Magyar Hang, 2020. december (3. évfolyam, 49-52. szám)
2020-12-11 / 50. szám
Magyar Hang 2020. DECEMBER 11-17. tedi betakarítási problémák miatt az egyéb kórokozók - például a tüdőgyulladásért is felelős pneumococcus - és a romló harctéri körülmények is növelték a halálozást” - írják a szerzők. Az 1917 és 1919 között tomboló spanyolnáthát - azaz az influenza A vírusát (A/H1N1) a becslések szerint a Föld akkori 1,8 milliárd lakója közül 500 millióan kapták el, a járvány áldozatainak számát 17 és 100 millió közé teszik. (Öszszehasonlításképp: a négy évig tartó első világháború mintegy 16 millió áldozatot szedett.) A kutatók szerint Európában a spanyolnátha mintegy 2,64 millió életet követelt, és a jelenlegi járványtörténeti adatok alapján a kór Ázsiából került az öreg kontinensre. Többek között 1917 őszén és telén a britek által ott toborzott - és Ázsiából Kanada, majd az Atlanti-óceán érintésével megérkező csapataik hozták be. A fertőzés gócpontja az észak-franciaországi kikötő, Boulogne volt. A spanyolnátha kapcsán ugyancsak érdekes megállapítás: a jégminták és a korabeli műszeres feljegyzések amellett, hogy megerősítik az első világháború csatatereit elöntő csapadék szokatlan mennyiségét - amely a fulladásos halálesetek, a tüdőgyulladás és más fertőzések következtében fokozta az áldozatok számát -, arról is tanúskodnak, hogy a hirtelen jött időjárási anomália jelentősen megváltoztathatta a madarak, így például a H1N1 madárinfluenza vírus egyik elsődleges hordozójának számító tőkés réce vándorlási szokásait, útvonalait. A H1N1 állatoktól (madarak és emlősök) ered, s emberre elsősorban a beteg madarak ürülékével szennyezett vízforrásokon keresztül terjedt át. Az új adatokat korábbi kutatásokkal összevetve kiderült, a spanyolnátha legsúlyosabb hullámában, 1918 őszén, a tőkésréce-populáció fertőzöttsége az ismert minták alapján mintegy 60 százalékos lehetett. Ugyancsak érdekes megállapítás, hogy a témában megjelent járványügyi tanulmányok azt is sugallják, az első világháború harcterein vegyi fegyverként használt klórgáz hatására a vírus sokkal fertőzőképesebb mutációja jelent meg. „Retrospektív epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a spanyolnátha magas halálozási arányához jelentős mértékben hozzájárultak a pneumococcus-társfertőzések, amelyek az influenza áldozatai egyötödét tették ki, 34 százalékos halálozással” - állítják a vizsgálatok eredményeiből leszűrve. Évezredek óta velünk van a lövészárokláz Noha az első világháború alatt kapott nagyobb ismertséget az ötnapos, más néven lövészároklázként is ismert betegség, mégis sokkal korábbról ered, mint azt korábban sejtették - derült ki egy járványügyi kutatásból. A ruhatetű által terjesztett betegséget a Bartonella quintana nevű baktérium okozza; a kórokozó a rovar csípésével, annak bélsarával együtt kerül az ember szervezetébe. A hirtelen fellépő tünetek 3-5 napig tartanak, akik elkapják, lázasak lesznek, legyengülnek, szem mögötti, hát- és alsó végtagi fájdalmat éreznek. A lép, és a nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, és piros kiütések jelentkeznek. Gyakran tünetmentes, rendszerint magától gyógyul, de kialakulhat hordozó állapot. Francia, amerikai és vietnámi tudósok öt európai ország tizenöt lelőhelyén 145 személy - 67 katona és 78 civa - mintegy 400 fogmintáján végeztek valós idejű polimeráz - láncreakció vizsgálatot. A tizenöt helyszín közül 14-ben megtalálták a kórokozót, az összes vizsgált személy 19,3 százaléka fertőzött volt - a civilek 20,1, míg a katonák 17,9 százaléka hordozta a betegséget. A fertőzés az I. század óta folyamatosan kimutatható, a legkorábbi nyomait pedig egy Kr. e. 2000 körülre keltezett franciaországi lelőhelyen mutatták ki a déli Peyraoutes-ban. „A katonákat tartják a bakteriális fertőzés fő célcsoportjának, de ebben a tanulmányban nem láttunk jelentős különbséget a civilek és a katonák között a XVIII. és XIX. században” - olvasható az összegzésben. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a betegség az 1990-es évek óta újra terjedőben van, leginkább Dél-Amerikában fertőz. Járványkórházban ápolt betegek 1918-ban a kansasi Camp Funstonban FOTÓ: OTIS HISTORICAL ARCHIVES/NATIONAL MUSEUM OF HEALTH AND MEDICINE Ficsor Benedek A miniszterelnök csupán egy bábu, akit a háttérből irányítanak, mégis minden politikus miniszterelnök akar lenni. Ha másért nem, már ezért a tanulságért megéri végignézni a Roadkill című brit minisorozatot. A BBC - itthon az HBO-n látható - produkciója azonban ennél jóval többet is kínál. A négy epizódból álló széria egy korrupt politikus bukásának történetét dolgozza fel, egymásra vetítve az események morális és politikai ereszcsatornáját, így annak a valószínűtlen látványnak lehetünk szemtanúi, ahogy a Hugh Laurie megszemélyesítette Peter Laurence egyszerre csúszik a mélybe, és kapaszkodik fel a Downing Street 10. legkényelmesebb székébe. Mintha a morális bukás a politikai siker elengedhetetlen feltétele lenne. Egy brexit utáni fiktív Egyesült Királyságban járunk, ahol az Európai Uniótól való eltávolodás már a múlt homályába vész, az új cél: naggyá tenni Britanniát. Látszólag ez motiválja a néhol Margaret Thatcherre, néhol Theresa Mayre hangolt angol miniszterelnököt, Dawn Ellisont (Helen McCrory). Valójában persze csak túl akar élni, ügyesen lavírozva a különféle érdekcsoportok között. Stratégiájának fontos szereplője a közlekedési miniszter, Peter Laurence, aki a történet kezdetén épp a bíróságon aratott győzelmét ünnepli. A konzervatív politikust korrupcióval vádolta meg egy újság, ám a tárgyaláson a vád kulcsfigurája, a lap oknyomozó újságírója (Sarah Greene) visszavonja a vallomását, a miniszter triumfálhat. Kételynek azonban nem sok hely marad, szinte biztosak lehetünk benne, hogy állításával ellentétben Peter Laurence - még egészségügyi miniszterként - valóban Washingtonban járt, hogy a brit egészségügy lehetséges privatizációjáról - és a befolyó pénz saját zsebébe vándoroltatásáról - tárgyaljon. Ügyvédei (Pippa Bennett-Warner és Danny Ashok) megmentik, ám az ítélethirdetés után már ők sem hisznek egykori ügyfelüknek, és külön nyomozásba kezdenek. Ahogy az elbukott per miatt utcára tett újságíró is igyekszik bizonyítani az igazát. Szorul a hurok a miniszter nyaka körül. A hangsúly mégsem a politikai játszmákon vagy a hivatali visszaélésen van, a Roadkill fókuszában a politikus emberi arca áll (ne feledjük, fiktív történetről van szó!). Nem elég, hogy folyamatosan menekülnie kell a korrupció vádja elől, Peter Laurence-nek a magánéletével is meggyűlik a baja. Szeretője (Sidse Babert Knudsen) előbb túl szorosra akarja fűzni a kapcsolatukat, majd eltávolodik tőle, felesége (Saskia Reeves) a tagadásba menekül, lányai (Millie Brady és Ophelia Lovibond) ellenben kíméletlen őszinteséggel támadják, és hogy teljes legyen a káosz, kiderül, hogy van még egy felnőtt lánya (Shalom Brune-Franklin), akinek a létezéséről addig nem is tudott. Az itthon főként a Doktor House különc zsenijeként megismert Hugh Laurie lubickol a szerepben. Hitelesen növeszt másodpercek alatt rinocérosz vastagságú bőrt, majd bújik elő sebzett vadként alóla, hogy azonnal egy cinikus és arrogáns figurába váltson, és mindehhez csupán néhány arcizmát mozdítja. Tudja, hogy bűnös, és tudja, hogy mi (a nép és a nézők) is tudjuk, hogy bűnös, de ez nem akadályozza abban, hogy töretlenül bízzon a felemelkedésben. Nem amorális, mert tisztában van a tettei erkölcsi terhével, csak éppen mint a hőlégballonból a ballasztot, egymás után dobálja ki az aggályokat az életéből. És bármilyen fájdalmas is bevallani, ez mozgatja meg igazán a nézőt. Nem azért, mert a kifinomultan korrupt világ felüdülésnek tűnik a brüsszeli orgiákkal fűszerezett magyar közélethez képest. Hanem mert a bűn és a tisztesség komplex rendszerének szereplői kellően árnyaltak ahhoz, hogy meglássuk a bűnös motivációit is, és ezek ismeretében ítélkezzünk róla. A roadkill szó az út mentén elgázolt állatot jelenti angolul. Az egyik jelenetben Peter Laurence valóban elüt egy szarvast, mégsem ez a vad a széria magára hagyott áldozata, hanem a néző. Keresztülrobog rajtunk a politika, és hirtelen rádöbbenünk, hogy a sorozatok szükségszerű leosztása mintha a fikción túl is működne. Mintha sokakat valóban elszédítene az antihősben felvillanó hős alakja, aki folyamatosan a csúcsra tör, és célja elérésében semmi sem akadályozhatja meg. Csakhogy a valóságban a törtető orrszarvúbőr alatt nem Hugh Laurie zseniális játéka rejtőzik. Roadkill - HBO így (nem) bukik meg egy korrupt politikus MAGAZIN 21