Magyar Hang, 2023. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)

2023-11-03 / 44. szám

Magyar Hang 2023. NOVEMBER 3-9. A királyságon át a Kutyák szigetéig a ren­dező szinte minden művében felbukkannak, ahogy az önreflexióval való játék és az alkotás hasznosságának kérdése is visszatérő eleme az életműnek. A különcség groteszk borzon­­gatássá válik A patkányfogóban, amely a rág­csálóra vadászó címszereplő (Ralph Fiennes zseniális alakításában) és az elfogni kívánt állat közti határ elbizonytalanításával hoz­za kellemetlen helyzetbe a nézőt. Erre játszik rá az állatoknak szánt tömegpusztító mé­reg és a patkányok tanyájaként funkcionáló szénabála mint egy feltételezhető gyilkosság helyszínének összekapcsolása is. A folyama­tosan erősödő gyanú az utolsó képkockákon igazolódik be, de feloldozás nincs: a világ ke­gyetlen és magyarázatok nélküli. Hasonló végkövetkeztetésre jutunk a Mé­reg esetében is, amely egy potenciális kígyó­marás és az ellenszérum beadásának minu­ciózus kamaradrámája. És bár a Ben Kingsley, Dev Patel és ismét csak Benedict Cumberbat­­ch főszereplésével forgatott etűd feszült és elgondolkodtató darab lett, nem mérhető a négy alkotás legerősebbikéhez, A hattyúhoz. A két ostobaságában brutálissá váló kamasz egy fiatal fiú kárára elkövetett gonosztetté­­nek meséje a kegyetlenség mélyén is felfedez valamiféle fájdalmas szépséget, ám mielőtt reményt találhatnánk a pusztításban, szük­ségszerűen lezuhanunk a transzcendens szfé­rákból, és összezúzzuk magunkat a földön. Talán ez a rövidfilm a legjobb példája an­nak, hogyan lehet egy irodalmi alkotást hűen vászonra vinni úgy, hogy a végeredmény egy­szerre őrzi meg az eredetit, és alakítja azt egy új és autonóm művészeti formává. A kímélet­len kamaszok áldozatának szenvedését fel­nőttkori önmaga (Rupert Friend) mutatja be, megaláztatásának előadása azonban túllép az egyszerű narráción, az idősíkok és terek között rejtekajtókon közlekedő főhős a film anyagává avatja az elbeszélést. Mintha az ornamentiká­ban hirtelen felfedeznénk a történetet, a dí­szítő funkció egy komplett világ megalkotá­sát teszi lehetővé. És így vissza is tértünk Wes Anderson természetes közegébe. Csakhogy ez már egy másik babaház, ahol a karakterek nem azt jelzik, hogy ők valami más helyett áll­nak, hogy valami mögöttes tartalom illuszt­rációi­­ a makettfigurák önálló éltre keltek. Wes Anderson rövidfilmjei, Netflix Makrai Sonja S­zázhúsz évvel ezelőtt, 1903-ban ké­szült el a főváros első telefonköz­pontja a Nagymező utcában, amely azonban csak rövid ideig volt hasz­nálatban. Pár év alatt egyre nagyobb igény mutatkozott az új találmány iránt, roha­mosan növekedett az előfizetők száma, így egyre inkább szükségessé vált egy új központ létrehozása. A tervpályázat nyertese a svájci származású magyar építész, Ray Rezső Vilmos lett, akinek nevéhez a budafoki Törley-gyár, -kastély és -mauzóleum, a Margit-szigeten álló víztorony és Baross utca több bérháza is fűződik. Az általa tervezett és a Horváth Mihály té­ren 1910-14 között felépült Józsefvárosi Tele­fonközpont monumentális és aszimmetrikus elrendezésű épületegyüttesén a historizáló stílusjegyek, a szecesszió és a lechneri épí­tészetből kinövő nemzeti romantika jelleg­zetességei egyaránt tetten érhetők. Ez volt az első olyan vasbeton épület, amely állami be­ruházásban valósult meg, a faragott mészkő Halló, itt a József Telefonközpont! Az Építészet Hónapjához kapcsolódva az Imagine Budapest sétáján bepillantást kaphattunk abba, miként újult meg a hazai ipari építészet egyik fontos alkotása és klinkertégla burkolat által elrejtett szer­kezetet Zielinski Szilárd tervezte, akivel Ray a Margit-szigeti víztornyon is dolgozott. Ray már korábban is foglalkozott hasonló megbízatással: a század elején a Petőfi Sán­dor utcai Belvárosi Telefonközpontban a táv­írda központi géptermét építette át újszerű, tizenhat méteres fesztávolságú vasbeton szerkezet kialakításával. Bár a józsefvárosi épület már 1913-ban készen állt, a háború mi­att csak 1917. július 14-én éjfélkor kezdte meg működését. A telefonközpont a legnagyobb ilyen típusú épület volt akkoriban Magyar­­országon. Modern felszerelése 20 000 fővá­rosi telefonállomás automatikus kapcsolását biztosította, termein városközi és nemzetközi vonalak futottak össze, de működött benne automata időjelző és belső csőposta-berende­­zés is. Az épületben a telefonközpont mellett postahivatal, a távírda főfelügyelősége és egy anyagraktár is helyet kapott, az üvegtetővel fedett részben pedig éttermet, konyhát és tár­salgót alakítottak ki. Ray Rezső az európai távbeszélő-állo­mások épületében megvalósított tűzbiz­ ► MAGAZIN • KRITIKA 29 ►­tonsági megoldásokat figyelembe véve tervezte meg a távbeszélő-palotát, mivel akkoriban Párizsban és Antwerpenben is tűz martalékává váltak a telefonközpontok. A tűzálló vasbeton szerkezet mellett Ray egy 11 méter széles, impozáns lépcsőházat terve­zett, amely lehetővé tette a gyors kiürítést. Bár ez a lépcsőház mára teljesen elvesztette funkcióját, a teljes körű és az eredeti állapotot idéző rekonstrukciónak köszönhetően most is hangsúlyos része az épületnek, bár most nem a kapcsolótermekhez, hanem egy ex­kluzív osztrigabárhoz vezet. Archív fényké­pek segítségével újragyártották az egykor itt díszelgő kandelábereket és falikarokat, ahogy az egykori Zsolnay-burkolatokat is. Ray biztonságtechnikai okokból osztot­ta két részre az épületegyüttest. A jobb ol­dalon irodákat alakítottak ki, amit egy hátsó keresztszárny kötött össze a Német utcai két­emeletes tömbbel, ahol a sötétvörös alapon fehér ornamentumokkal díszített csempével burkolt falak határolták a 27,7 méter hosszú és 12 méteres belmagasságú kapcsolótermet. Ezt erkélyekkel osztotta ketté, és egy nagy központi hallal kötötte őket össze, hogy tűz esetén az oldalajtókon kijuthassanak a dolgo­zók. A rövidebb homlokfalakat Vajda Zsigmond és Raksányi Dezső freskói díszíthették, a világ­posta és a távbeszélő allegóriái mellett Morse és Thomson alakja is megjelent, de a budapesti telefonhálózat fejlesztésében jelentős szere­pet játszó három igazgató mellett az építész alakját is megörökítették. Ezek sajnos ma már nem láthatók. A történelem viharai az épületet sem kí­mélték: 1919-ben és 1956-ban is forradalmi gócpont, a második világháborúban pedig stratégiailag fontos helyszín volt. A műszaki berendezések jelentős részét a Szálasi vezet­te nyilaspárt szereltette le, később a néme­tek berobbantották az épületet, a tűzben az ország legnagyobb kapcsolóterme teljesen kiégett. 1e. Több mint nyolc évtizedes működése során a telefonközpontot több alkalommal átépítet­ték, drasztikusan átalakítva a belső tereket, az idők folyamán pedig az eredeti berendezés jó részének - a réz lámpatesteknek, a kandelá­bereknek, a korlátelemeknek is - nyoma ve­szett. A hátulsó toronyépületben viszont egy rúdtáncos szobát alakítottak ki - erre a nem­régiben végzett felújítás során bukkantak rá -, de arról nem tudni, kik vendégeskedhettek ebben a rejtett helyiségben. 1999-ben, ami­kor a Matáv is kiköltözött, a Magyar Pos­ta eladta az épületet, amely 2007 óta teljesen üresen állt. 2015-ben egy szír befektetőhöz került, aki szerette volna megőrizni az épület karakteres arculatát. Például a legfelső szint emeletráépítését azért bontották vissza, hogy a tetőre az eredeti vörösréz díszműbádog ele­meket visszaépíthessék. Számos építészeti koncepció született a hasznosításra és a felújításra, végül úgy alakult, hogy az egykori távbeszélő-pa­lota ma két külön funkcióval bír: az utcaf­ronti részen luxuslakásokat alakítottak ki, míg a hátsó épületszakaszban ötcsillagos szálloda működik. Az épület műemléki re­konstrukcióját Draskóczy Gergely és Mészáros Gabriella építész végezte, akik munkájukért 2022-ben a Budapest Építészeti Nívódíja di­cséretében részesültek. A spanyol befektetők által felújított és 2021 óta működő Kozmo Luxury Hotelben több híresség szállt már meg, de az egyik le­gemlékezetesebb Ed Sheeran, az MTV World Stage Magyarország koncertje alatti vendé­geskedése volt. A brit dalszerző-énekes a már említett lépcsőházi térben megbúvó biliárd­termet nézte ki százfős baráti összejövetele helyszínéül, és hogy a történelmi térhez illő lakoma se maradjon el, a közelben található gyorsétteremből kértek 100 darab sajtburgert, amit a szállodai csapatmunka jegyében az igazgató személyesen vásárolt meg és szállí­tott le a társaságnak. A telefonközpont épületébe csak az Épí­tészet Hónapja alkalmából lehetett belépést nyerni, de már csak a lenyűgöző homlokza­tért is érdemes elsétálni a Horváth Mihály tér felé. Viszont az Imagine csapatával az ősz folyamán még más, a nagyközönség elől elzárt helyekre is el lehet jutni: végig lehet járni például a Szent Gellért Gyógyfürdő alatt rejtőző titkos járatokat, de be lehet kukkan­tani a Párisi Udvar belső tereibe, a Központi Papnevelő Intézet barokk könyvtárába vagy a Kincsem Park titkos zugaiba is. Youtube.com/magyarhang Hangot adunk a kultúrának!

Next