Magyar Hang, 2019. április (2. évfolyam, 14-17. szám)
2019-04-05 / 14. szám
Magyar Hang 2019. ÁPRILIS 5-11. verenitását félti a Fidesz, amikor az európai ügyészség ellen kampányol, hanem azért tiltakozik, mert pontosan tudja, hogy akkor az ellopott támogatások ügyében bizony az európai normák alapján kellene elszámolniuk. De ott van a monetáris szuverenitás közös gyakorlása, mindenki döntse el, jobb lenne euróban fizetnünk, vagy sem. A vám- és határőrizet szuverenitását is közösen gyakoroljuk. Zavar ez valakit? Nem hiszem, hogy sokan lennének Magyarországon, akik újra órákat szeretnének sorban állni Hegyeshalomnál vagy Komáromnál. A szuverenitás nem elvont fogalom, hanem az előbb elmondottakhoz hasonló hétköznapi dolgokban érhető tetten. Attól még francia, német, és ami a legfontosabb, magyar marad maga az adott állam. A magyar iskolákban továbbra is Mikszáthot vagy Jókait tanítanának, minden országnak megmarad a maga nemzeti himnusza. Azaz a sokszínű nemzeti kultúrákat nem fenyegeti semmiben az Európai Egyesült Államok. A Fidesz a múltban él, és ezt erőlteti, csak ezzel próbálja a nemzeti öntudatot, a hazaszeretetet magyarázni, kisajátítani. A programjuk egyik legfontosabb eleme az európai multiadó. Miként vezetnék be ennek a rendszerét? - Ez is annak a példája, hogy az Európai Egyesült Államokkal hazánk nem gyengülne, hanem erősebbé válna. Kétségtelen tény, a multicégek rengeteget hozzátettek a világunkhoz, de azt látni kell, mára akkorára növekedtek, hogy egy-egy ország nem tud hatásosan fellépni ellenük. Magyarország egyedül képtelen lenne ezt bevezetni, mert azonnal veszélyeztetné a saját pozícióját. Közösen viszont meg lehet ezt tenni. Ma ott tartunk, hogy a multicégek érdekérvényesítő képessége egyszerűen meghaladta a nemzetállamokét. Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogy közösen egy mindenki számára előnyös adórendszert dolgozzunk ki. Ez nem multiellenesség, de egyszerűen meg kell találnunk a megfelelő válaszokat. A jövő záloga a fiatalság, akiknek körében, mondjuk ki nyíltan, nem éppen a DK a legnépszerűbb párt. Mit tesznek azért, hogy ez a trend megváltozzon? - Már megváltozott. Gyurcsány Ferenc több mint 150 ezer emberrel beszélgetheti rendszerességgel az egyik közösségi platformon. Nincs még egy ilyen történet Magyarországon. Egy másik felületen többen követik, mint bármelyik magyar politikust. És közöttük nyolcvanhárom százalék a harmincnégy év alatti választó. A fiatalok között egyre izgalmasabb a DK elnökét figyelni, követni, vele levelezni. A fiatalságot nem honvédelmi ismeretekkel és rovásírással kell hazaszeretetre nevelni. A hazaszeretet azt jelenti, hogy megtanítom a diákoknak, hogy ez az ország elsősorban az övék. Hogy Magyarország jövőjéről majd ők fognak dönteni. Az iskolákban nem félni kell a közéleti vitáktól, hanem tanítani őket. Bátorítani a diákokat, hogy ismerjenek meg többféle véleményt, merjenek gondolkodni. Ez az igazi hazaszeretet. - A DK a decemberben elfogadott túlóratörvény ellen foglalt állást. Nem alkalmazzák a jogszabályt a családi vállalkozásokon belül sem? - Nincsen már termelő vállalatunk, eladtuk őket. Milyen érdekes a világ! Azóta nem vegzálják az állami hivatalok ezeket a cégeket. Olyan érdekeltségünk sincsen, 99 Az iskolákban nem félni kell a közéleti vitáktól, hanem tanítani őket. Bátorítani a diákokat, hogy ismerjenek meg többféle véleményt, merjenek gondolkodni. Ez az igazi hazaszeretet ahol sok embert foglalkoztatnánk, így nincs értelme a vállalkozásainkkal kapcsolatban erről a törvényről beszélni. - A kormány új családtámogatási csomagjában azért találtak olyat, amivel egyetértenek? - Sarkosan fogok fogalmazni, mert valakinek végre ki kell mondani: a király meztelen. A Fidesz családtámogatási koncepciója teljes kudarc. Idén januárban minden idők egyik legkevesebb gyermeke született Magyarországon. A gyermekek nem akkor fognak megszületni, ha eladósítjuk a szülőket, hanem akkor, ha azt látják, hogy biztonságban lehet felnevelni őket. Először a már megszületett gyermekekről kell gondoskodni. Remény kell, kiszámítható jövő, jó egészségügy, korszerű oktatás. Ez a jó családpolitika, nem az autóvásárlási kedvezmény. Jelenleg minden kedvezménnyel együtt a gyermekeket nevelő családok talán tíz százaléka tud élni a bevezetett támogatásokkal, ráadásul ők is a jobb módúak közül kerülnek ki. Ismertek a számok, hogy ennek ellenére - a kormány meghirdetett szándékával szemben - a nehéz sorsú családokban születik több gyerek. Ha egy szóval kellene illetnem a kormány családpolitikáját, akkor azt mondanám, hogy dilettáns. - A Fidesznek nagyon bejött a migránsozó, sorosozó kampány. Ön szerint meddig lehet még ezzel választást nyerni? - Nem látok a jövőbe. De értem, hogy a mindent elárasztó kormánypropaganda működik. Nem lehet elbújni előle. Honnan tudnák a választók, hogy már régóta nincs menekültválság, ha mindennap ezt hallják a Fidesz médiájából? Honnan tudnák, hogy a kormányfő nem Európa erős embere, hanem móresre tanított bajkeverő, ha azt hallják, hogy győzött a Fidesz, amikor felfüggesztették néppárti tagságát, és ezzel elvesztette erejének maradék részét? A népet lehet bolondítani, de a történelmet nem. Orbán a történelem nagy vesztese lesz. Sajnos mi fizetjük a számla nagyobbik részét. Ha a DK mandátumhoz jut, akkor ön mint EP-képviselő belpolitikai alapon vagy az ország szempontjai alapján fog Magyarországokat érintő kérdésekben szavazni? Szerintem nincs olyan, hogy belpolitikai vagy európai politika. Magyarország Európa része, és szeretném, hogy az is maradjon. Ezért fogok dolgozni. Ami jó Európának, az jó nekünk is, és fordítva. Úgy kell dönteni, ami egyszerre Magyarország és Európa közös érdeke. Európa mi vagyunk, mi, magyarok is részt veszünk a legfontosabb döntésekben. Az úgynevezett hetes cikkely esetében például egyszerű a döntés, mert annak alkalmazása a magyar állampolgárokat védi meg attól, hogy a saját kormánya ellopja az ország fejlesztésére szánt európai pénzeket. - Tehát azt megszavazná? - A hetes cikkely több szankciót jelenthet. Az ország szavazati jogának elvételét nem szavaznám meg, de azt igen, hogy csak sokkal erősebb ellenőrzés mellett dönthessen a magyar kormány, mire költi a pénzeket. EP-ráhangoló interjúsorozatunk eddigi alanyai voltak Szanyi Tibor (MSZP), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Jávor Benedek (Párbeszéd), Cseh Katalin (Momentum), Vágó Gábor (LMP). A Fidesz többszöri megkeresésünkre még csak nem is reagált. Budai kórházak: (össze)dőléshatár mentén alakul az egészségügyi reform Kiskirályok érdekei BODACZ PÉTER Míg nálunk szerencsésebb országokban az adottságok, a rendelkezésre álló erőforrások, de mindenekelőtt a lakossági igények határozzák meg az egészségügyi fejlesztések irányait. Magyarországon a rendszerváltás után 30 évvel is inkább az intézmények vagy a településvezetők befolyása, lobbiereje mentén dől el, mi és hol épül. Ezt a képet erősítik a fővárosi egészségügyi ellátás újraszervezésével kapcsolatban eddig megjelent hírek. A jelenlegi állás szerint négy centrumkórház feladata lesz ellátni a budapesti és agglomerációs lakosságot, összesen 2,5 millió embert. Pest északi részén a Honvédkórház, délen a Dél-pesti Kórház lesz a központ, míg a budai oldalon az M1-es és M7-es autópálya közös bevezetőjének közelében épül a jövőben egy vadonatúj szuperkórház. Kiemelt szerephez jut továbbá a rendkívül lepusztult, már évtizedekkel ezelőtt is elavultnak számító, pavilonos elrendezésű Szent János Kórház, és hozzácsapják a jelenleg a Semmelweis Egyetem fennhatósága alá tartozó Kútvölgyi Klinikai Tömböt is. Minderről a II. és XII. kerület polgármestere, Láng Zsolt és Pokorni Zoltán, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter (mindketten a budai választók akaratából kerültek a parlamentbe) közösen tett bejelentést még tavaly októberben. Döntöttek arról is, hogy a Szent János Kórház területéről kiköltözik az egyetemhez tartozó Pulmonológiai Klinika is. A költözésről megkérdeztük a Semmelweis Egyetem sajtóosztályát, ahol közölték: a tavalyi kormányhatározat értelmében idén év végéig kell elhagyniuk a Kútvölgyi-tömböt, míg a Pulmonológiai Klinika épületét június 30-áig kell átadniuk. Ez utóbbi részleg a VIII. kerületi Tömő utcai egyetemi tömbbe költözik, az eszközök átszállítására és a szükséges felújításokra 1,5 milliárd forintot fordít az állam. Ennek fényében még nehezebben értelmezhető Gulyás Gergely őszi sajtótájékoztatón tett bejelentése, miszerint 495 millió forintból kívánják felújítani a János-kórházat. Azt, hogy ekkora összegből konkrétan milyen rekonstrukciós munkálatokat látnak megvalósít-9. Elindult az Egészséges Budapest program, ám a folyamatosan változó koncepció egyre inkább a különböző lobbierők akaratát tükrözi hatónak, máig nem derült ki. Noha a tájékoztató után mindjárt - tehát lassan fél évvel ezelőtt - elküldtük kérdéseinket a kormánynak, válaszra mindeddig nem méltatták lapunkat. Ugyanígy a Szent János Kórház illetékesének is hiába küldtük el többször kérdéseinket. Pedig a János-kórház különböző egységei kívül-belül siralmas képet festenek: egyes részlegeken málladozó falak fogadják a betegeket, a XIX. századi elképzelések szerint kialakított épületek alkalmatlanok a modern gyógyászatra, és a várótermekben is áldatlan állapotok uralkodnak. A cudar helyzetet példázza, hogy a közelmúltban hetekig nem működött a lift az intézmény traumatológiáján, tehát egy olyan osztályon, ahol jellemzően mozgásképtelen, végtagsérült betegeket kellene ellátni. Ehhez képest a Kútvölgyi-klinika épülete „csak” kívülről idézi a harmadik világbeli országokat: a kőburkolatot évekkel ezelőtt távolították el, korszerű szigetelés és vakolás érdekében, de vitás helyzet alakult ki, és a kivitelező levonult. Ám az ingatlanok állapotán, illetve korszerűtlenségén kívül a célokkal is gond van, ahogy arra Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász felhívta a figyelmet, mind a János-, mind pedig a Kútvölgyi-kórház rosszul megközelíthető. Világszerte elterjedt gyakorlat, hogy az egészségügyi fejlesztések előtt tanulmányokat készítenek, amelyben kitérnek a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre is. A János és a Kútvölgyi ilyen szempontból egyaránt rossz helyen van, nagyobb forgalmat átereszteni képes út nincs a közelben, és rendszeresek a közlekedési dugók. A szakértő megjegyezte: legutóbb Szócska Miklós egészségügyi államtitkársága idején (2014 körül) készültek tanulmányok, ám a budai kerületek vezetői más elképzelés mellett szálltak síkra. Ez minden bizonnyal egybevág az egyes intézmények vezetőinek akaratával is, akik jellemzően nem érdekeltjei a nagy strukturális átalakításoknak. A szakértő szerint az üdvözlendő, hogy a kormány célul tűzte ki a fővárosi egészségügy gatyába rázását, és elindult az Egészséges Budapest program, ám a folyamatosan változó koncepció egyre inkább az egymással sokszor szemben álló lobbierők akaratát tükrözi. Szerinte ezt példázza, hogy míg 2015 elején egy budai szuperkórház létesítéséről volt szó, amely központi elhelyezkedése révén - a Déli pályaudvar helyén - képes lett volna ellátni az egész budai oldalt, ma a Duna bal partján két centrumkórházról beszélünk, amelyek közül a már meglévő (a Szent János Kórház) gyakorlatilag alkalmatlan a feladatra. Rékassy Balázs kitért arra is, hogy az egészségügyi átalakítást nem helyes pusztán ingatlanfejlesztések szintjén kezelni, ez ugyanis önmagában nem oldja meg a strukturális bajokat. Példaként említette, hogy sokszor olyan panaszokkal kerülnek szakrendelőbe és rosszabb esetekben kórházba a betegek, amelyeket Nyugat-Európában már a háziorvos szintjén is el tudnak látni. INTERJÚ - BELFÖLD 5