Magyar Hang, 2023. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)
2023-12-22 / 51-52. szám
42 I MAGAZIN • AJÁNLÓ • VETÉSFORGÓ Bizakodva nézni a jövőbe Január 1-jén a budapesti Müpában Haydn A teremtés című oratóriumával köszöntik az új évet. A XVIII. század végén született kompozíció üzenete, hogy vegyük észre a világ kimeríthetetlen változatosságát. Az esten a német szoprán, Majca Erdmann mellett a német-brit lírai bariton, Benjámin Appl és Rab Gyula tenor lép színpadra. A Magyar Rádió Énekkarát és az Osztrák Magyar Haydn Zenekart Fischer Ádám vezényli. Mese életről és halálról Bár a legendás japán rajzfilmkészítő, Mijazaki Hajao egy évtizede visszavonult, most mégis új alkotással jelentkezett. A hazai közönség január 4-étől láthatja önéletrajzi ihletésű filmjét, A fiú és a szürke gém című animációt. Az 1943-ban, a csendes-óceáni háború idején játszódó történet főhőse Mahito, aki olyan hátborzongató birodalomban találja magát, ahol az élők és a holtak együtt léteznek. Itt megszűnik a halál, az élet pedig újraindul. Egy falatnyi ihlet A XIX. és a XX. század fordulóját a viszonylag békés Európában a gazdasági növekedés és a fejlődés miatt boldog békeidőként szokták emlegetni. Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötővárosát, Fiumét (a mai Rijekát) is ez jellemezte, rendszeresen induló hajójáratai, fejlődő városképe az egyik legjelentősebb kikötővé tette az Adriai-tengeren. Ahogyan szerte Európában, Fiumében is kialakult a kávéházi kultúra. Hamisítatlan kávéházi légkör jellemezte a Kontinental szálloda kávéházát is, amelynek neve máig összefonódott a Rigó Jancsi nevű süteménnyel. De ki is volt a desszert névadója? Miként házasodott össze „a kor legérdekesebb nemesasszonyával”? Szerelmük hogyan szolgált ihletül egy édesség megalkotásához? Ezekről mesél a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum március végéig látható új, időszaki kiállítása. FORRÁS: FORTEPAN/JANKOVSZKY GYÖRGY Összekapaszkodva Egy idős házaspár hétköznapjaiba enged bepillantás Háy János Elem című drámája, amelyben megjelennek a mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődések, a fel-felbukkanó emlékképek, de szó esik a fiatalság fájdalmas elvesztéséről, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledéséről, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan fényéről is. Bérczes László rendezésében Kerekes Éva és Mucsi Zoltán játssza a két főszerepet, december 30-án látható a budapesti Szkéné Színházban. A város kevéssé ismert arcai Hogyan és mikor jött létre a cselédség intézménye Budapesten? Kiből válhatott cseléd, és kik fogadták fel őket? Kik voltak a cupringerek, vagy az angyalcsinálók? Mit tartalmazott a cselédkönyv? Védte-e jogszabály a cselédek érdekeit? Mit jelentett a „cselédmizéria” kifejezés? Hol volt, és milyen szerepet töltött be a cselédkorzó? Miért hívták a cselédlányokat Marinak, ha valójában nem is ez volt a nevük? Mitől vált hírhedté Fedák Sári szobalánya? Lehetett-e kapcsolat a cselédség és a prostitúció között? December 30-án a város feledésbe merült lakóinak életét idézi fel Szalai Piroska szociológus a budapesti MagNet Közösségi Házban a Korzózz Velünk csapat estjén. Covidmaszktól az ársapkáig Aranyosi Péter, hazánk egyik legnépszerűbb humoristája tankmániás légpuska-tulajdonos, elszánt Diósgyőr-szurkoló. A komolytalan családapa immár másfél éve túl van a koronavírus miatti kórházi kezelésén, ugyanakkor a mai napig kísértik a klinikán töltött időszak emlékei: hét napon át kapott oxigént, több betegtársát is elveszítette. A Karinthy-gyűrűs humorista a halálfélelem árnyékában megfogadta, gyökeresen változtat az életén, és ezt a mai napig be is tartja. Új önálló estjén, december 28-án a MOM Kultban áttekinti az elmúlt évek eseményeit, tanulságait, nem nélkülözve az aktuálpolitikai kérdéseket sem. Összeállította: Makrai Sonja 2023. december 22. - 2024. január 4. | Magyar Hang Weiner Sennyey Tibor Sokan ismerik A Gyűrűk Ura történetét, de kevesen emlékeznek az epikus tündérmese végére, vagy ha igen, legtöbben rosszul, holott rendkívül tanulságos. Kivételt talán azok szűk köre képez, akik a ma már egyre ódivatúbbnak számító formátumban, úgynevezett „könyvben” találkoztak a fantasztikus irodalom klasszikus alkotásával. John Ronald Reue/ Tolkien regényével. Elvégre Tolkien regényt írt, nem forgatókönyvet, s ez a későbbi megfilmesítés során meglepően sok gondot okozott, különösen, ami a befejezést illeti. Peter Jackson rendező - bár kétségtelenül elismerésre méltó filmeket alkotott a méltán népszerű könyvekből maga is beszélt több interjúban arról, mennyire problémás, hogy a drámai csúcspontnak számító katartikus pillanat - vagyis az „egy gyűrű” megsemmisítése - után a történet még egyáltalán nem ért véget. Valamennyit ebből kapunk a filmben, Szarumán varázsló halálát, hőseink hazatérését, felépülését, majd a tündékkel együtt Bilbó, Frodó és Gandalf elhajózását a tündék birodalmába. Ha azonban véletlenül olvastuk a könyvet, vissza kell emlékeznünk egy olyan fejezetre, amelyet teljes egészében kihagytak a filmekből, ez pedig A Megye megtisztítása című rész. Mivel akadhat olvasóim között, aki nem ismeri legalább nagyvonalakban Tolkien világát, így elmondom röviden, hogy Tolkien zseniális angol nyelvészprofesszor volt, aki saját nyelveket talált ki, továbbá nagy rajongója volt az epikus irodalomnak és a tündérmeséknek, ezért aztán az általa kitalált tündérnyelvhez megalkotott egy történetet is, amely történet nyomokban tartalmaz különböző elemeket az ókori görög eposzokból, az óangol Beowoulfból, az északi Sagákból, a Nibelung-énekekből, a finn Kalevala-mondakörből, az Eddából, és könyvtárnyi irodalma van annak, hogy még mi mindenből. Irodalom csak irodalomból lesz. Tolkien forrásait éppen úgy, mint a tájait - mint egy varázsló a konyhájában a varázsfőzethez való különféle összetevőket - jól összekeverte, s e keverékből különösen nagy hatású tündérmesét írt. Ő maga nevezte tündérmesének regényét. Ez a mese egyébként nem volt saját életében sem előzmény nélküli. A Gyűrűk Ura közvetlen előzménye A hobbit. A hobbit meglepően jó, majdhogynem kritikai kiadását egy jávai utazásom során olvastam először, évtizeddel később, mint A Gyűrűk Urát, s meghatározó olvasmányélmény volt felnőtt fejjel is. Tolkien igazi főhősei ezek a „félszerzetek”, apró termetű, úgynevezett hobbitok, akik Középfölde dimbes-dombos vidékén, a Megyében élnek egyszerű-békés-derűs, kertészkedős, természethez közeli életet. Hogy honnan vette Tolkien a Megyét, azt talán John Garth fogalmazta meg igen pon ELFELEJTETT IRODALOM Tolkien, a sötétzöld ökoterrorista, avagy „a Megye megtisztítása talán kiváló könyvében: „Tolkien a Megyét Warwickshire-rel és Worcestershire-rel rokonítja”, a Walesszel határos March-vidékben gyökerező „patriotizmusa” pedig „közrejátszott abban, hogy Hobbitfalva... éppen a Nyugati Fertályra került”. Oxfordhire és Berkshire szeretete is áthatja a Megyét. Tolkien valamennyi angol megyét evokálja vele anélkül, hogy konkrétan bármelyikkel azonosíthatnánk. Ez afféle „Mindenmegye”. Tolkien „mindenmegyéje” nekünk, magyaroknak sem ismeretlen. A dimbes-dombos táj idillje könnyen eszünkbe juttathatja a magyar Dunántúl szépséges íveit, hazánk vidékeinek bájos és álmos szépségét, amelyet olyan nagyszerűen írt meg például Várkonyi Nándor Dunántúl című könyvében. A magyar olvasó éppen olyan könnyen azonosul Tolkien enni, inni, pipázni, sörözgetni szerető hétköznapi hőseivel, mint az angol. De persze szívünkhöz közel állhatnak Rohan lovas seregei vagy Göndör végvári harcosai is. A történelem számos korszaka keveredik amúgy is Tolkien meséjében, ahogy a tájak sem konkrét, hanem inkább ideáltipikus tájak, melyekre bárki ráismerhet. Ahogy ráismerünk Vasudvard indusztriális poklára, Mordor sötét vidékére is. De ki akarna egy ilyen sötét pokolban élni? Tolkien leírásaiban az ilyen természetet tönkretevő indusztriális környezetek mindig a fák kivágásával, a környezet elpusztításával és a gonosz felemelkedésével járnak. Vasudvardban és Mordorban örkök születnek, mindkettőt „a két torony”, a két főgonosz tartja zsarnoksága alatt, ezeknek a birodalmaknak a hatalom akarása és a gyűlölet a fő mozgatórugója. Szarumán és Szauron a gonosz varázsló és a főgonosz - akiknél természetesen a Tolkien-mitológiában van még gonoszabb, azaz maga az ördög, ez Morgoth -, ezek a zsarnoki társadalmak mintájára egyeduralmat építenek fel, s teljes dominanciára törnek Középföldén. Ezt az abszolút hatalmat testesíti meg a Bilbó által megtalált varázsgyűrű, amit aztán Frodó semmisít meg. Ez a gyűrű átkozott, s akinek egyszer a birtokába került, azt megváltoztatta, így Bilbót és Frodót is. Minden elem, így ez is ismerős lehet az ősi, európai mitológiákból, ilyen értelemben is A Gyűrűk Ura valójában posztmodern irodalmi műalkotás, amely újraalkotja forrásait. „A hatalom gyűrűje” az abszolút hatalmat jelképezi, ami a legtöbb kalandót megőrjít Középföldén. Nagyon-nagyon kevesek azok, akik szembe tudnak szállni a hatalom őrjítő mágiájával, s azok sem ússzák meg ártatlanul a kalandot. Semmi sem maradhat a régiben. Ezt jelképezi a regényben olvasható, de a filmből kimaradt egész fejezet, amely a A megye megtisztítása címet viseli. Röviden: az „egy gyűrű” megsemmisülése után a négy hobbit hős - Zsákos Frodó, Csavardi Samu, Tűk Peregrin és Borbak Trufa - visszatér a Megyébe. Már amikor a megye határára érnek, tapasztalják, hogy valami nincs rendben.