Magyar Hang, 2023. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
2023-08-04 / 31. szám
28 MAGAZIN • AJÁNLÓ • KRITIKA Pergolesitől Bachig A barokk Nápoly, Róma és Velence muzsikáját hozza el Szentendrére az augusztus 4. és 6. között zajló Barokk Udvarlás fesztivál, amelynek helyszínei a városháza udvara mellett a történelmi épületek hűs udvarai lesznek. Pergolesi operatörténetet írt, amikor 23 évesen megkomponálta Az úrhatnám szolgáló című intermezzóját, amelyet 1733-ban egy másik opera szüneteiben a közönség szórakoztatására adtak elő. Az azóta a vígopera alapkövévé vált mű augusztus 4-én korhű barokk hangszereken csendül fel, közreműködik Zemlényi Eszter, Hámori Szabolcs és Vatamány Atanáz. A három nap alatt a XVII-XVIII. század udvari muzsikáját elevenítik fel ingyenes koncerteken a hazai régizene-játszás kiemelkedő művészei: augusztus 5-én Rómába, a záróesten pedig Velencébe kalauzolnak el. A fesztivál zárásaként Fábri Flóra csembalóművész Johann Sebastian Bach Goldberg-variációit adja elő a városháza udvarán. További információ: www.szentendreiteatrum.hu. A Törley-mauzóleum titkai A budafoki Magdolna utcától pár percnyi sétára található az 1882-ben Promontoron pezsgőgyárat alapító Törley József szecessziós stílusban épült kápolnája, melynek helyszínéül a Törley pezsgőgyár területének legmagasabb pontját választották ki, ahonnan a Dunára nyílott csodálatos kilátás. Augusztus 5-én a család és a pezsgőgyártás múltjáról, a kripta történetéről és az odavezető útról oszt meg történeteket a helytörténész Garbócz László. A séta előzetes regisztrációhoz kötött, jelentkezni az info@magdolnaudvar. hu címen kell Bővebb információ: bornegyed.hu/pincejarat. A Törley pezsgőgyár 1937-ben. Balra a Törley-kastély, jobb szélen a Törley-mauzóleum FORRÁS: FORTEPAN/ÚJ NEMZEDÉK NAPILAP Kamaramuzsika a lankákon Újra a komolyzene fővárosává válik augusztus 13. és 16. között Kaposvár. Először lép fel a fesztiválon Jack Liebeck brit-német hegedűművész, visszatér két korábbi fellépő, Ella von Poucke holland csellóművész és Suzana Bartal erdélyi származású, Franciaországban élő zongoraművész. A zenerajongók találkozhatnak a fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Kamarazenekarral és ifj. Sárközy Lajos és együttesének tagjaival is. Ligeti György, Benjamin Britten és Johannes Brahms évfordulójára emlékezve a komponisták egy-egy emblematikus darabja is hallható lesz a négy nap alatt. Az augusztus 13-ai nyitóhangversenyen Ligeti, Kurtág, Bartók és Brahms remekművei szólalnak majd meg. A komolyzenei koncertek mellett várostörténeti séták, műhelybeszélgetések, mesterkurzusok várják a látogatókat. Csillagok alatt idén negyedik alkalommal találkozhat a közönség a Csillagok alatt címet viselő programsorozattal, amelynek keretében országszerte több mint hatvan helyszínen várják majd távcsöves bemutatók és hullócsillaglesek az érdeklődőket augusztus 3. és 13. között. A cél, hogy minél többek ismerhessék meg saját a csillagászati észlelések élményét, igazi közösségi élménnyé téve a csillaglest. A csillagvizsgálók, egyesületek és amatőr csillagászok által szervezett, többségében ingyenes bemutatókról minden információ elérhető a programsorozat honlapján. Egy het a csillagokalatt.hu: Törőcsik Mari emlékezete Idén nevezték el a Feneketlen-tavat körülölelő zöldterületet Törőcsik Mari parknak, ennek apropóján augusztusban az Újbudai Parkszínpadon a tavaly előtt elhunyt művész ikonikus filmjeit lehet ingyenes szabadtéri vetítéseken megnézni. Augusztus 8-án az 1970-ben készült Kölyök című film, 15-én a Makk Károly rendezte Szerelem, 29-én pedig a Mészáros Márta által készített Aurora Borealis cím filmet vetítik. Összeállította: Makrai Sonja 2023. augusztus 4-10. Magyar Hang Lakner Dávid Versként is jól működnének Zelei Miklós rövidprózái. De ha akarjuk, olvashatjuk is úgy a szövegeket. Amennyiben Aczél Géza „faltól falig” verseire is így tekintünk (jogosan), miért ne? Hiszen majd’ mindegyik szövegben a metaforikus olvasat érvényesül: „Fejre állt szemeteskonténerből szétrepült konzervdobozok a csillagok. Éjjeli klumpahős, a nagy vadász, rezzenetlen süt a holdban. Hátam a falnak vetve meztelen, néma csöndben, lesben.” Hosszan rágódhatunk az olyanokon, mint a csótánycselszton, a vereckei tamburmajor vagy a félhomályűzés. A holokauszt során megölt Éri-Halász Imrére emlékezve pedig ezt írja: „Nincsenek folytatások. Csak be nem fejezett történetek. A nincs korma, a nincs hangzavara. A semmi sztárjai. A szobi okmányiroda. Micsoda kupié születne ebből! Szobi komp, szobi rév, szobi szörp, Sobibor.” A kupié említése nem véletlen, Éri-Halász maga számos emlékezetes komédiát jegyzett. Még ha nincs is feltétlenül a köztudatban, hogy az ő munkája többek közt az Egy csók és más semmi. Zelei mindenesetre méltó módon idézi meg az emlékét. Ahogy ez a kötet is hasonló emléket állít neki, a másfél éve elhunyt író-költőnek. Az Egy csikk búcsúszavai anyagát még maga állította össze. Az említett kisprózák mellett akad itt hagyományosabb értelemben vett vers, ahogy fotós performansz, képzelt levél és jegyzet, na és komment, komment bőséggel. A Zelei által jegyzett fiktív hozzászólások szórakoztatóan, sokszor fájdalmasan valószerűen ragadják meg korunkat. A legtöbbször azért intellektuálisabbak, mint Csótánycselszton, félhomályozés mindaz, amit a hozzászólások között általában találunk. Ritka legalábbis, hogy az egyik kommentelő Freund Tamástól, a másik meg Thomas Manntól idézzen. Vagy hogy a hajléktalanokról szóló vitákban Nagy Lajost és Petőfi Sándort citálják. Igaz, ez így már egész ismerős: „Ó, a káemká! Akinek három hónapig nem volt munkahelye, ment a sittre. Az kéne most is! Lecsukni az összes munkanélkülit. Nem szponzorálni őket. Munkatábor! Ott volna micsinálni.” Zelei kötete egyfajta életműösszegzésként is felfogható. Fontos dokumentumregénye a Kettézárt falu, míg Őrjítő mandragóra címmel a politikai pszichiátriát leplezte le. Előszeretettel szedte versbe vagy épp prózába a minket körülvevő világ abszurditását, így tesz ezekben a nem könnyen befogadható, hosszas olvasást, a korábbi mondatokhoz, kifejezésekhez való vissza-visszatérést megkövetelő szövegekben is. Hű marad önmagához, hű marad eszményeihez. Miközben visszatérően szól a múltfeldolgozás nehézségeiről, a felmenőink és általunk elkövetettek miatti bűntudatról. Vagy épp arról, hogyan marhat belülről, ha nem csináltunk semmit. Megakadályoztunk bármi rosszat? Dolgunk lett volna? Csendben meghúztuk magunkat? Beálltunk a tömegbe, a hozzászólók között játszani a legokosabbat? Van-e még bármi értelme annak, amiről beszélünk? Vagy csak önérzetesen mantrázzuk ugyanazokat a történeteket, még akkor is, ha a világ már teljesen elhaladt mellettünk? Zelei Miklóst többen kellett volna, hogy ismerjék, többeknek kellene olvasniuk. Sosem késő megismerkedni a műveivel. Zelei Miklós: Egy csikk búcsúszavai. Kortárs Kiadó, 2022.3000 Ft Megrázó családtörténet Varga Amara Nemrégiben jelent meg Lévai Katalin legújabb könyve, Az Örökhagyó - A Reök család regénye címmel. Ez a darab a befejező része annak a családregény-trilógiának, mely az írónő szűkebb-tágabb családjának történetét meséli el. Ezúttal azonban nem a monarchiabeli Budapest, hanem Szeged és Horgos az események színhelye. A történet narrátora Reök Andor. Ő annak a generációnak a képviselője, amelyik életén az egész borzalmas XX. század őrjöngve végigsöpört, mit sem törődve az emberek életével vagy vágyaival. Ahogyan azt már megszokhattuk, az írónő regényeiben igen bravúrosan kezeli az időt. Ebben a kötetben is az idősűrítés eszközét használja. Andor a fogságban végiggondolja rövid életét (mindösszesen 45 év adatott neki), édesapjához, az Örökhagyó Reök Ivánhoz való viszonyát, és az ő visszaemlékezése alapján bontakozik ki előttünk, olvasók előtt egy jómódú szegedi polgári család élete a történelem viharában. Az apa - ahogy a regényben elhangzik: Öreg Iván - a szegedi Reök-palota építtetője, igazi magyar hazafiként szívén viseli az ország sorsát, úgy országgyűlési képviselőként, mint földbirtokosként és vízügyi szakemberként, aki jelentős részt vállalt a Tisza szabályozásában, amely a rendszeres árvizekkel rettenetesen megnehezítette a szegediek életét. Ezt a típusú felelős gondolkodást, a valódi polgári értékrendet hagyományozta legkisebb fiára, aki összes félelme ellenére abszolút felnőtt a feladathoz. Andor a keszthelyi Georgikon (az ország első agrártudományi főiskolája) elvégzése után veszi át a horgosi családi birtok irányítását apjától, annak kívánsága szerint, és mintagazdaságot alakít ki ott. Eddig mintha egy szép mesét olvasnánk, amelyben a legkisebb fiú sikeresen állja ki a próbákat. Csakhogy Lévai Katalin regényei nem tündérmesék, hanem mély empátiával és sajátos írói érzékenységgel megírt művek. A felszínen a legnagyobb nyugalom, egy aranykor, amelyben az ország fejlődik, szépül, a szellemi élet soha nem látott pezsgése a legnagyobb . ’ a Lévai Katalin ,az örökhagyó