Magyar Hang, 2020. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

2020-07-03 / 27. szám

2 VILÁGKÉP 2020. JÚLIUS 3-9. Magyar Hang ismétel-e Andrzej Duda? Egyenlő esélyekkel vág neki a második fordulónak a hivatalban lévő államfő és ellenzéki kihívója, Rafal Trzaskowski Ember legyen a talpán, aki a kiélezett versenyben megmondja, ki lesz a befutó a lengyel elnökválasztáson. A második fordulóba a papírfor­mának megfelelően az első kört 43 százalékos eredménnyel megnye­rő, hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda, valamint a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíció jelöltje, a 30,3 százalé­kot szerző Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester került. Az ellenzéki jelöltnek a kiesők táborában nagyobbak a tartalékai, így az esélyek teljesen kiegyenlítettek. A választók aktivitásán aligha fog múlni a siker, hiszen már az első fordulóban is magas, 64,3 százalékos volt a részvételi arány. Stier Gábor M­inden a papírformá­nak megfelelően ala­kult a járványhelyzet és az elhúzódó belpo­litikai viták miatt május 10-éről elhalasztott lengyel elnökválasz­tás első fordulója során. A vára­kozásoknak megfelelően a kor­mányzó nemzeti konzervatívok jelöltje, Andrzej Duda győzött, ám abszolút többséget nem szerzett, így július 12-én a második for­dulóban a liberális programmal induló varsói főpolgármesterrel, Rafal Trzaskowskival kell meg­küzdenie azért, hogy ismételhes­sen, és újabb öt évre betölthesse az elnöki posztot. Folytatódik tehát a kétosztatú lengyel politikai pa­lettán egy ideje már tartó verseny­futás a Jog és Igazságosság (PiS) és a Polgári Platform (PO) között. Vetélkedésükbe a többi kilenc jelölt sem tudott beleszólni. Kö­zülük a legjobban a 14 százalék­kal a harmadik helyen befutó, függetlenként induló, liberális katolikus újságíró, Szymon Holow­­nia szerepelt. Őt 6,9 százalékkal a radikális nemzeti és az újlibe­rális pártok koalícióját, a Konfö­derációt képviselő Krzysztof Bosak követi. A vártnál rosszabbul sze­repelt a mindössze 2,5 százalékot szerző Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Parasztpárt elnöke, és a 2,3 százalékot elért melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő Robert Biedron, Waldemar Witkowski és Stanislaw Zeltek 0,3-03, Marek Jakubiak és Pawel Tanajno 0,2-02, míg Miroslaw Piotrowski 0,1 száza­lékot szerzett. Figyelemre méltó a 64,3 százalékos részvételi arány, ami azt jelzi, hogy a választások­nak van tétje, és ezt a lengyel tár­sadalom érzi is. Jól jelzi ezt, hogy az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, míg a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökvá­lasztáson mérték. Az igazi verseny azonban csak az első forduló után kezdődik. Az esélyek rendkívül kiegyenlítettek, és a győztesnek minden szavazat­ra szüksége lesz a sikerhez. Duda mellett szól­­ a kormányzó erő eddigi eredményes gazdaság- és szociálpolitikája mellett - , hogy győzelme esetén a kibontakozó válság közepette nyugalmasabb lehet a politikai élet. Trzaskowski esélyeit növeli ugyanakkor, hogy a Kaczynskiék stílusával, kor­mányzási módszereivel elégedet­len nagyvárosi, liberális érzelmű tábor megérezte a visszavágás lehetőségét, és a május 10-ét kö­vető jelöltváltás után ő van a in­kább lendületben. Ezt mutatja, hogy míg Duda szinte szám sze­rint hozta a PiS voksait, addig el­lenfelére több mint egymillióval szavaztak többen, mint legutóbb a PO-ra. Ez százalékokat nézve is így van, hiszen míg a PiS támo­gatottsága a Social Changes friss felmérése alapján 42, addig a Pol­gári Koalícióé 26 százalékos. Döntő lehet, hogy a kieső jelöl­tek szavazói ki mögé állnak majd be. Míg Szymon Holownia arra buzdítja a szavazóit, hogy az el­lenzéki Trzaskowskit támogassák, addig Krzysztof Bosak pártja sen­kit sem preferál. Duda azonban már megindította a harcot a Kon­föderáció szavazóiért. Hangsú­lyozta az értékeik azonosságát, és felhívta a figyelmet arra, hogy Duda mellett szól­­ a kormányzóerő eddigi eredményes gazdaság- és szociálpolitikája mellett ,­­ hogy győzelme esetén a kibontakozó válság közepette nyugalmasabb lehet a politikai élet. Trzaskowski esélyeit növeli ugyanakkor, hogy a Kaczynskiék stílusával, kormányzási módszereivel elégedetlen nagyvárosi, liberális érzelmű tábor megérezte a visszavágás lehetőségét 2007-2015 között a Polgári Plat­form kormányában Trzaskows­ki mit tett a lengyel családokért, és milyen lehetőségek nyíltak a konzervatív kormányzás idején. Pawel Siennicki, a Polska Times főszerkesztője az első forduló eredményeit értékelve továbbra is Andrzej Dudát tartja valamivel esélyesebbnek, ám figyelmezte­tőnek tartja, hogy a jelenlegi ál­lamfő a centrumban veszített sza­vazatokat. Ez pedig szerinte azért fontos momentum, mert öt éve éppen ezekkel a voksokkal nyerte meg a választást. A Piaci és Tár­sadalomkutatási Intézet, az IBRIS közvélemény-kutató ugyanakkor Trzaskowski mintegy kétszázalé­kos előnyét prognosztizálja a má­sodik fordulóra. A TVN kereske­delmi hírtelevízió ezzel szemben Dudának 45,4 százalékos, Trzas­­kowskinak 44,7 százalékos ered­ményt jelzett a második forduló­ban, miközben a szavazók közel 10 százaléka még nem döntötte el, kire voksoljon. A TVN-nel párhu­zamosan a TVP Info közszolgála­ti hírtelevízióban közölt felmérés szerint Duda a második forduló­ban 50,9 százalékos, Trzaskowski pedig 49,1 százalékos támogatott­ságra számíthat. Ebben a helyzet­ben ez sokat jelenthet. Andrzej Duda az elnökválasztás első fordulója után. A csatát megnyerte, a végső diadal korántsem biztos. Korai öröm? fotó: reuters/kacper pempel

Next