Magyar Hang, 2019. április (2. évfolyam, 14-17. szám)

2019-04-05 / 14. szám

Magyar Hang 2019. ÁPRILIS 5-11. verenitását félti a Fidesz, amikor az európai ügyészség ellen kam­pányol, hanem azért tiltakozik, mert pontosan tudja, hogy akkor az ellopott támogatások ügyében bizony az európai normák alap­ján kellene elszámolniuk. De ott van a monetáris szuverenitás kö­zös gyakorlása, mindenki döntse el, jobb lenne euróban fizetnünk, vagy sem. A vám- és határőrizet szuverenitását is közösen gya­koroljuk. Zavar ez valakit? Nem hiszem, hogy sokan lennének Magyarországon, akik újra órá­kat szeretnének sorban állni He­gyeshalomnál vagy Komáromnál. A szuverenitás nem elvont foga­lom, hanem az előbb elmondot­takhoz hasonló hétköznapi dol­gokban érhető tetten. Attól még francia, német, és ami a legfon­tosabb, magyar marad maga az adott állam. A magyar iskolákban továbbra is Mikszáthot vagy Jóka­it tanítanának, minden országnak megmarad a maga nemzeti him­nusza. Azaz a sokszínű nemzeti kultúrákat nem fenyegeti semmi­ben az Európai Egyesült Államok. A Fidesz a múltban él, és ezt eről­teti, csak ezzel próbálja a nemzeti öntudatot, a hazaszeretetet ma­gyarázni, kisajátítani.­­ A programjuk egyik legfonto­sabb eleme az európai multiadó. Mi­ként vezetnék be ennek a rendszerét? - Ez is annak a példája, hogy az Európai Egyesült Államokkal hazánk nem gyengülne, hanem erősebbé válna. Kétségtelen tény, a multicégek rengeteget hozzá­tettek a világunkhoz, de azt látni kell, mára akkorára növekedtek, hogy egy-egy ország nem tud ha­tásosan fellépni ellenük. Magyar­­­ország egyedül képtelen lenne ezt bevezetni, mert azonnal veszé­lyeztetné a saját pozícióját. Kö­zösen viszont meg lehet ezt tenni. Ma ott tartunk, hogy a multicé­gek érdekérvényesítő képessége egyszerűen meghaladta a nem­zetállamokét. Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogy közösen egy mindenki számára előnyös adórendszert dolgozzunk ki. Ez nem multiellenesség, de egysze­rűen meg kell találnunk a megfe­lelő válaszokat.­­ A jövő záloga a fiatalság, akik­nek körében, mondjuk ki nyíltan, nem éppen a DK a legnépszerűbb párt. Mit tesznek azért, hogy ez a trend meg­változzon? - Már megváltozott. Gyurcsány Ferenc több mint 150 ezer ember­rel beszélget­heti rendszerességgel az egyik közösségi platformon. Nincs még egy ilyen történet Ma­gyarországon. Egy másik felületen többen követik, mint bármelyik magyar politikust. És közöttük nyolcvanhárom százalék a har­mincnégy év alatti választó. A fi­atalok között egyre izgalmasabb a DK elnökét figyelni, követni, vele levelezni. A fiatalságot nem hon­védelmi ismeretekkel és rovásírás­sal kell hazaszeretetre nevelni. A hazaszeretet azt jelenti, hogy megtanítom a diákoknak, hogy ez az ország elsősorban az övék. Hogy Magyarország jövőjéről majd ők fognak dönteni. Az iskolákban nem félni kell a közéleti vitáktól, hanem tanítani őket. Bátorítani a diáko­kat, hogy ismerjenek meg többféle véleményt, merjenek gondolkodni. Ez az igazi hazaszeretet. - A DK a decemberben elfoga­dott túlóratörvény ellen foglalt ál­lást. Nem alkalmazzák a jogszabályt a családi vállalkozásokon belül sem? - Nincsen már termelő vállala­tunk, eladtuk őket. Milyen érdekes a világ! Azóta nem vegzálják az állami hivatalok ezeket a cégeket. Olyan érdekeltségünk sincsen, 99 Az iskolákban nem félni kell a közéleti viták­tól, hanem tanítani őket. Bátorítani a diá­kokat, hogy ismerjenek meg többféle véleményt, merjenek gondolkodni. Ez az igazi hazaszeretet ahol sok embert foglalkoztatnánk, így nincs értelme a vállalkozása­inkkal kapcsolatban erről a tör­vényről beszélni. - A kormány új családtámogatá­si csomagjában azért találtak olyat, amivel egyetértenek? - Sarkosan fogok fogalmazni, mert valakinek végre ki kell mon­dani: a király meztelen. A Fidesz családtámogatási koncepciója tel­j­­es kudarc. Idén januárban min­den idők egyik legkevesebb gyer­meke született Magyarországon. A gyermekek nem akkor fognak megszületni, ha eladósítjuk a szü­lőket, hanem akkor, ha azt látják, hogy biztonságban lehet felnevel­ni őket. Először a már megszü­letett gyermekekről kell gondos­kodni. Remény kell, kiszámítható jövő, jó egészségügy, korszerű ok­tatás. Ez a jó családpolitika, nem az autóvásárlási­ kedvezmény. Jelenleg minden kedvezménnyel együtt a gyermekeket nevelő csa­ládok talán tíz százaléka tud élni a bevezetett támogatásokkal, rá­adásul ők is a jobb módúak közül kerülnek ki. Ismertek a számok, hogy ennek ellenére - a kormány meghirdetett szándékával szem­ben - a nehéz sorsú családokban születik több gyerek. Ha egy szó­val kellene illetnem a kormány családpolitikáját, akkor azt mon­danám, hogy dilettáns. - A Fidesznek nagyon bejött a migránsozó, sorosozó kampány. Ön szerint meddig lehet még ezzel vá­lasztást nyerni? - Nem látok a jövőbe. De értem, hogy a mindent elárasztó kor­mánypropaganda működik. Nem lehet elbújni előle. Honnan tudnák a választók, hogy már régóta nincs menekültválság, ha mindennap ezt hallják a Fidesz médiájából? Honnan tudnák, hogy a kormányfő nem Európa erős embere, hanem móresre tanított bajkeverő, ha azt hallják, hogy győzött a Fidesz, amikor felfüggesztették néppár­ti tagságát, és ezzel elvesztette erejének maradék részét? A népet lehet bolondítani, de a történelmet nem. Orbán a történelem nagy vesztese lesz. Sajnos mi fizetjük a számla nagyobbik részét.­­ Ha a DK mandátumhoz jut, ak­kor ön mint EP-képviselő belpolitikai alapon vagy az ország szempontjai alapján fog Magyarországokat érintő kérdésekben szavazni?­­ Szerintem nincs olyan, hogy belpolitikai vagy európai politika. Magyarország Európa része, és szeretném, hogy az is maradjon. Ezért fogok dolgozni. Ami jó Euró­pának, az jó nekünk is, és fordítva. Úgy kell dönteni, ami egyszerre Magyarország és Európa közös ér­deke. Európa mi vagyunk, mi, ma­gyarok is részt veszünk a legfonto­sabb döntésekben. Az úgynevezett hetes cikkely esetében például egyszerű a döntés, mert annak al­kalmazása a magyar állampolgá­rokat védi meg attól, hogy a saját kormánya ellopja az ország fej­lesztésére szánt európai pénzeket. - Tehát azt megszavazná? - A hetes cikkely több szank­ciót jelenthet. Az ország szavazati jogának elvételét nem szavaznám meg, de azt igen, hogy csak sokkal erősebb ellenőrzés mellett dönt­hessen a magyar kormány, mire költi a pénzeket. EP-ráhangoló interjúsorozatunk eddigi alanyai voltak Szanyi Tibor (MSZP), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Jávor Benedek (Párbeszéd), Cseh Katalin (Momentum), Vágó Gábor (LMP). A Fidesz többszöri megkeresésünkre még csak nem is reagált. Budai kórházak: (össze)dőléshatár mentén alakul az egészségügyi reform Kiskirályok érdekei BODACZ PÉTER M­íg nálunk szerencsésebb országokban az adott­ságok, a rendelkezés­re álló erőforrások, de mindenekelőtt a lakossági igények határozzák meg az egészségügyi fejlesztések irányait. Magyarorszá­gon a rendszerváltás után 30 évvel is inkább az intézmények vagy a te­lepülésvezetők befolyása, lobbiereje mentén dől el, mi és hol épül. Ezt a képet erősítik a fővárosi egészség­­ügyi ellátás újraszervezésével kap­csolatban eddig megjelent hírek. A jelenlegi állás szerint négy centrumkórház feladata lesz el­látni a budapesti és agglomerációs lakosságot, összesen 2,5 millió em­bert. Pest északi részén a Honvéd­kórház, délen a Dél-pesti Kórház lesz a központ, míg a budai oldalon az M1-es és M7-es autópálya közös bevezetőjének közelében épül a jö­vőben egy vadonatúj szuperkórház. Kiemelt szerephez jut továbbá a rendkívül lepusztult, már évtize­dekkel ezelőtt is elavultnak szá­mító, pavilonos elrendezésű Szent János Kórház, és hozzácsapják a jelenleg a Semmelweis Egyetem fennhatósága alá tartozó Kútvölgyi Klinikai Tömböt is. Minderről a II. és XII. kerület polgármestere, Láng Zsolt és Pokorni Zoltán, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely kancelláriaminisz­ter (mindketten a budai választók akaratából kerültek a parlament­be) közösen tett bejelentést még tavaly októberben. Döntöttek arról is, hogy a Szent János Kórház te­rületéről kiköltözik az egyetemhez tartozó Pulmonológiai Klinika is. A költözésről megkérdeztük a Semmelweis Egyetem sajtóosztá­lyát, ahol közölték: a tavalyi kor­mányhatározat értelmében idén év végéig kell elhagyniuk a Kút­völgyi-tömböt, míg a Pulmonoló­giai Klinika épületét június 30-áig kell átadniuk. Ez utóbbi részleg a VIII. kerületi Tömő utcai egyetemi tömbbe költözik, az eszközök át­szállítására és a szükséges felújí­tásokra 1,5 milliárd forintot fordít az állam. Ennek fényében még nehezeb­ben értelmezhető Gulyás Gergely őszi sajtótájékoztatón tett bejelen­tése, miszerint 495 millió forintból kívánják felújítani a János-kór­­házat. Azt, hogy ekkora összegből konkrétan milyen rekonstrukciós munkálatokat látnak megvalósít-9. Elindult az Egészséges Budapest program, ám a folyamatosan változó koncepció egyre inkább a különböző lobbierők akaratát tükrözi hatónak, máig nem derült ki. Noha a tájékoztató után mindjárt - tehát lassan fél évvel ezelőtt - elküldtük kérdéseinket a kormánynak, vá­laszra mindeddig nem méltatták lapunkat. Ugyanígy a Szent Já­nos Kórház illetékesének is hiába küldtük el többször kérdéseinket. Pedig a János-kórház különbö­ző egységei kívül-belül siralmas képet festenek: egyes részlegeken málladozó falak fogadják a bete­geket, a XIX. századi elképzelések szerint kialakított épületek alkal­matlanok a modern gyógyászatra, és a várótermekben is áldatlan ál­lapotok uralkodnak. A cudar hely­zetet példázza, hogy a közelmúlt­ban hetekig nem működött a lift az intézmény traumatológiáján, tehát egy olyan osztályon, ahol jellemzően mozgásképtelen, vég­tagsérült betegeket kellene ellátni. Ehhez képest a Kútvölgyi-klini­ka épülete „csak” kívülről idézi a harmadik világbeli országokat: a kőburkolatot évekkel ezelőtt távo­lították el, korszerű szigetelés és vakolás érdekében, de vitás helyzet alakult ki, és a kivitelező levonult. Ám az ingatlanok állapotán, il­letve korszerűtlenségén kívül a célokkal is gond van, ahogy arra Rékassy Balázs egészségügyi szak­­közgazdász felhívta a figyelmet, mind a János-, mind pedig a Kút­völgyi-kórház rosszul megkö­zelíthető.­­ Világszerte elterjedt gyakorlat, hogy az egészségügyi fejlesztések előtt tanulmányokat készítenek, amelyben kitérnek a közlekedéssel kapcsolatos kérdé­sekre is. A János és a Kútvölgyi ilyen szempontból egyaránt rossz helyen van, nagyobb forgalmat áteresz­teni képes út nincs a közelben, és rendszeresek a közlekedési dugók. A szakértő megjegyezte: legutóbb Szócska Miklós egészségügyi állam­­titkársága idején (2014 körül) ké­szültek tanulmányok, ám a budai kerületek vezetői más elképzelés mellett szálltak síkra. Ez minden bizonnyal egybevág az egyes intéz­mények vezetőinek akaratával is, akik jellemzően nem érdekeltjei a nagy strukturális átalakításoknak. A szakértő szerint az üdvöz­lendő, hogy a kormány célul tűzte ki a fővárosi egészségügy gatyába rázását, és elindult az Egészséges Budapest program, ám a folyama­tosan változó koncepció egyre in­kább az egymással sokszor szem­ben álló lobbierők akaratát tükrözi. Szerinte ezt példázza, hogy míg 2015 elején egy budai szuperkór­ház létesítéséről volt szó, amely központi elhelyezkedése révén - a Déli pályaudvar helyén - képes lett volna ellátni az egész budai oldalt, ma a Duna bal partján két cent­rumkórházról beszélünk, amelyek közül a már meglévő (a Szent Já­nos Kórház) gyakorlatilag alkal­matlan a feladatra. Rékassy Balázs kitért arra is, hogy az egészségügyi átalakítást nem helyes pusztán ingatlan­­fejlesztések szintjén kezelni, ez ugyanis önmagában nem oldja meg a strukturális bajokat. Pél­daként említette, hogy sokszor olyan panaszokkal kerülnek szak­rendelőbe és rosszabb esetekben kórházba a betegek, amelyeket Nyugat-Európában már a házior­vos szintjén is el tudnak látni. INTERJÚ - BELFÖLD 5

Next