Magyar Hang, 2020. március (3. évfolyam, 10-13. szám)

2020-03-06 / 10. szám

Magyar Hang­­ 2020. MÁRCIUS 6-12. Joe Biden és Bernie Sanders párbaja lett az előválasztás Visszalépésekkel, majd a szuperkeddnek hívott előválasztási fordu­lóval lényegében kétszereplősre szűkült az elnökjelöltségre pályá­zó demokrata politikusok versenye az Egyesült Államokban. A nagy megméretés előtt Pete Buttigieg, az indianai South Bend volt pol­gármestere és Amy Klobuchar minnesotai szenátor döntött a visz­­szalépés mellett. A szuperkedd - amikor az elnökjelölő delegáltak egyharmadáról születik döntés - nagy nyertese Joe Biden volt alelnök lett, aki a déli és a közép-nyugati álla­mokban aratott győzelmet. A legnagyobb „falat” a texasi siker volt a számára. Minden jel szerint neki sikerült maga mögé állítania a centrista demokrata szavazókat, miközben az afro­amerikaiak körében is népszerű. Ám talpon maradt a Demokrata Párt balszárnyának vezéralakja, Bernie Sanders vermonti szenátor is, aki a többi között a legnépesebb államban, Kaliforniá­ban tudott nyerni. Elizabeth Warren massachusettsi szenátornak ellenben kudarcot hozott a szuperkedd, saját államában is vereséget szenvedett Joe Bi­­dentől. Most szállt be a versenybe Michael Bloomberg médiamágnás, New York volt polgármestere, ám méregdrága reklámkampánya da­cára nem tudott jelentősebb eredményt felmutatni. Ennek hatására bejelentette visszalépését Joe Biden javára. A demokrata pártelit egyértelműen Biden mögött áll, ahogy négy éve Hillary Clintont támogatta, akinek sikerült legyőznie Bernie San­­derst. Ő azonban az elnökválasztást végül elveszítette a republikánus Donald Trumppal szemben, akinek a pártján belül most nincs komoly kihívója. A de­mokratikus szocialistának is nevezett Sanders elsősorban a fiatal szavazók támogatásában bízhat. Az idei elnökválasztás most már bi­zonyosan idős férfiak csatája lesz: mind Trump, mind az esélyes demokrata jelöltek hetven felettiek. (Magyar Hang) Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény Takaró Mihály irodalomtörténész, az új Nemzeti alaptanterv egyik kidolgozója a Magyar Nemzetre átnevezett kormánypárti lapban Gyurcsány szerint az alku becstelenít Az ellenzék vezető ereje nem egyik vagy má­sik párt, hanem egy közös szándék, a közös akarat, hogy Magyarország újra köztársaság, újra demokrácia legyen - mondta Gyur­csány Ferenc a Demokratikus Koalíció (DK) hétvégi tisztújító kongresszusán. A volt mi­niszterelnök, a DK elnöke szerint története legsikeresebb évén van túl a párt. - Megre­pedt a hatalmi szerkezet, amely fenntartot­ta ezt a rezsimet az elmúlt tíz évben, meg­dőlt a centrális erőtér - mondta Gyurcsány, aki szerint átrendeződött az ellenzéki térfél: korábbi nagyobb pártok erejüket vesztették, mások pedig előre törtek, közéjük tartozik a DK is. Gyurcsány Ferenc úgy látja, hogy a kormány zsarolja Budapestet, ám szerinte a Demokratikus Koalíció nem enged a zsa­rolásnak. Hozzátette: bármlyen alku a kor­mánnyal „megbecsteleníti az ellenzéki ko­alíciót”. A volt miniszterelnök ismét kiállt a teljes ellenzéki összefogás mellett.­­ Közös listából közös győzelem, közös győzelemből pedig közös Magyarország lesz - fogalmazott. A kongresszuson kikerült a párt elnök­ségéből Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester, akinek nagy botrányt kavart a keresztény, fehér, heteró férfiakra tett megjegyzése. Bekerült viszont Kálmán Olga korábbi televíziós újságíró. (Magyar Hang) Elhunyt Balsai István Életének 73. évében, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt Balsai István, az Alkot­mánybíróság tagja, volt igazságügy-minisz­ter - közölte honlapján vasárnap az Alkot­mánybíróság. Balsai István jogi végzettségét 1972-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1974-től 2007-ig ügyvéd volt, a Bu­dapesti Ügyvédi Kamara tagja. 1990-ben az MDF jelöltjeként került be a parlamentbe, az Antall- és a Boross-kormányok igazság­ügy-minisztere volt. 1998 és 2002 között az MDF frakcióját vezette. Az Országgyűlés 2011-ben választotta az Alkotmánybíróság tagjává az akkor már a Fidesz képviselőjeként tevékenykedő politikust. (MH) Csak harmadik lett a fideszes jelölt Van olyan hely Magyarországon, ahol az ellenzék akkor is sima győzelmet arat, ha elmarad az összefogás, és a jelöltjei egy­mással szemben indulnak el. Angyalföldön tartottak vasárnap időközi önkormányzati képviselő-választást, amelyet Vaju Viktória (MSZP-XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesü­lete) nyert meg. A Tóth József (MSZP) polgár­­mester által támogatott jelölt 497 szavazatot kapott (42,73 százalék), míg Pólyák Kriszti­na, aki a Momentum jelöltjeként indult, 406 szavazattal lett a második. A korábbi LMP-s, most fideszes színekben rajthoz állt Tempfli József mindössze 226 voksot tudhat a ma­gáénak. A részvétel alacsony volt, a főváros XIII. kerületének érintett körzetében a sza­vazásra jogosultak 17,58 százaléka járult az urnák elé. Azért kellett új választást kiírni, mert az ebben a körzetben megválasztott Kerpel-Fronius Gábort (Momentum) főpol­gármester-helyettesnek választották, és az összeférhetetlenség miatt a XIII. kerületben nem lehet képviselő. Az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni közös jelölt indításában. Érdekesség, hogy a választáson indult még Nagy Zsolt, a Mi Hazánk jelöltje, aki 31 szavazatot kapott, míg Barabás György László (Magyar Munkáspárt) 3 voksot ért el. (Magyar Hang) Keresik a siker receptjét Igenis nyerhető 2022, egyetértek azokkal, akik szerint ezt már csak mi szúrhatjuk el - mondta a Mindenki Magyarországa Mozgalom szombati budapesti kongresszu­sán Márki-Zay Péter. A mozgalom elnöke szerint a győzelem feltétele az összefogás és a közös program, a nemzeti minimum megfogalmazása, a részletkérdéseket, vi­tákat későbbre kell hagyni. További felté­tel, hogy előválasztást tartsanak az egyéni választókörzetekben. Oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer, államigazgatás - ezeken a területeken alkotnának elsőként közös stratégiát a széles körű ellenzéki együttmű­ködés keretében Mellár Tamás országgyű­lési képviselő ismertetése szerint. Előzőleg Fekete-Győr András, a Momentum elnöke hívta egy „korszakváltó kerekasztalhoz” az ellenzéki pártokat. Szerinte most nem lis­tákról, az ellenzéki együttműködés lehetsé­ges formáiról kell beszélni, hanem tartalmi kérdésekről, ezért egy közös XXI. száza­di vízió megfogalmazását szorgalmazta. A kezdeményezés koordinálására az egykori miniszterekből és államtitkárából álló V21 csoportot kérték fel. (Magyar Hang) NYITOTT SZEMMEL katholiek nieuwsblad Keresztény gyökerek Európának a török-görög határon kialakult menekültválságban meg kell mutatnia valódi keresztény gyökereit - mondta az Európai Unió püspöki konferenciáinak bizottságát vezető bíboros. A luxemburgi Jean-Clau­­de Hollerich szavait a holland Katholiek Nieuwsblad idézte. Hollerich szerint Európa első reakciója „nem keresztényi”, mert az elpusztított Szíriából menekülő emberekre nem segítségre szoruló felebarátainkként, hanem kizárólag problémaként tekintünk. A bíboros szégyelli magát azért, ahogyan a menekültekről beszélünk. „Ha Európa könnygázzal és erőszakkal reagál a bajban lévőkre, azzal kereszténységünk nagy részét elveszítjük” - tette hozzá Hollerich, majd úgy folytatta, megérti a leszbosziak dühét is, ezért felszólította az EU-t, hogy segítsen a menekültek elhelyezésében. (W. SZ.) klix Migrációs önvédelem Boszniában A migráció komoly probléma, így ha még nagyobb hullám érkezik a boszniai Szerb Köztársaságba, akkor a rendőrség mellett a lakosságot is be kell kapcsolni a telepü­lések védelmébe - jelentette ki Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja, aki szerint erre azért lenne szükség, mert a boszniai szervekre nem lehet számítani ebben a kérdésben. Dodik kijelentése azért volt meglepő, mert a politikus legfontosabb szövetségese nem más, mint Aleksandar Vu­­cic szerb elnök, aki zéró toleranciát hirdetett a migránsellenes őrjáratokkal szemben, így míg Szerbiában az önszerveződő őrjára­tok kapcsán azonnal nyomozást indított a rendőrség, addig a boszniai Szerb Köztár­saságban nagyon is számítanak a lakosság bekapcsolódására a migráció ellen. (M. R.) a POLITICO Rövid póráz a közmédiában Már a nemzetközi sajtóban is szóba ke­rül a magyarországi közszolgálati média szélsőséges elfogultsága, a kormány érdekeit kiszolgáló működése.­­ Az állami média munkatársai olyan listák alapján dolgoznak, amelyek „érzékeny témákat” tartalmaznak, s amennyiben ilyet választanának a tárgykö­rök közül, előzetesen engedélyt kell kérniük egy, az újságírók előtt is ismeretlen forrástól - írta több belső e-mailre hivatkozva a Po­litico. Ha egy téma erre a lajstromra kerül, a szerkesztő mindössze azt közli, „elesett a csatában”. A listán szerepel például Greta Thunberg svéd klímavédő aktivista, illetve az Európai Unió politikájával kapcsolatos bár­mely hír. (A közmédia sajtóosztálya indu­latosan reagált a cikkre, de annak tartalmát nem cáfolta meg.) (MH) la Repubblica Terjed A pestis A koronavírus miatt megugrottak Albert Camus regénye, A pestis eladási adatai - de­rült ki a La Repubblica cikkéből. A Le Monde szerint a jelenség megfigyelhető Franciaor­szágban is, de ott kevésbé kiugró. Felfutóban van Olaszországban José Saramago regénye, a Vakság is. Utóbbi 1947 és 1995 között lap­pangott, miközben a szerző egyik legsokko­­lóbb regényeként tartják számon. A törté­net szerint egy különös ragály miatt sorra veszti el mindenki a látását, a járványt pedig lehetetlennek tűnik megfékezni. Az 1947- es A pestis pedig azt mutatja meg, milyen hatással van egy fiktív járvány az algériai kisváros, Oran népességére. (L. D.) 7/24 3

Next