIN JÓZSEF U­gorjunk vissza a kezdetek­hez: a Magyar Nemzetet az alapítástól kezdve világra nyitott, tágas szemléletű, a külföld dolgaira sok szempont­ból figyelő­ szellemiség jellemezte. A szoros értelemben vett külpoliti­kai tájékoztatásban az első naptól kezdve jelen van az összefoglaló. A nagy különbség a későbbi A kül­politikai helyzet című összefogla­lóhoz képest - ezt nevezték a lap munkatársai az elődöktől átvett kifejezéssel „kopf”-nak­­, hogy 1938 és 1944 között tipográfiailag nem különül el a többi híradástól. Ám e formai eltérés szinte kieme­li a tartalmi hasonlóságot: előde­ink szóhasználata, szintetizáló hajlama a későbbi évtizedek arra érdemes kopfjaiban szinte visz­­szaköszön. Augusztus 26-án (5. oldal) például így kezdődött az összefoglaló: „A két európai válság közül a spanyol mint­ha kissé háttérbe szorulna, s a cseh kérdés, úgy látszik, még jobban kiéleződött.” Vásárhelyi Miklós, a lap ne­ves monográfusa, az Olvassa el a Magyar Nemzet min­den sorát! (1938-1944) című, 1978-as tanulmányában azt írta, „a külpolitikai rovat két állandó alkotóelemre épült: az összefoglalásra és az infor­mációkra. Mindkettő gyors, koncentrált és ötletes munkát igényelt”. Vásárhelyi meg­jegyzi azt is, hogy az önál­ló szerkesztői tevékenység, a „bűvészkedés” olykor arra irányult, hogy a lap munka­társai kijátsszák az MTI és a cenzúra kettős szűrőjét, így a külpolitikai összefoglalóban is helyet kaptak becsempészett félmondatok, elhallgatásra ítélt információk, virágnyel­ven fogalmazott utalások. Az 1944-es betiltás után a korábbitól gyökeresen elté­rő körülmények között, 1945. május 1-jén újra induló, sok­szor mindössze hat oldalon megjelenő lapban nincs kül­politikai összefoglaló, nagyjá­ból öt éven át. A fordulat 1951- ben következik be: február 4-én Mihályfi Ernőtől Boldizsár Iván veszi át a főszerkesztői posztot, s rá két napra, február 6-án olyan köntösben jelenik meg az összefoglaló, amely eltér a hőskorszaktól, és ezt a formáját kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 2000 áprilisáig megőrzi, vagyis az első oldalon keretben, címszerűen tördelve található A külpolitikai helyzet. Az induláskor csak né­hány sor az „átmenő”, vagyis a két hasábosra tördelt szöveg, később a formai részletek módosulnak, az összefoglalót teljes egészében átmenőben tördelik, így alaposan elüt az oldal többi, egyhasábos anyagaitól. Boldizsár érdeme tehát a kopf vissza- és meghonosítása (elég legyen itt ennyit leszögezni, Boldizsár nagyon összetett szak­mai és erkölcsi portréjának ár­nyalatos megrajzolásával egyelőre adós a sajtótörténet írás). Ami a tartalmat illeti, az 1951- es totális diktatúrában nincs és nem lehet szó becsempészett fél­mondatokról, ez a kopf semmiben sem különbözik az akkori idők mára olvashatatlanná vált szövegmerényleteitől. A kopf „fejlődésének” következő állomása az összefoglaló ta­golása, először számokkal, például az 1954. január else­jei lapban. Újabb megállónk 1956. A forradalom esemé­nyei, az első oldalas híradások rendre elsöprik a kopfot, míg­nem november 2-án vissza­tér „A külpolitikai helyzet”, kivételesen teljes aláírás­sal: Wesselényi Miklós jegyzi a 2-ai, 3-ai és 4-ei kopfot. Teljes a tartalmi fordulat: a kiváló külpolitikai újságíró összefoglalói közül különösen az utolsó a magas színvonalú elemző zsurnalizmus - meg­kockáztatom: maradandó - remekműve, amelyet novem­ber 4-én, vasárnap reggel a második szovjet intervenció miatt már jószerivel senki sem olvashatott. Az 1926- ban alapított, munkáspárti rokonszenvű londoni Daily Herald munkatársát idézve Wesselényi az összefogla­ló zárómondataként ezt írta: „A Daily Herald kifejezést ad annak az aggodalomnak, hogy a brit-francia katonai akció következtében [a Szue­zi csatornánál] nem csupán a nyugati egység törik ketté, hanem felmerülhet az a ve­szély is (szó szerint idézünk), hogy a magyar szabadságot szemünk előtt gyilkolják le.” November 4-én hajnalban pontosan ez történt. A sajtó­­történet ritka pillanataként két újságíró képesnek bi­zonyult arra, hogy pon­tosan megjósolja, miként alakul a történelem. A kopf megmarad a lap 1957-es őszi újraindulása után, de tartalma ismét visszaigazodik az irányí­tott sajtó feltétlen szov­jetbarát és „imperialista­ellenes” frazeológiájához. Ahogy haladunk előre a Kádár-korszakban, a külpolitikai helyzetelem­zés olykor ismét önál­ló kommentárrá válik, s nem pusztán MTI-hírek átemelt halmaza. E sorok írója 2018 má­sodik felében az egykori külpolitikai rovat tagjait megkérdezte arról, ho­gyan értékelték a kopf szerepét a lapban és saját újságírói működésükben - lásd szombattól cik­künk online változatát -, s miként a beszélgetések­ből is kiviláglik, a műfaj önállóságának virágkora - nem elválaszthatóan a frissülő fuvallatok­tól - 1986. július elsejé­től kezdődött, amikor­tól minden „külpolitikai helyzet” végén feltűnt a szerző monogramja. Et­től kezdve a rovat mun­katársai még nagyobb gonddal készítették az általában este hat-hét óra körül leadandó elemzést, amely legtöbbször egyéni hang­vételű kommentárrá vált. Ma már azonban lehetetlen kideríteni, hogy a külpolitikai összefoglaló az ol­vasók körében mennyire volt nép­szerű. A rendszerváltozás megújuló sajtóvilágában a kopf átsugárzik a belpolitikai rovatra: 1990 elejé­től a belpolitikai rovatnál dolgozók Hazai napló címen naponta írnak összefoglalókat a változatos és ter­jedelmes híranyagból. A rendszer­­változás juttatta delelőjére az ösz­­szefoglalót mint műfajt, sőt az első oldalas, kéthasábos vezércikket is. A tanulmány szerzője nem egé­szen három évtizedet töltött a Magyar Nemzet szerkesztőségé­ben, túlnyomórészt a külpolitikai rovatban, 1986-tól négy évig annak vezetőjeként. A beszél­getések 2018 második felében zajlottak Budapesten, a kutatás azonban nem teljes, legalább két okból. Egyfelől többen dolgoztak a rovatban, mint ahány egykori kollégát sikerült megkérdezni, másfelől a hetvenes években már egy időre feltűnik a szignált, önálló hangvételű kopf, de ebből akkor nem lett tartós gyakorlat. Az talán valószínűsíthető, hogy az esetleges további kutatások nem változtatnak a most közölt összképen. Végül: az itt közölt rövidített és az online olvasha­tó teljes terjedelmű tanulmány alaposan átdolgozott változata a szerző Egy eltűnt műfaj nyomá­ban/ Külpolitikai tájékoztatás a Magyar Nemzetben című, az Élet és Irodalomban 2018. augusztus 24-én megjelent írásának, s innen - ahogyan a beszélgeté­sekből is kitűnt - már csak lefelé vezetett út: 1993­ január 1-jén már nincs hazai összefoglaló, időközben kéthasábosról egyhasábosra fogy a vezércikk, majd lekerül keretbe, az első oldal aljára. Ami a kopfot illeti, a fogyás az úgynevezett „beejtett” címmel kezdődik, vagyis nem a szöveg fölé, hanem a szövegbe tör­delik be a címet, a térvesztés pedig azzal folytatódik, hogy az összefog­laló bevándorol a második oldalra, megváltozott címmel és roppant rövidített tartalommal. Ez jellemzi a kopfot a kormánylapként működő Napi Magyarországgal történt ösz­­szevonás előtt, s ilyen az utolsó, a 2000. április 15-ei szám második oldalán megjelent utolsó, „Külpo­litikai szemle” című kopf. A műfaj összezsugorodva, jelentőségét ve­szítve búcsúzik az olvasótól. A szabad sajtó ugyanis vissza­helyezte „jogaiba” az első számú műfajt, a hírt és legközelebbi mű­faji rokonait. Amint láttuk, a kopf hanyatlása már a Napi Magyaror­szággal történt, politikailag moti­vált, felülről erőszakosan vezérelt összevonás előtt megkezdődött: az elemzés, a bölcselkedés és pláne a sorok közötti írás háttérbe szorult a hírek és saját szerzeményű infor­mációk mögött. A kemény és éle­ződő médiaversenyben, az online hírportálok erősödése közepette, az amúgy is hanyatló napi printvilág a kihegyezett, az olvasók kíván­csiságát akár csak felszínesen is kielégítő hírekre koncentrált, ami szükségképpen vezetett az elemző publicisztikus műfajok, összefog­lalók háttérbe szorulására, így a többi között a kopf eltűnésére. Ha eltűnt a kopf, hát eltűnt, annyi minden süllyedt el vagy ala­kult át a rendszerváltozás sajtójában és a sajtó rendszervál­tozásában, hogy igazán nem rendülhetünk meg attól, hogy a Magyar Nemzet első­ oldalának egykori patinás műfaja fokoza­tosan kikopott a lap hasábjairól. Annál is kevésbé, mivel 2018. április 11-én megszűnt az a Magyar Nemzet, amely Pethő Sándor főszerkesztésében 1938. augusztus 25-én jelent meg először. Ezt persze mindenki tudja, aki kicsit is érdeklődik a nyomta­tott lapvilág iránt, mint ahogyan azt is, hogy Magyar Nemzet címmel 2019. február 5-én újraindult egy politikailag egyolda­lúan elkötelezett napilap, az már azonban kevésbé ismert, hogy mi is volt ez a bizonyos kopf, amelyet a városi legenda szerint Kádár is elolvasott, sőt ezzel kezdte a lap olvasását. ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR Washington kész a függetlenedő Ukrajna elismerésére A SzrÁM­­DÚ MAMÁK MÚZEUMBAN VAN s ЛсяН Tsc'-fc. is tgjjaill Йл a.' ■ eAWg-.'iftt.* Ha 01 (Wi •». * • 40faSZliVH«CO«.MSUvffWM*M«nd, TIZZSZJtZ? ZSTvE? tS ЯГ—яшШат—щ ». «л, ftss Si^rsts,' ■ ■ ■ Kravcaiot valószínűleg újraválasztják Nem kétséges az ukrán népszavazás kimenetele SaSa^jR» H'­y 7! 1 2 HagarVmia €) . Ül POLITIKAI SZEMLE ’ÉKSZERRÉ VÁLT a tuba. kufiú. » s»j«6 é* ii potntaial»­­k­orh­ánzul­­úja a Kölnét SuA-AnnagH. Éppenhogy eOreffite ,1411 És Amerika elárasitotta mindennel, amivel csak lehet " éppen édesapját ne láss.­­ kíván.. «legtöbb Amenkiban éte­l. Előfordult*! ugyanis.hopENoonki« ^ Kényes ukrán népszavazás UNOVÁR - Alkotmánymódosítrt népszavazási 11 F.SSÉGES VÁLASZTÁSOK voltak Peruban, állítja , Fujimori, az eddigi elnök. Ezt azonban, hangoztatja az 11 ITS. h­u, d «­. NO, d­edd, luk tüntettek ellene és most azzal fenyegetik, hogy : " " nulnak. Nem hiszi el a többi latin-amerikai ország .........­telkedik az Egyesült Államok, az ország északi szövetsége­­Meg kell azonban jegyezni, hogy tíz év kormánya« után jól sokan állnak mellette is, azok ugyanis, akik csodálják, mer­ Ik a szélsőbalos gerillákat és felszámolta a gazdasági káoszt, látta az olasz újság. RÉGÓTA BARÁTOK Kína és Izrael, írja a Frankfurter K­me Zeitung. A hetvenes években Peking a paresamobíl itta, mind­­a káderek" kiképzésében, mind anyagilag Bár­­kor is voltak titkos kinn kapcsolatok izraeli hivatalokkal, a Leien­díszig ugyanis szívesen vásárolt fegyvereket Jelent '••ztereodáh közel-keleti politikát folytat, nem titkolt csodi­­„STállam iránt. De még ma i. a fegyvervásárlás se­r á­ampolgári kötelességével és egy kivételével biztosnak látszik a feltett kérdések támogatása is.A megkérdezettek 63 százaléka Huzavona Ellán körül­i is, míg 92 százalékuk helyesli . jelenleg 450 tagú képviselői testület 300 főre történő csökken­tését. Ezzel szemben a kétkama­rás parlament létrehozását a­ meg­­kérdezetteknek alig valamivel több mim 40 százaléka támogatja Mindent elkövetett !­j Orf Nir nal kapcsol_ Kamin sohi jök, mint mc Elfogták Maszhadov kabi Ratifikálták a ST­­kála a START-2 orosz-amer­­kai szerződést, amelynek érte­mében 2007 végéig »Egyesü­lt Államok és Oroszország nukleá­ns arzenálja ér«»* -'гг- • robbahőtblid­re csökken - m­a v, MTI. A 450 tagú állam­ dumi­­lán 288 képviselő­­ Mihail Gorbacsov felszólítása Washingtonhoz: Mindkét félnek törekednie kell a reális eredményekre Fokozódik a nyugati hatalmak dilemmája a Pretoria-ellenes szankciók ügyében . Ufpetrikal Mjm dús ... v: _ »»wo« *rrro*afc КГГ?... ..ai...« м:» Az S­.KP­­. telwa titkárának wwulltuilllin a MC гЧнма 4M* Higg IScagg­ i Truman - Pleven-találkozó háttere Kivégezték a musilt három ártatlan m­artinsvillei négert ín fjtr Wr-­j­a'w4uiut /• tinóra** ------- tt. ..•sr..st-г MAGAZIN • ESSZE 22

Next