Magyar Hang, 2019. július (2. évfolyam, 27-30. szám)

2019-07-05 / 27. szám

Magyar Hang ! 2019. július 5-11. tavasszal felfüggesztette a tár­gyalást. „Ez sem az érintetteknek, sem a nagyközönségnek, sem a múzeumi szakmának nem jó” - nyilatkozta akkor az alapítvány a döntésről. Cselovszki Zoltán elárulta, az Esterházy-kincsek egy része va­lóban Fertődre került, nagyobb része azonban még mindig az IMM felügyelete alatt van, a gyűj­temény többi részével együtt el­költözött az épületből. A közönség hamarosan meg­tekintheti az európai viszonylat­ban is egyedi kollekciót, az IMM A magyar állam ellen indított per különös véget ért, amikor a bíró - a restitúcióra vonatkozó rendelet módosítására hivatkozva - idén tavasszal felfüggesztette a tárgyalást a Várkert Bazárban mutatja be a műtárgyakat. Ez számos kérdést felvet, mindenekelőtt a jogi pro­cedúra hasznosságát illetően. Hi­szen ha a gyűjtemény egy része továbbra is annak az intézmény­nek a felügyelete alatt áll, amely számára Esterházy Pál felaján­lotta, akkor az államnak elegendő lett volna tájékoztatni a magá­nalapítványt a műtárgyak pontos helyzetéről. Információink szerint azonban az illetékes hivatalok egyszer sem reagáltak a sorozatos megkeresésekre. Nem teljesen világos az sem, hogy miért kellett szétszakítani a gyűjteményt, és miért kerültek az érzékeny műtárgyak a még min­dig felújítás alatt álló fertődi kas­télyba, ahol jobb híján dobozok­ban várják sorsukat. Az Üllői úti épület rekonst­rukciójáról Cselovszki Zoltán el­mondta, azért írták ki, majd vonták vissza a közbeszerzési pályázatot, hogy felmérjék a beruházás piaci árait, és így a jövőben pontos költ­ségekkel számolhassanak. A to­vábbi tender(eke)t azonban már nem az IMM írja ki, a múzeum felújítása az állami magasépítési munkálatokért felelős Beruházá­si Ügynökség hatáskörébe került, így ott dől el, mikor indulhat a kivitelezés. Egészen pontosan, a múzeum az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumával (Emmi) és az ügynökséggel együtt terjeszti majd a kormány elé a rekonstruk­ció költségvetését, és majd csak a pozitív döntés után kezdődhetnek meg a munkák, amelyeket alig­ha lehet sokáig halogatni, hiszen például az épületet borító Zsolnay kerámiák mára életveszélyesen elváltak a faltól, eltávolításuk ki­kerülhetetlen, egy részüket pedig nem is lehet visszarakni, így csak újragyártás után egészülhet ki a homlokzat. Hogy a rekonstrukció során a palota megőrizze erede­ti látványát, a teljes homlokzatot beszkennelték, a leemelt elemek QR-kódot kaptak, hogy minden menthető kerámia a régi helyére kerülhessen vissza. A főigazgató hangsúlyozta, je­lenleg a felújítás előkészítésére kapott 6,8 milliárd forinttal szá­molnak. A teljes beruházás költ­ségét korábban 25 milliárdra be­csülték, a kormány ennyit szánt volna az épületre, igaz, abban a tervezetben a munkálatok idén tavasszal fejeződtek volna be. Hogy végül mennyi pénzt biztosít az állam az IMM megújulására, egyelőre nem tudni, években el kell végezni azt a hát­térmunkát is, amellyel eddig adós maradt a kormány - teszi hozzá Rozgonyi Zoltán. Alapvetően szin­te mindenki helyesnek tartja azt a törekvést, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok tudjanak idegen nyelveket. Ehhez azonban jobban fel kell készíteni a tanárokat, va­lamint rövidebb távon célzottan és helyben - pontosan tudni lehet, mely iskolákban nem kielégítő színvonalú a nyelvoktatás - kell konkrét állami segítséget nyújta­ni különórák és pluszlehetőségek formájában.­­ Különben félő, hogy a rossz helyre született, illetve nem jó anyagi hátterű gyerekeket eleve kizárjuk a felsőoktatásból. Az egész gazdaság hatékonysá­gára károsan hat, ha a felvételin megkövetelt nyelvvizsga szociális szűrővé válik a diákok között - hangsúlyozza a szakértő. A szakmai változások beve­zetéséhez hozzá kellene nyúlni a tanári munka feltételeihez - pél­dául a kötelező óraszámhoz - is, ám szemlátomást ettől ódzkodik a legjobban a kormány. Pedig készült egy átfogó nemzeti nyelvstratégia is, ám ezt tíz évre titkosították. In­kább 90 milliárd forintot költenek arra, hogy minden középiskolás a 9. és a 9. tanévben kéthetes külföl­di nyelvtanfolyamon vegyen részt. Ezt Rozgonyi teljesen átgondolat­lan és szakmailag megalapozatlan tervnek tartja. Szerinte sokkal jobb eredményt lehetne elérni, ha éven­te a 90 milliárd forint tizedét fordí­tanák az iskolai nyelvoktatás mód­szertani-szakmai fejlesztésére. Mindezek után egyesek érdekes egybeesést láttak abban, hogy má­jusban nemzetközi oktatásszerve­ző céget alapított közös cégével Sikó Anna Mária oslói nagykövet és Gansperger Gyula, a Fidesz egykori gazdasági frontembere. Mint a Hvg. hu kiderítette, az Education Europe Group Kft. ügyvezetője Gansperger Mátyás, Gansperger Gyula fia. Sikó Anna Mária - aki korábban nyelv­iskolákat irányított, és az Index.hu értesülése szerint magát Orbán Vik­tort is tanította angolra - azonban hangsúlyozta, hogy az új vállalko­zást közvetlenül nem ő, hanem a Magyar Iskola Kft. és Linan Segura Karen Gabriella, Gansperger Mátyás felesége alapította. Állítása szerint az új cég alapításáról nem is tudott. Sikó ügyvédje közölte: az új cég te­vékenysége semmilyen formában nem kapcsolódik az esetleges kül­földi ingyenes nyelvtanfolyamok­hoz, hanem - értesülése szerint - külföldiek magyarországi tanulását segíti. Balogh Roland T­akaros kis ribillió kerekedett a rendszerváltásnak is nevezett 1989-es események kormányzati kommunikációjából. Teljes joggal, hiszen elég meredek úgy beállítani Orbán Viktort és az ő beszédét, amelyet harminc éve mondott el Nagy Imre és társai június 16-ai újratemetésén, mintha kizárólag az lett volna a selyemzsinór a kommunista diktatúra számára. Az egykori karhatal­­mista, majd a nyugati határzárat osztrák kollégájával teátrálisan átvágó állampárti külügyminisztert vagy az orosz csapatki­vonást lezongorázó „reformkommunistá­kat” mutogatni nyilván kellemetlen lenne. 1989 a lengyeleknél sem Wojciech Jaruzels­­kiről, a berlini fal lebontása sem Erich Ho­­neckerről szólt. De hogy a magyar 1989 csak Orbán Viktorról, ahhoz kell egy barbatrükk! Csodálkozni persze nincs mit, láttunk már 1956-os óriásplakáton elkevert névtáblát... De közben emlékszünk az 1989. március 15-én, a Magyar Televízió Szabadság téri székháza elé szervezett tüntetésre, ahol Cserhalmi György színművész olvasta fel a „szabad, független, demokratikus” Ma­gyarország 12 pontját - köztük a szovjet csapatok kivonására vonatkozó résszel. Lehet szomorkodni tehát, hogy a Volt Fesztivál és a Balaton Sound tinijei milyen harminc másodperces, alternatív ’89-et kaptak az arcukba szuperplánban a nagy­színpadnál. Ne feledjük, jövőre az a ge­neráció érettségizik, amely már az első Orbán-kormány regnálását követően jött világra! Akad azonban olyan hely, ahol Orbán Viktor még a tablóra sem fért fel. A prágai vár főbejárata, a Mátyás-kapu előtt felál­lítottak egy ’89-es eseményekre emlékező installációt a közép-európai átalakulásban szerintük fontos szerepet játszó tíz politi­kus poszterével. Ezeken pedig a lengyel Lechl Walesa, II. János Pál pápa, két korábbi és a jelenlegi cseh államfő, Václav Havel, Václav Klaus, Milos Zeman, a szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov, az időszak két amerikai el­nöke, Ronald Reagan és idősebb Geroge Bush, valamint az akkor nyugatnémet kancellár, Helmut Kohl, illetve Francois Mitterrand fran­cia elnök szerepel. Vajon a magyar külügy bekéreti-e a cseh misszióvezetőt a V4-szolidaritás hiánya miatt? A választ tudjuk, humorizálni nem ildo­mos. De csodálkozni azért lehet. A Schmidt Mária-féle rendszerváltásos kisfilm fennen hangoztatja, 1989 a csodák éve. Nos, tíz éve - tehát még a Gyurcsány-Bajnai-érában - a témáról hivatalos állami kiadvány jelent meg 1989 - A csodák éve Magyarországon és Európában címmel Rainer M. János neve alatt. Az általa irányított ’56-os Intézetet most bedarálják, azaz a Veritas Intézetbe olvasztják. Hiába, a kreativitás örök! Ahány ház, annyi 1989 MAGAZIN 15 Magyar Hang az az igazi kormánykritikus lap, amelyet egyetlen nyomda sem mer Magyarországon kinyomtatni, ezért kényszerből Szlovákiában készül. A Magyar Hang az a lap, amelyben nem engedik a nagy cégeket hirdetni, ezért egyik hétről a másikra él. A Magyar Hang az a lap, amelyet bojkottál a kormányzat, ám így is sorra közöl fontos közéleti cikkeket, és amelynek munkatársai folyton járják az országot, hogy valódi történeteket tárhassanak a nyilvánosság elé. És a Magyar Hang az a lap, amely csak akkor maradhat életben, ha Önök, az olvasók is így akarják. Köszönjük, hogy veszi a lapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék