Magyar Hang, 2023. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)

2023-12-22 / 51-52. szám

Magyar Hang 2023. DECEMBER 22. -2024. JANUÁR 4. településen szerb vandálok „Alma Orbáné” vagyis „Hajrá, Orbán!” ki­áltásokkal estek neki a magyar bé­kefenntartóknak. Az összeütközés következtében több magyar kato­na megsérült, kettőnek amputálni kellett a lábát. Szijjártó Péter ma­gyar külügyminiszter azonban nem a támadókat ítélte el, hanem bur­koltan a békefenntartók amerikai­olasz parancsnokságát hibáztatta. És persze az is nagy megdöbbenést keltett Pristinában, amikor Szijjártó egy Szerbiának tett gesztus során arról beszélt: Magyarország nem támogatja Koszovó felvételét az Európa Tanácsba. Orbánék elvették az emlékeiket Orbán a tűzzel játszik - ez szinte az összes beszélgetésen felmerült. A koszovóiak őszintén meg van­nak döbbenve azon, hogy a szerb támadások után még az Európai Unió is ellenük hozott szankciókat (arra hivatkozva, hogy Koszovó semmit sem tett a Szerbiával való viszony rendezésére), és ez a sze­rintük méltatlan állapot még job­ban megerősítette a hivatalban lévő kormány stabilitását. Egy másik forrás érdekes ös­­­szefüggésre hívta fel a figyelmet: a jelenlegi kormányzati adminiszt­rációban magas pozícióban vannak azok, akik annak idején Budapesten szereztek diplomát. Természetes lenne hát a jó kapcsolat Magyaror­szággal, de itt jön a csavar: a mosta­ni budapesti kormány pár éve elül­dözte az országból azt az egyetemet, ahol ők a fiatalságuk legszebb éveit töltötték. Egyik beszélgetőpartner ezt úgy fogalmazta meg: „Orbá­nék ellopták az emlékeimet, hiszen most már Bécsbe megyünk öreg­diák-találkozókra, ahova semmi sem köt, hiszen én nem oda jártam egyetemre.” Egy másik beszélge­tőpartner kerek perec megmondta: a hitelek azért estek kútba, mert a magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy NER-es vállalkozásokat bíz­zanak meg a munkával. Koszovó viszont nem szeretne esélyt adni annak, hogy olyan cégek dolgoz­zanak náluk, amelyek orosz vál­lalkozásokkal vagy tulajdonosokkal lehet kapcsolatban, így inkább nem kértek az ingyenpénzből. Pristinából hazatérvén lapunk közérdekűadat-igénylést nyújtott be a Külgazdasági és Külügyminisz­tériumhoz, arról érdeklődve, mi lett a kötött segélyhitel sorsa. December közepén megjött a válasz: „Magyar­­ország és Koszovó között 2016-ban aláírásra került egy kormányközi keretmegállapodás, ami alapján Magyarország kötött segélyhitelt biztosított Koszovó részére a víz­gazdálkodási és infrastrukturális beruházások finanszírozására. A megállapodást követően azon­ban a koszovói fél nem jelölte meg azon projekteket, amelyek során felhasználásra kerülhetett vol­na a rendelkezésre álló hitelkeret összege. A megállapodás így 2022 májusában hatályát vesztette, és a rendelkezésre álló hitelkeretös­­­szeg nem került felhasználásra.” Riportunk a BIRN (Balkan In­vestigative Reporting Network) pályázata révén készült. MAGAZIN 23 Aprópénzt dobott a kormány az örmény menekülteknek A magyar állam mindössze 156 millió forinttal támogatta a menekült­válság sújtotta keresztény, kaukázusi államot, miközben több tízmil­­liárd forintos nagyságrendben invesztál közpénzt azerbajdzsáni beru­házásokba. Az örmény szószóló szerint a magyar kormány akkor nem lép, amikor tényleg meg kellene védenie egy keresztény közösséget. Koncz Tamás M­enekültek, ahogy tud­tak: autóval, busszal, teherautók platóján , összepréselődve. Ja­vaikból annyit tarthattak meg, amennyi a csomagtartóban, két kezükben elfért. Hetek alatt több mint százezer örmény keresztény hagyta el pánikszerűen a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah Köztársaság (Arcah) területét, és menekült Örményországba, tart­va a szakadár államot harminc év után újra elfoglaló azeri hadsereg bosszújától. Az ENSZ gyermekvédelmi szer­vezete, az UNICEF szerint 30 ezer gyerek is volt a menekülők között, akik gyakran családjuktól elsza­kadva érkeztek meg az örmény menekülttáborokba. Közülük töb­ben alultápláltak, gyengék voltak, az azeri hatóságok ugyanis a be­vonulás előtt blokád alá vonták és kiéheztették Hegyi-Karabahot, megfosztva a civileket élelmiszer­­mellett az üzemanyag- és gyógy­szerutánpótlástól is. Keresztény menekültek, éhe­ző gyerekek. Olyan rászorulókról beszélünk, akik mellett a magyar kormány deklaráltan kiáll, leg­alábbis a nyilatkozatok szintjén. Mégis, Orbán Viktornak szava sem volt az otthonaikból menekülő he­­gyi-karabahi örményekről. Szá­monkérés helyett, inkább gratulált Ilham Aliyev azeri elnöknek Hegyi Karabah visszafoglalásához a Türk Tanács novemberi ülésén. Szavai­nak legfeljebb jogi, de nem erkölcsi alapot adhat, hogy Arcahot 30 évvel ezelőtt erőszakkal sajátította ki az évezredek óta ott élő, örmény több­ségű lakosság, a szakadár állam te­rületéről pedig sajnos sok azerit is elűztek. Úgy tűnik, nem aggódik a ka­­rabahi örmények sorsa miatt Szij­jártó Péter külügyminiszter sem. November 22-én a már visszafog­lalt Karabahban, a lerombolt Sol­­tanli településen tartott beszédet. Azt fejtegette, a történelem csak visszaadta Azerbajdzsánnak azt, amit elvett tőle. Bejelentése sze­rint magyar cégek is segítenek a régió újjáépítésében; Soltanliban a KÉSZ-csoport épít majd iskolát, lakóotthonokat és közösségi tere­ket. Azt pedig azeri sajtóhírekből és kormányzati közleményekből tud­juk, hogy Soltanli újjáépített isko­láját „ajándékként”, ingyen adja” az Orbán-kormány, és hogy ma­gyar cégek az Eximbank 120 millió dolláros, azaz 42 milliárd forintos hitelkeretéből építik újjá a karabahi régió lerombolt településeit. Levélben kérdeztük meg a Kül­gazdasági és Külügyminisztériu­mot arról, az azeriek támogatá­sa mellett mit tettek a karabahi örményekért. Egyúttal Az­bej Tristan külügyi államtitkár segélyszerve­zetét, az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps kormányzati ügynökséget is megkerestük. Választ egyik helyről sem kap­tunk, ám más forrásokból szám­szerűsíthető, mennyire fontos az Orbán-kormánynak az üldözött örmény keresztények helyzete. Akopjan Nikogosz, az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója la­punknak elmondta: novemberben mintegy 40 millió forintot utalt a Hungary Helps az örmény mene­kültek megsegítésére. „A pénzt az Örmény Apostoli Egyháznak küld­ték, hogy azután mire fordították, nem tudom” -mesélte a szószóló. Hozzátette, ők maguk Az Örmény Kultúráért Alapítvánnyal összesen 7,5 millió forintos összegű ado­mányt gyűjtöttek a menekültek­nek, és ezt az összeget személye­sen adták át a rászorulóknak - 37, iskolás gyerekeket nevelő családot tudtak így támogatni. Az Akopjan Nikogosz által is említett 40 millión felül az Or­bán-kormány 116 millió forintot juttatott a Hegyi-Karabahból Ör­ményországba menekülő csalá­doknak - erről Szijjártó számolt be büszkén, amikor október végén Jerevánba utazott, és találkozott kollégájával, Ararat Mirzojannal. Az eseménnyel nem mellesleg véget ért a tízéves örmény-magyar dip­lomáciai jégkorszak is, mely akkor kezdődött, amikor az Orbán-kor­mány a Bakunak tett baráti gesz­tusként hazaengedte a Magyaror­szágon raboskodó baltás gyilkost, az örmény katonatisztet álmában agyonverő Ramil Szafarovot. A magyar állam tehát 156 millió forinttal támogatott egy menekült­válság sújtotta keresztény, kauká­zusi államot - miközben több tíz­­milliárd forintos nagyságrendben invesztál közpénzt azerbajdzsáni beruházásokba. Orbán Viktor pedig 4 Több mint százezren hagyták el Hegyi-Karabahot az azeri megtorlástól tartva. A magyar kormány nem lát keresztényüldözést FOTÓ: AFP VIA EUROPRESS/DIEGO HERRERA CARCEDO boldog, hogy a teljhatalmú azeri el­nök, Ilham Aliyev szóba áll velünk. „(...) mi nagyon nagyra értékeljük azokat a lehetőségeket, amelyeket Ön kínált föl nekünk. Megengedte, hogy befektessünk az azeri ola­jiparba, ami a legnagyobb külföl­di beruházásaink egyike (...) hogy ha jól viselkedünk, akkor a jövőben is lesznek lehetőségeink” - lelken­dezett Orbán még januárban, az Aliyev tiszteletére adott díszebé­den. Azóta is igyekszik jól viselked­ni, amit jelez, hogy Magyarország blokkolta az EU-ban a Hegyi-Kara­bah lerohanását elítélő közös nyi­latkozatot. A helyzetet problémásnak érzi Akopjan Nikogosz is. „A magyar kormány szívesen hadakozik a ke­resztény értékek védelmére hivat­kozva az unióval, de amikor tényleg meg kellene védeniük egy keresz­tény közösséget, nem lépnek. Ez az azért is fájdalmas nekünk, mert a magyarországi örmények 1848- ban is nagyon sokat tettek a magyar nemzet szabadságáért” - mond­ta Nikogosz. A szószóló abban bízik, hogy az olyan diktatórikus rend­szerek, mint az azeri, idővel ös­­­szeomlanak. Szerinte ez vár azok­ra az államokra, ahol a gazdasági érdek előbbre való az erkölcsnél. Új könyveink Vir Mihály Tábornok: NERm­a krónikái Albert Levente: Magyar vírus Lányi András: Menekülés a győztesek táborából A három könyv ára a boltokban összesen: 1S 000 Ft Most a kiadónál megrendelve: 10 0OO Ft KEDVEZMÉNY:

Next