Magyar Hang, 2023. április-június (7. évfolyam, 15-26. szám)
2023-04-14 / 15. szám
2 VILÁGKÉP 2023. ÁPRILIS 14-20. Magyar Hang Lukacs Csaba H osszú sorban álltak az újságírók szerda délután fél négykor a budapesti amerikai nagykövetség előtt ugyan öt órára volt meghirdetve a sajtótájékoztató, de a sajtóosztály azt javasolta, hogy jóval korábban érkezzen meg az, aki biztosan be akar jutni. A beléptetés a reptéri ellenőrzéshez hasonló szigorúságú volt, sőt még annál is keményebb: előzetesen le kellett adni a laptop és a telefon sorozatszámát, és azt is ellenőrizték - átvilágítás után -, hogy működőképes-e a készülék. A követség épületében már nem lehetett használni a mobilinternetet, nem volt nyilvános wifi és fényképezni is csak magát a sajtótájékoztatót engedték. Amíg bent várakoztunk, kétszer is megszólalt a követség tűzriadót jelző rendszere - szerencsére mindkétszer kiderült, hogy hamis riasztás volt, így nem kellett elhagyni az épületet. Mivel nem sikerült időben átjutnia a szigorú ellenőrzésen az összes újságírónak, David Pressman amerikai nagykövet is közel tízperces késéssel érkezett a terembe. A nagykövet bejelentette azt, amit egy órával korábban már tudni lehetett az amerikai hatóságok erre a célra dedikált honlapjáról, amely magyar idő szerint délután négykor frissült. A sajtóban gyakran orosz kémbanknak nevezett, Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült a szankciókkal sújtott személyek hivatalos listájára. Egészen konkrétan Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke, Laszlóczki Imre magyar alelnök, volt azerbajdzsáni nagykövet és Georgij Potapov, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese. A nyilvánosság előzetesen sokkal nagyobb horderejű bejelentésre készült, semmiképpen sem arra, hogy kitiltanak néhány olyan embert Amerikából, akinek valószínűleg esze ágában sem volt odautazni. A nagykövet arról is beszélt, hogy továbbra is fenntartásaik vannak a magyar kormány erős orosz kapcsolataival szemben, ezért az A nyilvánosság előzetesen sokkal nagyobb horderejű bejelentésre készült, semmiképpen sem arra, hogy kitiltanak néhány olyan embert Amerikából, akinek valószínűleg esze ágában sem volt odautazni amerikai kormány részéről szükség esetén további akciók is elképzelhetőek. Magyarország nem vette komolyan az orosz veszélyt, és a két ország közötti erős gazdasági együttműködés az orosz háborús gépezetet pénzeli. Amerika többször figyelmeztette Magyarországot a Moszkva jelentette veszélyre, de a kormány nem vette komolyan ezeket a figyelmeztetéseket annak ellenére sem, hogy még az Magyar Nemzeti Bank is felszólalt az orosz bank ellen - mondta Pressman. Előzetesen, még március elején szokatlan módon hazarendelték konzultációra Washingtonba az amerikai nagykövetet. A diplomata az Egyesült Államok külügyminiszterével, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának magas rangú tisztviselőivel és az amerikai szenátus kétpárti vezetésével egyeztetett a magyar helyzetről. A találkozók után a diplomata a New York Timesban megjelent egyik interjújában nyugtalanítónak nevezte az Orbán-kormány fokozódó Amerika-ellenességét, s egyebek közt azt mondta: „a világ megváltozott, és már nincs az a lehetőség, hogy mindkét kapura játsszon valaki, amikor tényleges háborút vívunk Európában... Az egyértelműség és a határozottabb fellépés ideje biztosan elérkezett, amikor Vlagyimir Putyin háborút indított Magyarország demokratikus szomszédja ellen.” Joe Biden elnök március 7-én hosszan telefonált Emmanuel Macron francia elnökkel, és ezután váratlan módon Orbán Viktor Párizsba repült egy munkavacsorára. Macron „az európai országok egységére” figyelmeztette Orbánt Ukrajna támogatásában Oroszországgal szemben. A francia hírügynökség megírta, hogy Orbán az Európai Unióval ellentétes politikát folytat, és a Kreml propagandáját terjeszti. Ezek után március 15-én Orbán meglepően konfliktusmentes és unalmas beszédet mondott Kiskőrösön: nem ostorozta benne sem Amerikát, sem a NATO-t, de még sorosozást sem hallhattunk. Álláspont a 9. oldalon A nagy semmi