Magyar Hang, 2019. július (2. évfolyam, 27-30. szám)

2019-07-05 / 27. szám

4 INTERJÚ A Mandák Ház lelkésze címmel készült dokumentumfilm Bolba Mártáról, aki két éve a józsefvárosi időközi önkormányzati választáson jelöltként indult. Az evangélikus lelkészt akkor legyőzte a fideszes jelölt, munkájának híre viszont rendkívül sokakhoz juthatott el. A film címszereplőjével beszéltünk abortuszról, menekültügyről és a Ferenc pápa elleni támadásokról is. Lakner Dávid B­olba Márta a szegények támogatója, a társadalmi igazságosság híve - olvas­suk a Takács Mária ren­dezte, önről szóló dokumentumfilm leírásában. Nem tartott attól, hogy túlságosan fel fogják magasztalni, az ügy viszont háttérbe szorul? - A rendezői koncepció nem az én asztalom, erről őt érdemes kérdezni. Egyébként azt szok­ta mondani, hogy egy ügyet egy személyen keresztül lehet a leg­jobban bemutatni. Egy ügy nem megszólítható, egy személy igen. Felvállaltam, hogy ilyen módon a középpontba fogok kerülni, de re­mélem, ezzel ki is tudom hango­­sítani, ami számomra fontos.­­ Országosan akkor vált ismertté, amikor 2017-ben elindult a józsef­városi időközi önkormányzati vá­lasztáson. Nem is kímélték akkor a kormánypártok. Most, a sajtóvetítés után elhangzott, hogy az idei önkor­mányzatin nem méretteti meg ma­gát. Elrettentették a támadások? - Nem erről van szó. Azért nem fogok elindulni, mert született egy harmadik gyerekem, miközben a másik kettő is kicsi még. Van egy főállásom is, így most tényleg nem férne bele a képviselői mandátum. Ez így van rendjén, ez ilyen idő­szak. Az embernek egyszer vannak kisgyerekei. Ez az időközi meghoz­ta egyébként a gyümölcsét, hiszen létrejött egy politikai, civil közös­ség. Ők továbbmentek, a Közös Ci­vil Társaság munkája által inspirá­­lódott egy nagyobb közösség, ez a C8 Civilek Józsefvárosért csoport.­­ Már azon a választáson is prob­lémát okozott, hogy ellenzéki jelöl­tek egymással szemben indultak, így Dopeman és ön mellett a fideszes politikus futott be az élre nevető har­madikként. Most ősszel is ezt láthat­juk majd? - Ez az összefogásnarratíva nem a kedvencem. Az értékközös­ségek megerősítése a fontos, nem pedig az, hogy valaki a logóját próbálja szerepeltetni minél több helyen. Aki hosszú távon, kitartó­an, tényleges értékalapon dolgo­zik, és valóban egy közösséget tud maga mögött, az indítson jelölte­ket. Az a párt, amelyik nem akar építkezni, és hosszú távon is csak a szórólapozásban, a négyéven­kénti plakátolásban hisz, szavazó nélkül marad. 2017-ben, a dokumen­­tumfilm-forgatás kezdetekor, a Pesti Srácokon rögtön olvashattuk: állami pénzen készül dokumentumfilm egy aktív politikusról, ami a lap szerint példátlan. A Mandák Ház lelkésze című filmben pedig láthattunk egy józsefvárosi önkormányzati ülést, amelyen Kocsis Máté ugyanerről be­szélt. Ön rendben lévőnek látja? - Én aktív állampolgár vagyok, és kívánom, hogy legyen minél több ilyen az országban. Jó lenne, ha minél többen foglalkoznának a közügyekkel. Viszont nem va­gyok mandátumot viselő politikus. Sokkal inkább olyan lelkész, aki felelősséget érez a helyi társadalo­mért. Szeretném azokat az értéke­ket képviselni a nyilvánosság előtt is, amelyeket a közösségen belül. - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság filmhez nyújtott támogatása meglepte? (Az interjú készítése után a médiahatóság a támogatás egy részét visszavonta, erről lásd keretes írásunkat.) - Szeretném, ha ez nem lenne akkora meglepetés Magyarorszá­gon. - Az egyházi közösségeket jelenleg a politika is előszeretettel használná. Ön azzal került be először a hírekbe: Kocsis Máté összehívta a józsefvárosi egyházi vezetőket, és arra kérte őket, támogassák a kvótanépszavazást részvételre buzdítással. Azóta ezen a téren sem jobb a helyzet, nem? Az sem szokatlan, ha éppen az ellenzéki indu­ló ellen beszélnek a szószékről.­­ Az a helyzet, hogy a kü­lönböző politikai közösségeknek meg kellene találniuk a hangot az egyházakkal. Mert az is fontos, ki szólítja meg őket. Amíg csak egy oldalról igyekeznek felvenni a kapcsolatot, addig nincs min cso­dálkozni. Én például minden év­ben kapok egy könyvet, amelyben Semjén Zsolt kifejti a véleményét, és kér engem az azonosulásra. Más politikai szereplőtől nemigen kap­nak az egyházak, lelkészek meg­keresést. Ugyanígy vannak a ha­táron túli vagy vidéki magyarok is sok helyen. Pedig minden változás úgy kezdődik, hogy először a kép­zeletet szabadítjuk fel. Egyáltalán el kellene tudni képzelni, máshogy is lehetne. Ez pedig csak úgy lehet­séges, ha valaki alternatívát képez. - Igaznak tartja, hogy a leginkább autonóm módon nyilatkozók ma az evangélikusok? Menekültügyről, a közélet tisztaságáról elég nyíltan szoktak beszélni. - Az biztos, hogy az evangé­likus egyház számára fontos az autonómia. Ahogy mások számára is annak kell lennie. A vallási és lelkiismereti szabadságnak alap­­követelménye, hogy egy egyház autonóm hangon szólaljon meg. Aki ezt megkérdőjelezi, maga sem tudja, mibe csúszik bele.­­ De elég a kormánysajtóban megtámadni Beer Miklóst, hogy mi­ért küld levelet a tüntetőknek, mi­ért tesz valamilyen nyilatkozatot. Megfélemlíteni így is könnyen lehet valakit. Említhetném még Hodász Andrást, de hát már Ferenc pápát is támadják, csak mert a kormánypár­tiaknak nem tetsző dolgokat mond.­­ Nagy kérdés, hogy egyes ka­tolikus testvérek, főleg azok, akik konzervatívnak gondolják magu­kat, miért kérdőjelezik meg a saját egyházfőjük mondatait egy politi­kai kurzus állításainak tükrében. Miért nem állnak ki a saját veze­tőjük mellett szóval és tettekkel? - Erre szokták válaszolni, hogy a pápa Latin-Amerikából érkezett, más kontextusban szemléli ezt az egészet, és ezért nem érzi át az európaiak fé­lelmét.­­ Ferenc pápa tanult, világlátott és művelt ember, aki legfőképpen a Szentírásban járatos. Aki pedig ismeri a Bibliát, tudja, hogy Jézus mindig is a szegények mellett állt. Az utolsó ítéletről szóló példázatá­ban is azt mondta: bárki szükséget szenvedőn segítetek, valójában nekem segítetek. „Mert éheztem, és el nem adtatok.” Ferenc pápa azt kéri, hogy a szegények ne az egyház tárgyai legyenek, hanem legyünk a szegények egyháza. Az egyház nagyobb közösség, amely­nek részei a szegények. Hangot kell adni a hangtalanoknak, ez az egyház politikai küldetése is. Isten sem pártatlan ilyen értelemben. A szegények, idegenek, árvák és özvegyek mellett áll.­­ Felbukkan a filmben egy férfi, aki arról beszél, hogy náluk már a kí­naiak, ukránok is jobban élnek helyi szinten. Mit tud ezeknek az elégedet­len, más nemzetiségekre dühös em­bereknek mondani? Hiszen lehetnek toleránsabbak, de attól még a hely­zetük nem fog javulni.­­ Nagy felelőssége van a köz­beszédnek, és sajnos van hatása a sokadik éve sulykolt propagandá­nak. Lehet, hogy a VIII. kerületben korábban is sok ázsiai kereskedővel találkoztak, de most jobban tudják őket azonosítani. Mondok egy pél­dát: a barátnőm gyerekének pad­társa egy török kisfiú volt. Aztán összevesztek egy ceruzán, össze is verekedtek. Az osztályfőnök behív­ta a szülőket, és mondta a gyere­keknek, hogy kérjenek egymástól bocsánatot. A fiú viszont azt felel­te, hogy ő nem hajlandó bocsána­tot kérni egy „migránstól”. Pedig előtte is ez a török fiú volt a pad­társa, de a propaganda megtette hatását. A 92 éves dédipapánk attól fél, hogy inváziószerűen le fogják rohanni ezt az országot. A hittan­órán a gyerekek azt mondják: „Lel­kész úr, miért védi a migránsokat? Azt akarja, hogy megerőszakolják a lányokat?”­­ A Keresztény Kultúra blogon jelent meg egy evangélikus lelkész imádsága Orbán Viktorért. Ő azt mondta, a kormányfő Istent is maga alá akarja gyűrni. Ön hogy látja? Imádkozna a miniszterelnökért? - Szeretném, ha megemelnénk ezt a témát, és nem Orbán Viktor­hoz kötnénk. Persze Magyaror­szágon közéleti témát nem biztos, hogy lehet a kormányfő említése nélkül kezelni. Nagyobb perspek­tíva szükséges mindenesetre. Isten az egész világon Isten, az első ke­resztények hitvallása pedig az volt a római császárkorban, hogy Jézus az Úr, tehát nagyobb hatalom Cae­sarnál. Isten országa örök, ebben a világban a legnagyobb hatalom. - Ha már erről a hatalomról be­szélünk, akkor hogy látja, az abortusz istenkísértés? - Demagóg módon szekértá­­borharcot gyártanak ebből a na­gyon érzékeny kérdésből. A nem kívánt terhességeket nagyon jó lenne megelőzni, ennek vannak módjai, és nem a tilalom az. Isten örül annak, ha a kívánt gyerekek szeretetben megszületnek és fel­nevelkednek. Ahogy annak is, ha segítjük azokat a nőket, akik dön­tési helyzetben vannak. Ez a se­gítség az, ha időben adunk szexu­ális felvilágosítást, a keresetükhöz mérten hozzáférhető - ha lehet, ingyenes - fogamzásgátlási esz­közöket, férfiaknak és nőknek is. Aki szeretné, hogy kevesebb abor­tusz legyen, az abban segítsen a nőknek, hogy meg tudják tartani a gyereküket. Azért gondolom, hogy nem szabad betiltani az abortuszt, holott senki nem örül annak, ha ilyen történik, mert ezzel csak az életveszélyes sufnimódszereket támogatják. Ahol betiltották az abortuszt, ott olyan körülmények között hajtották végre a magza­telhajtást, hogy nagyon sok nő belehalt. Magyarországon nagyon drága a fogamzásgátlás, és nem is támogatja az állam, ráadásul az óvszer sem épp olcsó.­­ És háromgyerekes anyaként arra felkapja a fejét, ha a kormány család­­politikáját Hitleréhez hasonlítják? - Én is találkoztam ezzel az állítással, de nem tudom, milyen párhuzamokat vontak. A kormány jelenlegi családpolitikáját igazság­talannak tartom, holott kedvez­ményezettje vagyok. Tehát magam ellen is szólok. Hiszek az újrael­osztó társadalompolitikában. Nem a leggazdagabbakat kell további kedvezményekkel segíteni. Az uni­verzális támogatásokra építő csa­ládtámogatásnak a pártján lennék, például, ha megemelnék a családi pótlékot. „Lelkész úr, miért védi a migránsokat?” 2019. JÚLIUS 5-11. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatása A Mandák Ház lelkésze elkészülte után számolt be róla a Népszava, hogy az NMHH médiatanácsa nem fizeti ki a már megítélt támoga­tás egy részét. A szervezet arra hivatkozott, hogy a tartalom jelen­tősen eltér a benyújtott koncepciótól. Az interjú után kérdeztük erről Bolba Mártát, ő viszont azt tanácsolta, Takács Máriához forduljunk, hisz a rendezői koncepció is hozzá tartozik. Ő válaszában elmondta: az elnyert összeg 80 százalékát adták oda előre, de a készítés során a teljes pénzt kellett elkölteni. A pénzügyi és tartalmi beszámoló elké­szítése után, a bemutató előtt értesítették őket az utófinanszírozástól való elállásról. Takács szerint az indok nem felel meg a valóságnak. „Mindent leforgattunk, ami a beadott szinopszisban benne van, szél­eskörűen bemutattuk a lelkésznő szervező munkásságát, szegényekért vívott küzdelmeit, állásfoglalását társadalmi, egyházügyi kérdések­ben, valamint otthonát, a Mandák Házat. A forgatás során nem tettünk fel magunknak olyan kérdéseket, hogy bizonyos részek vajon minden­kinek fognak-e tetszeni, öncenzúrát nem gyakoroltunk” - írta. Magyar Hang

Next