Magyar Hang, 2020. április (3. évfolyam, 14-17. szám)
2020-04-03 / 14. szám
4 FÓKUSZ • INTERJÚ Szabó Zsolt László Megfelelő kereteket ad az alaptörvény egy egészségügyi válsághelyzet kezelésére? A koronavírus terjedése miatti veszélyhelyzet kezelése viszszalépést követel más országokban is a jogállami működés normál menetétől. A magyar állam működése is egy kissé kívül esik a normál jogállami kereteken. A 2012- től hatályos magyar alaptörvény a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat hosszan tárgyalja, de azokat sosem használták. Mindenesetre az alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó leírása nem említi az egészségügyi járványt. Kérdés, hogy az elemi csapás fogalomkörébe belefér-e a mostani járványügyi vészhelyzet. A járvány a katasztrófavédelmi törvény felsorolásában szerepel, de törvénnyel nem lehet az alaptörvényt módosítani, az abban lévő felsorolást bővíteni. Az egészségügyi okból kihirdetett veszélyhelyzet tehát nem kompatibilis az alaptörvénnyel, de a hatékony kezelés miatt indokolható lépés. Elvégre mikor hirdessen a kormány veszélyhelyzetet, ha nem az elmúlt száz év legnagyobb közegészségügyi válsága idején? A kormány többnyire az alkotmányos keretek között tudta meghozni a szükséges döntéseket. Ez alól sajnálatos kivétel a „felhatalmazási törvény” hétfői elfogadása. A korlátlan időre szóló felhatalmazás a kormány rendeleteinek hatályban tartására álláspontom szerint alaptörvény-ellenesen korlátozza az Országgyűlés ellenőrzési jogosítványait. - A veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek, intézkedések között lát más alkotmányjogi szempontból aggályos döntést? - Több ilyen akad. A rémhírterjesztés tényállásának szigorítása is ilyen. Az elfogadott szöveg túlságosan tág teret hagy egy esetleges visszaélésszerű jogalkalmazásnak. A tényállás túl általános, nem lehet tudni, mit takar pontosan a „védekezés eredményességének akadályozása vagy meghiúsítása” hamis tény állításával vagy valós tény elferdítésével. Emiatt szerintem nehéz lesz alkalmazni. Ha, mondjuk, egy újság tévedésből 2000 lélegeztetőgép érkezése helyett 200-ról ír, valószínűleg nem áll meg a rémhírterjesztés tényállása. Ha viszont valaki a nehéz körülmények között működő kórház helyett „zombiapokalipszisról” ír a helyzetet lefestve, és azt kéri az emberektől, hogy emiatt kerüljék a kórházat, az más eset. De ilyet mértékadó lapokban nem ír le senki. Az Alkotmánybíróságnak minden valószínűség szerint meg kellene szüntetnie a szabályt a bizonytalanság miatt, amely a büntetőjog területén egyértelműen tiltott alkotmányosan. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a sajtó józan működése mellett tömegével revolvereznék majd az újságírókat. Azt is látni kell, NER-sajátosság, hogy a kormánypárt kommunikációs narratívájához illeszkedő törvényeket alkot, amelyeket aztán nem alkalmaz. Ilyen volt a „Stop, Soros!”-ként elhíresült törvény vagy a bevándorlási különadó kivetése is. Reményeim szerint ez a tényállás is „holt betű” marad, vagy csak a tényleges rémhírterjesztők ellen alkalmazzák. Nagyon aggályos továbbá, hogy a „felhatalmazási törvény” előtt hozott kormányrendeletek számos olyan törvényt módosítottak, amire az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében említett sarkalatos katasztrófavédelmi törvény nem adott felhatalmazást. Az alaptörvény előbb hivatkozott szabálya értelmében ugyanis csak sarkalatos törvényben meghatározott törvényeket „írhat felül” a kormány veszélyhelyzet során hozott rendeletekkel. A kormány például az adókedvezményeket, a munkajogi szabályok módosítását, a végrehajtások felfüggesztését hétfőig nem rendelhette volna el. Sürgősen ki kellene találni, hogy ezeknek az alaptörvény-ellenes rendeleteknek mi legyen a sorsa. Azokat ugyanis bent kellene tartani a jogrendszerben, hiszen többségükben olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek önmagukban nem, csak elfogadásuk módja okán sértik az alaptörvényt, és fontosak a járvány káros hatásai elleni küzdelemben. Szerintem ezeket a szabályokat törvénybe kellene iktatni. Nem a legelegánsabb, de valamilyen megoldást mégis kínál. Milyen cél lebeghetett akkor a törvényjavaslatot benyújtók szeme előtt a rémhírterjesztés szigorításával? - Válsághelyzetekben a politikai döntéshozók gyakran nyúlnak szimbolikus eszközökhöz. Ez Daniel Kahneman Nobel-díjas pszichológus, közgazdász alaptétele: válsághelyzetben az államok részben bürokratikus és szimbolikus lépésekbe menekülnek, mert statisztikailag indokolt lépéseket nem biztos, hogy képesek megtenni, vagy meg mernek tenni. Ennek alapján a törvényt tipikus immunreakciónak mondanám, hiszen - elvileg - még a veszélyhelyzet kihirdetése sem volt feltétlen szükséges. A Fidesz a hatékonysággal és azzal indokolta a rendeletek határidő nélküli hatályosságának szükségességét, hogy nem tudni, az Országgyűlés mindig össze tud-e ülni. Jogtechnikailag indokolt, hogy határidő nélkül érvényben legyenek a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendelkezései? Ez a törvény megítélésem szerint alaptörvénybe ütközik. Azt a pontját sérti, amely szerint Magyarország jogállam. Nem tudom, hogy megtámadják-e ellenzéki képviselők a módosítást, de a fent említett okok miatt az Alkotmánybíróságnak meg kellene semmisítenie a törvényt. Szerintem meghatározott időre kellett volna felhatalmazást adni a kormánynak. Tudomásom szerint egyetlen európai országban sincs korlátlan időre szóló felhatalmazása a kormánynak. Ez ellentétes a jogállamisággal, a demokratikus hatalomgyakorlással. Nincs is erre szüksége, hiszen a Fidesznek kétharmados többsége van. De ha ez bármi okból elfogyna, az ellenzék - azt gondolom - megszavazna minden szükséges intézkedést. Súlyos gond a kormány és az ellenzék áldatlan viszonya: a kormány mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse ellenfeleit, de az ellenzék is lehetett volna bölcsebb. Azért vagyok szomorú, mert most lehetett volna nemzeti egységet mutatni - nem sikerült. - Ha alkotmányjogi szempontból aggályosak a döntések, létezik, hogy a kérdőjeleket a kormányban vagy a holdudvarban nem látják? - Úgy gondolom, hogy az említett kritikák a kormány szakértőiben is felvetődtek. Eléggé alapvető dolgokat hozunk fel. A járványügyi és sajnos a politikai szempontok azonban felülírják a jogállami megfontolásokat. Ez bizonyos esetekben megengedhető, túlzott jogászi formalizmus hibájába egy ilyen krízis esetén nem szabad beleesni. Ugyanakkor világosan ki kell jelölni azt a vonalat, amit egy járványügyi veszélyhelyzet esetén sem szabad átlépni. A kormánynak szerintem voltak menthető karcolásai a jogállamon, és voltak súlyosan vitatható lépései is. Összességében az azért nem állítható, hogy összeomlott volna az a jogrendszer, amelyben március 11-éig éltünk - igaz, rég távol volt már egy ideálisan működő jogállamtól. Fedi a valóságot az az ellenzéki állítás és európai értékelésekben olvasott vélemény, miszerint a kormánypártok ezzel a törvénnyel kiiktatták a végrehajtó hatalom ellenőrzéséből a törvényhozást? Csak a kormányrendeletek hatályának fenntartása került ki a parlament kezéből, ami kétségkívül súlyos - és alaptörvény-ellenes - korlátozása az Országgyűlés ellenőrző funkcióinak. Ugyanakkor a parlament továbbra is ülésezik, a kormány rendszeresen beszámol a járványügyi lépéseiről. A képviselők negyede továbbá fordulhat Alkotmánybírósághoz, ennyi ellenzéki tagja bőven van az Országgyűlésnek. A szombat óta érvényben lévő kijárási korlátozás és a kijárási tilalom fogalma gyakran keveredik a közbeszédben. A veszélyhelyzet enged lehetőséget a kijárási tilalom elrendelésére? - A kormány veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A kormányzat ilyenkor majdhogynem mindent megtehet, ami szükséges a veszélyhelyzet elhárítására. A kijárási korlátozás vagy kijárási tilalom bevezetése alkotmányosan nem kifogásolható. Szerintem folyamatosan monitorozzák az intézkedések pszichológiai hatásait. Ne legyenek illúzióink: ha nem csökken a fertőzöttek száma, ahogy külföldön is, további szigorítások jönnek. - A veszélyhelyzet elrendelése óta megjelentek az utcákon a katonák is. Ők is jogosultak a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésére? - A rendelkezések betartását a rendőrség ellenőrzi a katonasági rendészek és a rendvédelmi szervek hivatásos állományának bevonásával. A katonaság bevonása veszélyhelyzetben indokolt. Egyébként jogosultak az ellenőrzésre más szervek is, mások mellett a büntetés-végrehajtás, az országgyűlési őrség, sőt abszurd módon elvileg a NAV munkatársai is. A polgárőrség nem. - A katonák kórházakhoz, nem állami tulajdonú cégekhez történő kivezénylése szimbolikus intézkedés? - Meggyőződésem, hogy igen. Nem tartunk ott, és nem is fogunk ott tartani, hogy hadigazdálkodásra legyen szükség. Nem gondolom, hogy a tényleges „logisztikai” irányítást a katonák átvennék egy cég felett. Mindenki jobban Rég távol a jogállamtól Karsai Dániel alkotmányjogász: Világos vonal kell rendkívüli jogrend idején is A felhatalmazási törvényként elhíresült jogszabály alaptörvény-ellenesen korlátozza az Országgyűlés ellenőrzési jogait - mondja interjúnkban Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki szerint a rémhírterjesztés tényállása sem megy át az alkotmányossági teszten. Ugyanakkor úgy látja, nem lehet állítani, hogy összeomlott volna a jogrendszer a veszélyhelyzet kihirdetésével. 2020. ÁPRILIS 3-9. Magyar Hang