Magyar Hang, 2023. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)
2023-12-22 / 51-52. szám
Magyar Hang 2023. DECEMBER 22. -2024. JANUÁR 4. településen szerb vandálok „Alma Orbáné” vagyis „Hajrá, Orbán!” kiáltásokkal estek neki a magyar békefenntartóknak. Az összeütközés következtében több magyar katona megsérült, kettőnek amputálni kellett a lábát. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azonban nem a támadókat ítélte el, hanem burkoltan a békefenntartók amerikaiolasz parancsnokságát hibáztatta. És persze az is nagy megdöbbenést keltett Pristinában, amikor Szijjártó egy Szerbiának tett gesztus során arról beszélt: Magyarország nem támogatja Koszovó felvételét az Európa Tanácsba. Orbánék elvették az emlékeiket Orbán a tűzzel játszik - ez szinte az összes beszélgetésen felmerült. A koszovóiak őszintén meg vannak döbbenve azon, hogy a szerb támadások után még az Európai Unió is ellenük hozott szankciókat (arra hivatkozva, hogy Koszovó semmit sem tett a Szerbiával való viszony rendezésére), és ez a szerintük méltatlan állapot még jobban megerősítette a hivatalban lévő kormány stabilitását. Egy másik forrás érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet: a jelenlegi kormányzati adminisztrációban magas pozícióban vannak azok, akik annak idején Budapesten szereztek diplomát. Természetes lenne hát a jó kapcsolat Magyarországgal, de itt jön a csavar: a mostani budapesti kormány pár éve elüldözte az országból azt az egyetemet, ahol ők a fiatalságuk legszebb éveit töltötték. Egyik beszélgetőpartner ezt úgy fogalmazta meg: „Orbánék ellopták az emlékeimet, hiszen most már Bécsbe megyünk öregdiák-találkozókra, ahova semmi sem köt, hiszen én nem oda jártam egyetemre.” Egy másik beszélgetőpartner kerek perec megmondta: a hitelek azért estek kútba, mert a magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy NER-es vállalkozásokat bízzanak meg a munkával. Koszovó viszont nem szeretne esélyt adni annak, hogy olyan cégek dolgozzanak náluk, amelyek orosz vállalkozásokkal vagy tulajdonosokkal lehet kapcsolatban, így inkább nem kértek az ingyenpénzből. Pristinából hazatérvén lapunk közérdekűadat-igénylést nyújtott be a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, arról érdeklődve, mi lett a kötött segélyhitel sorsa. December közepén megjött a válasz: „Magyarország és Koszovó között 2016-ban aláírásra került egy kormányközi keretmegállapodás, ami alapján Magyarország kötött segélyhitelt biztosított Koszovó részére a vízgazdálkodási és infrastrukturális beruházások finanszírozására. A megállapodást követően azonban a koszovói fél nem jelölte meg azon projekteket, amelyek során felhasználásra kerülhetett volna a rendelkezésre álló hitelkeret összege. A megállapodás így 2022 májusában hatályát vesztette, és a rendelkezésre álló hitelkeretösszeg nem került felhasználásra.” Riportunk a BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) pályázata révén készült. MAGAZIN 23 Aprópénzt dobott a kormány az örmény menekülteknek A magyar állam mindössze 156 millió forinttal támogatta a menekültválság sújtotta keresztény, kaukázusi államot, miközben több tízmilliárd forintos nagyságrendben invesztál közpénzt azerbajdzsáni beruházásokba. Az örmény szószóló szerint a magyar kormány akkor nem lép, amikor tényleg meg kellene védenie egy keresztény közösséget. Koncz Tamás Menekültek, ahogy tudtak: autóval, busszal, teherautók platóján , összepréselődve. Javaikból annyit tarthattak meg, amennyi a csomagtartóban, két kezükben elfért. Hetek alatt több mint százezer örmény keresztény hagyta el pánikszerűen a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah Köztársaság (Arcah) területét, és menekült Örményországba, tartva a szakadár államot harminc év után újra elfoglaló azeri hadsereg bosszújától. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF szerint 30 ezer gyerek is volt a menekülők között, akik gyakran családjuktól elszakadva érkeztek meg az örmény menekülttáborokba. Közülük többen alultápláltak, gyengék voltak, az azeri hatóságok ugyanis a bevonulás előtt blokád alá vonták és kiéheztették Hegyi-Karabahot, megfosztva a civileket élelmiszermellett az üzemanyag- és gyógyszerutánpótlástól is. Keresztény menekültek, éhező gyerekek. Olyan rászorulókról beszélünk, akik mellett a magyar kormány deklaráltan kiáll, legalábbis a nyilatkozatok szintjén. Mégis, Orbán Viktornak szava sem volt az otthonaikból menekülő hegyi-karabahi örményekről. Számonkérés helyett, inkább gratulált Ilham Aliyev azeri elnöknek Hegyi Karabah visszafoglalásához a Türk Tanács novemberi ülésén. Szavainak legfeljebb jogi, de nem erkölcsi alapot adhat, hogy Arcahot 30 évvel ezelőtt erőszakkal sajátította ki az évezredek óta ott élő, örmény többségű lakosság, a szakadár állam területéről pedig sajnos sok azerit is elűztek. Úgy tűnik, nem aggódik a karabahi örmények sorsa miatt Szijjártó Péter külügyminiszter sem. November 22-én a már visszafoglalt Karabahban, a lerombolt Soltanli településen tartott beszédet. Azt fejtegette, a történelem csak visszaadta Azerbajdzsánnak azt, amit elvett tőle. Bejelentése szerint magyar cégek is segítenek a régió újjáépítésében; Soltanliban a KÉSZ-csoport épít majd iskolát, lakóotthonokat és közösségi tereket. Azt pedig azeri sajtóhírekből és kormányzati közleményekből tudjuk, hogy Soltanli újjáépített iskoláját „ajándékként”, ingyen adja” az Orbán-kormány, és hogy magyar cégek az Eximbank 120 millió dolláros, azaz 42 milliárd forintos hitelkeretéből építik újjá a karabahi régió lerombolt településeit. Levélben kérdeztük meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, az azeriek támogatása mellett mit tettek a karabahi örményekért. Egyúttal Azbej Tristan külügyi államtitkár segélyszervezetét, az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps kormányzati ügynökséget is megkerestük. Választ egyik helyről sem kaptunk, ám más forrásokból számszerűsíthető, mennyire fontos az Orbán-kormánynak az üldözött örmény keresztények helyzete. Akopjan Nikogosz, az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója lapunknak elmondta: novemberben mintegy 40 millió forintot utalt a Hungary Helps az örmény menekültek megsegítésére. „A pénzt az Örmény Apostoli Egyháznak küldték, hogy azután mire fordították, nem tudom” -mesélte a szószóló. Hozzátette, ők maguk Az Örmény Kultúráért Alapítvánnyal összesen 7,5 millió forintos összegű adományt gyűjtöttek a menekülteknek, és ezt az összeget személyesen adták át a rászorulóknak - 37, iskolás gyerekeket nevelő családot tudtak így támogatni. Az Akopjan Nikogosz által is említett 40 millión felül az Orbán-kormány 116 millió forintot juttatott a Hegyi-Karabahból Örményországba menekülő családoknak - erről Szijjártó számolt be büszkén, amikor október végén Jerevánba utazott, és találkozott kollégájával, Ararat Mirzojannal. Az eseménnyel nem mellesleg véget ért a tízéves örmény-magyar diplomáciai jégkorszak is, mely akkor kezdődött, amikor az Orbán-kormány a Bakunak tett baráti gesztusként hazaengedte a Magyarországon raboskodó baltás gyilkost, az örmény katonatisztet álmában agyonverő Ramil Szafarovot. A magyar állam tehát 156 millió forinttal támogatott egy menekültválság sújtotta keresztény, kaukázusi államot - miközben több tízmilliárd forintos nagyságrendben invesztál közpénzt azerbajdzsáni beruházásokba. Orbán Viktor pedig 4 Több mint százezren hagyták el Hegyi-Karabahot az azeri megtorlástól tartva. A magyar kormány nem lát keresztényüldözést FOTÓ: AFP VIA EUROPRESS/DIEGO HERRERA CARCEDO boldog, hogy a teljhatalmú azeri elnök, Ilham Aliyev szóba áll velünk. „(...) mi nagyon nagyra értékeljük azokat a lehetőségeket, amelyeket Ön kínált föl nekünk. Megengedte, hogy befektessünk az azeri olajiparba, ami a legnagyobb külföldi beruházásaink egyike (...) hogy ha jól viselkedünk, akkor a jövőben is lesznek lehetőségeink” - lelkendezett Orbán még januárban, az Aliyev tiszteletére adott díszebéden. Azóta is igyekszik jól viselkedni, amit jelez, hogy Magyarország blokkolta az EU-ban a Hegyi-Karabah lerohanását elítélő közös nyilatkozatot. A helyzetet problémásnak érzi Akopjan Nikogosz is. „A magyar kormány szívesen hadakozik a keresztény értékek védelmére hivatkozva az unióval, de amikor tényleg meg kellene védeniük egy keresztény közösséget, nem lépnek. Ez az azért is fájdalmas nekünk, mert a magyarországi örmények 1848- ban is nagyon sokat tettek a magyar nemzet szabadságáért” - mondta Nikogosz. A szószóló abban bízik, hogy az olyan diktatórikus rendszerek, mint az azeri, idővel összeomlanak. Szerinte ez vár azokra az államokra, ahol a gazdasági érdek előbbre való az erkölcsnél. Új könyveink Vir Mihály Tábornok: NERma krónikái Albert Levente: Magyar vírus Lányi András: Menekülés a győztesek táborából A három könyv ára a boltokban összesen: 1S 000 Ft Most a kiadónál megrendelve: 10 0OO Ft KEDVEZMÉNY: