Magyar Hang, 2022. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

2022-04-08 / 15. szám

2 VILÁGKÉP 2022. ÁPRILIS 8-14. Magyar Hang ELECTION PRESIDENTIELLE 10 ET 24 AVRIL 2022 ELECTION PRESIDENTIELLE 10 ET 24 AVRIL 2022 ftotrouvez tous les rassemblement* d'Emmanuel Macron avecvous.fr MARINE PRESIDENTE Macron és Le Pen plakátjai Párizsban, április 4-én. Szélsőközép fotó: reuters/gonzalo fuentes Stier Gábor V­asárnap már a választá­sok első fordulóját tart­ják Franciaországban, az újrázásra készülő Emma­nuel Macron azonban az Európai Unió soros elnökeként még mindig inkább az orosz-ukrán háború­ra koncentrál, és kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy az elmúlt egy hónapban többször beszélt Vlagyi­mir Putyinnal, mint a választóival. Európai vezetőként és béketerem­tőként akarta megerősíteni enél­­kül is komoly esélyeit, az április 24-én sorra kerülő második fordu­lóig azonban aligha hallgatnak el a fegyverek Ukrajnában. Ráadásul ugyancsak a béketeremtő babérja­it aratná le a feleket Isztambulba invitáló Recep Tayyip Erdogan török elnök is, így aztán Macron kény­telen mással is kampányolni. Ma­gabiztosan két nem túl népszerű témát húzott elő, hiszen elsősor­ban a nyugdíjkorhatár emelésére ismét Le Pen üldözi Macront Megismétlődik az öt évvel ezelőtti verseny a francia elnökválasztásokon és a szintén fájdalmas gazdasági reformokra koncentrált. A kampá­nyát eleve késve beindító Macron közben mindössze egyetlen nagy­gyűlést tartott, így nem igazán meglepő, hogy a két hete még ut­cahosszal vezető elnököt megkö­zelítette Marine Le Pen. Az utóbbi időben a szélről ele­ve a centrum felé húzódó Le Pen­­nek jót tett, hogy a publicista Éric Zemmour személyében tőle jobbra is megjelent egy fajsúlyos jelölt. Néhány hónapja még az is elkép­zelhető volt, hogy a radikálisan bevándorlásellenes esszéista meg­lepetést okoz, hiszen 19 százalé­kos népszerűségével megelőzte Le Pent is, aztán a Zemmour-jelen­­ség szép lassan kifújt. Ma már arra sincs nagyon esélye, hogy meg­közelítse a jobboldal első számú politikusát. Ezt követően egy-egy pillanatra többen a konzervatívok jelöltjében, Valérie Pécresse-ben látták a kihívót, ám neki erre annyi esélye sem volt, mint Zemmour­nak. Ők ketten most 9-10 száza­lékos támogatottsággal a negyedik helyért versenyeznek, mert meg­előzte őket a jelenleg 14 százalékos népszerűséggel dobogós, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon. A jó évtizede még elfogadhatatlannak tartott Melenchon a szocialisták összeomlása után mára a baloldal első számú politikusa lett. Mert bármennyire is sokan annak tart­ják, Emmanuel Macron nem bal­oldali, hanem klasszikus centrista, aki a választói igényeket kiválóan felmérve gyakran jobbra is ki-ki­­kacsingat. Mint tette azt a radikális 99 Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a jelenlegi államfő idáig szinte nem is kampányolt igazán. A francia nagyságot építette, ami imponál a választóknak iszlám és az ezt képviselő szerve­zetek ellen határozottan fellépő törvény elfogadtatásával. A vasárnapi első fordulóból az Opinion Way és a Kéa Partners által a Les Echos napilapnak és a Radio Classique-nak készített friss köz­vélemény-kutatás szerint Macron (28 százalék) és Le Pen (22 szá­zalék) jut tovább, és rá két hétre megismétlődik az öt évvel ezelőtti verseny. Akkor Macron meggyőző fölénnyel, 66,1 százalékos ered­ménnyel győzött, míg most sző­kébb, 53-47 százalékos győzelmet vetítenek előre Macron javára. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a jelenlegi államfő idáig szinte nem is kampányolt igazán. A fran­cia nagyságot építette, ami imponál a választóknak Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy az elmúlt öt évben ugyan kiemelkedő teljesítményt nem nyújtott, ám nagyot nem is hibázott, a jelenlegi kiélezett nem­zetközi helyzetben és a közelgő globális gazdasági válságra számít­va a választók a stabilitásra, a ki­számíthatóságra szavaznak, akkor Macron győzelme biztosnak tűnik Mellette szól az is, hogy kettejük versenyében Le Pent nyomasztja apja árnya. A francia társadalom még nem tart ott, hogy akár egy konszolidáltabb Le Pent elfogad­jon elnöknek Pedig ő a kampány eddigi részében nagyon is valós problémákkal, a háztartásokat sújtó energiaválsággal, a növekvő árakkal, a közepes és alacsonyabb jövedelmű szavazók fizetésének csökkenő vásárlóerejével foglal­kozott. A jobboldali Nemzeti Front elnöke eközben mérsékelte a be­vándorlással és az iszlámmal kap­csolatos retorikáját. Ezzel az üldö­zőit magabiztosan lerázta, a végső sikerhez azonban ez is kevés lehet. Az azonban biztos, hogy Macron­­nak jobban oda kell magát tennie a kampányban, és az európai po­litikusok mellett immár a válasz­tóira kell koncentrálnia. Ellenkező esetben akár meglepetés is érheti.

Next