Magyar Hang, 2020. február (3. évfolyam, 6-9. szám)

2020-02-07 / 6. szám

2 VILÁGKÉP Gergely Károly A­hhoz képest, hogy több mint három éven át et­től volt hangos minden, némileg meglepő hall­gatás övezte a 2020. január 31- én, éjfélkor életbe lépett brexitet. A Boris Johnson vezette konzerva­tív kormány néhány szimbolikus intézkedésen kívül nem rendezett komolyabb ünneplést, a Nigel Fa­rage által szervezett éjféli brexit - várónak pedig a Big Ben toronyóra zúgása adott temetői hangulatot. Február elsején aztán felébredtek a britek, megfőzték a reggeli kávét az Európai Unió állampolgárai is, és konstatálták, hogy semmi sem változott. Annak ellenére, hogy hatalmas ígéretek közepette mérföldkő­ként harangozták be január 31-ét, fontos hangsúlyozni, hogy a bre­xitet övező bizonytalanság nem csökkent a hivatalos kilépéssel, a megoldatlan kérdésekből pedig ugyanúgy akad bőven. Tekintettel arra, hogy december 31-éig tart az úgynevezett „átmeneti időszak”, amely a „válás” pontos feltételei­nek tárgyalására hagy időt - ahogy azt lapunk már korábban írta -, ez azt jelenti, hogy az év végéig az „egyszerű állampolgárokat” nem nagyon fogja befolyásolni a brexit. Bár a britek hivatalosan kiléptek az EU-ból, a mindennapok, látszatra legalábbis, változatlan maradnak. Ez a fajta változatlanság azonban délibáb, mivel azokra a problé­mákra, amelyek miatt a legtöbb elemző végtelenül kockázatosnak tartotta a brit kilépést, ebben a pe­riódusban kell megoldást találni. A legnagyobb kérdést az elmúlt három évben egyértelműen az ír határkérdés jelentette. 2016 óta több ötlet is felmerült az Ír Köz­társaság és Észak-Írország közötti határ nyitva tartásának megoldá­sára, de egyik sem bizonyult iga­zán fenntarthatónak. Mark Lindsay, az Északír Rendőrségi Szakszerve­zet vezetője úgy fogalmazott, hogy a továbbra is aktív Ír Köztársasági Hadsereg (Irish Republican Army - IRA) névre hallgató ír terrorszerve­zet arra használhatja a posztbrexit határt, hogy „rendőröket csaljon” az ellenőrzési pontokra, hogy ott végezzen velük. Érdemes azt is ki­emelni, hogy az ír konfliktusban használt fegyverek nagy részét soha nem szolgáltatták be. Február elsején aztán felébredtek a britek, megfőzték a reggeli kávét az Európai Unió állampolgárai is, és konstatálták, hogy semmi sem változott A Johnson-megegyezés végül úgy vágta át az ír gordiuszi csomót, hogy ugyan az észak-írekre jogi­lag nem vonatkoznak majd EU-s szabályozások, ám de facto mégis igazodni fognak az uniós szabvá­nyokhoz, vagyis a határ puszta for­malitás maradhat. Ez a sem kint, sem bent berendezkedés milliónyi problémát okozhat, a különböző vámok begyűjtése is igen kompli­kált, és még jelentősen változhat a britek és az EU között végül meg­kötött szabadkereskedelmi egyez­mény tartalmától függően. Ahogy arról szintén írtunk már, a britek jövőbeli nemzetközi ke­reskedelmi pozíciója nem csak sokkal labilisabb, mint korábban, de az európai kereskedelmi blokk támogatása nélkül a szigetország egyértelműen alárendelt szerepben tárgyal Donald Trump Amerikájá­val és Hszi Csin-ping Kínájával is. Azt, hogy az új kereskedelmi meg­egyezéseknek 2021. január elsejétől már életbe is kellene lépniük külön megnehezítheti, hogy a britek nem rendelkeznek elég tapasztalt tár­gyalóval, mivel az elmúlt évtize­dekben minden ilyen jellegű keres­kedelmi megegyezés az EU-n ment keresztül. Az átmeneti időszak alatt egyéb kérdésekben is fontos tárgyalások zajlanak majd, ilyen az igazság­szolgáltatás, rendfenntartás, biz­tonságpolitikai együttműködés, repülési, hajózási, és halászati kérdések, egészségügyi igazolások. Továbbá a Nagy-Britanniában élő és dolgozó európai, illetve az egyéb uniós tagállamokban élő és dolgozó brit állampolgárok pontos jogai és lehetőségei is bizonytalannak tűn­nek, szintúgy az oktatási és kuta­tási együttműködések. 2020 decemberéig kellene tisz­tázódnia, hogy mi lesz a meg­oldás, de az elmúlt három évben láthattuk, hogy nincsen egyszerű válasz egy ilyen szintű összefo­nódás felbontására. Bár Brüsz­­szelben egyértelművé tették, nyi­tottak arra, hogy kiterjesszék az átmeneti időszakot, amennyiben a tárgyalások tovább húzódná­nak, Boris Johnson - szokás sze­rint - hangosan ellenez bármilyen halogatást. A fent említett meg­egyezések letárgyalása azonban nem húzódhat tovább, így a január 31-ei ünneplések hiánya nem ér­telmezhető másnak, mint a vihar előtti csendnek. Vihar előtti csend A vártnál is bonyolultabb lesz a brit kilépés után a válás teljes lebonyolítása Ünneplés a brexit napján Londonban, a Parliament Square Garden-beli Churchill-szobornál. Elszigetelődés fotó: reuters/henry nicholls 99 2020. FEBRUÁR 7-13. Magyar Hang

Next