Magyar Hang, 2023. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)

2023-12-22 / 51-52. szám

42 I MAGAZIN • AJÁNLÓ • VETÉSFORGÓ Bizakodva nézni a jövőbe Január 1-jén a budapesti Müpában Haydn A teremtés című oratóriumával kö­szöntik az új évet. A XVIII. század végén született kompozíció üzenete, hogy vegyük észre a világ kimeríthetetlen változatosságát. Az esten a német szoprán, Majca Erdmann mellett a német-brit lírai bariton, Benjámin Appl és Rab Gyu­la tenor lép színpadra. A Magyar Rádió Énekkarát és az Osztrák Magyar Haydn Zenekart Fischer Ádám vezényli. Mese életről és halálról Bár a legendás japán rajzfilmkészítő­, Mijazaki Hajao egy évtizede visszavo­nult, most mégis új alkotással jelentkezett. A hazai közönség január 4-étől láthatja önéletrajzi ihletésű filmjét, A fiú és a szürke gém című animációt. Az 1943-ban, a csendes-óceáni háború idején játszódó történet főhő­se Mahito, aki olyan hátborzongató birodalomban találja magát, ahol az élők és a holtak együtt léteznek. Itt megszűnik a halál, az élet pedig újraindul. Egy falatnyi ihlet A XIX. és a XX. század fordulóját a viszonylag békés Európában a gazdasági növekedés és a fejlő­dés miatt boldog békeidőként szokták emlegetni. Az Oszt­rák-Magyar Monarchia kikötővárosát, Fiumét (a mai Rijekát) is ez jellemez­te, rendszeresen induló hajójáratai, fejlődő városképe az egyik legjelentősebb kikötővé tette az Adriai-tengeren. Ahogyan szerte Európában, Fiumében is kialakult a kávéházi kultúra. Hamisítatlan kávéházi légkör jellemezte a Konti­nental szálloda kávéházát is, amelynek neve máig összefonódott a Rigó Jancsi nevű süteménnyel. De ki is volt a desszert névadója? Miként házasodott össze „a kor legérdekesebb nemesasszonyával”? Szerelmük hogyan szolgált ihletül egy édesség megalkotásához? Ezekről mesél a Magyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeum március végéig látható új, időszaki kiállítása. FORRÁS: FORTEPAN/JANKOVSZKY GYÖRGY Összekapaszkodva Egy idős házaspár hétköznapjaiba enged bepillantás Háy János Elem című drá­mája, amelyben megjelennek a mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődések, a fel-felbukkanó emlékképek, de szó esik a fiatalság fájdalmas elvesztéséről, a fe­nyegető, rájuk ereszkedő halál közeledéséről, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan fényéről is. Bérczes László rendezésében Kerekes Éva és Mucsi Zoltán játssza a két főszerepet, december 30-án látható a budapesti Szkéné Színházban. A város kevéssé ismert arcai Hogyan és mikor jött létre a cselédség intézménye Budapesten? Kiből válhatott cseléd, és kik fogadták fel őket? Kik voltak a cupringerek, vagy az angyalcsiná­­lók? Mit tartalmazott a cselédkönyv? Védte-e jogszabály a cselédek érdekeit? Mit jelentett a „cselédmizéria” kifejezés? Hol volt, és milyen szerepet töltött be a cselédkorzó? Miért hívták a cselédlányokat Marinak, ha valójában nem is ez volt a nevük? Mitől vált hírhedté Fedák Sári szobalánya? Lehetett-e kapcsolat a cselédség és a prostitúció között? December 30-án a város feledésbe merült lakóinak életét idézi fel Szalai Piroska szociológus a budapesti MagNet Közösségi Házban a Korzózz Velünk csapat estjén. Covidmaszktól az ársapkáig Aranyosi Péter, hazánk egyik legnépszerűbb humoristája tankmániás légpus­ka-tulajdonos, elszánt Diósgyőr-szurkoló. A komolytalan családapa immár másfél éve túl van a koronavírus miatti kórházi kezelésén, ugyanakkor a mai napig kísértik a klinikán töltött időszak emlékei: hét napon át kapott oxigént, több betegtársát is elveszítette. A Karinthy-gyűrűs humorista a halálfélelem árnyékában megfogadta, gyökeresen változtat az életén, és ezt a mai napig be is tartja. Új önálló estjén, december 28-án a MOM Kultban áttekinti az elmúlt évek eseményeit, tanulságait, nem nélkülözve az aktuálpolitikai kérdéseket sem. Összeállította: Makrai Sonja 2023. december 22. - 2024. január 4. | Magyar Hang Weiner Sennyey Tibor S­okan ismerik A Gyűrűk Ura törté­netét, de kevesen emlékeznek az epikus tündérmese végére, vagy ha igen, legtöbben rosszul, holott rendkívül tanulságos. Kivételt talán azok szűk köre képez, akik a ma már egyre ódi­vatúbbnak számító formátumban, úgyneve­zett „könyvben” találkoztak a fantasztikus irodalom klasszikus alkotásával. John Ronald Reue/ Tolkien regényével. Elvégre Tolkien re­gényt írt, nem forgatókönyvet, s ez a későbbi megfilmesítés során meglepően sok gondot okozott, különösen, ami a befejezést illeti. Peter Jackson rendező - bár kétségtelenül el­ismerésre méltó filmeket alkotott a méltán népszerű könyvekből­­ maga is beszélt több interjúban arról, mennyire problémás, hogy a drámai csúcspontnak számító katartikus pillanat - vagyis az „egy gyűrű” megsem­misítése - után a történet még egyáltalán nem ért véget. Valamennyit ebből kapunk a filmben, Szarumán varázsló halálát, hőse­ink hazatérését, felépülését, majd a tündék­kel együtt Bilbó, Frodó és Gandalf elhaj­ózását a tündék birodalmába. Ha azonban véletlenül olvastuk a könyvet, vissza kell emlékeznünk egy olyan fejezetre, amelyet teljes egészé­ben kihagytak a filmekből, ez pedig A Megye megtisztítása című rész. Mivel akadhat olvasóim között, aki nem ismeri legalább nagyvonalakban Tolkien vi­lágát, így elmondom röviden, hogy Tolkien zseniális angol nyelvészprofesszor volt, aki saját nyelveket talált ki, továbbá nagy rajon­gója volt az epikus irodalomnak és a tün­dérmeséknek, ezért aztán az általa kitalált tündérnyelvhez megalkotott egy történetet is, amely történet nyomokban tartalmaz kü­lönböző elemeket az ókori görög eposzokból, az óangol Beowoulfból, az északi Sagák­­ból, a Nibelung-énekekből, a finn Kaleva­la-mondakörből, az Eddából, és könyvtárnyi irodalma van annak, hogy még mi minden­ből. Irodalom csak irodalomból lesz. Tolkien forrásait éppen úgy, mint a tája­it - mint egy varázsló a konyhájában a va­rázsfőzethez való különféle összetevőket - jól összekeverte, s e keverékből különösen nagy hatású tündérmesét írt. Ő maga nevezte tündérmesének regényét. Ez a mese egyéb­ként nem volt saját életében sem előzmény nélküli. A Gyűrűk Ura közvetlen előzménye A hobbit. A hobbit meglepően jó, majdhogy­nem kritikai kiadását egy jávai utazásom során olvastam először, évtizeddel később, mint A Gyűrűk Urát, s meghatározó olvas­mányélmény volt felnőtt fejjel is. Tolkien igazi főhősei ezek a „félszerze­tek”, apró termetű, úgynevezett hobbitok, akik Középfölde dimbes-dombos vidékén, a Megyében élnek egyszerű-békés-derűs, kertészkedős, természethez közeli életet. Hogy honnan vette Tolkien a Megyét, azt talán John Garth fogalmazta meg igen pon­ ELFELEJTETT IRODALOM Tolkien, a sötétzöld ökoterrorista, avagy „a Megye megtisztítása talán kiváló könyvében: „Tolkien a Megyét Warwickshire-rel és Worcestershire-rel ro­­konítja”, a Walesszel határos March-vidék­­ben gyökerező „patriotizmusa” pedig „köz­rejátszott abban, hogy Hobbitfalva... éppen a Nyugati Fertályra került”. Oxfordhire és Berkshire szeretete is áthatja a Megyét. Tol­kien valamennyi angol megyét evokálja vele anélkül, hogy konkrétan bármelyikkel azo­nosíthatnánk. Ez afféle „Mindenmegye”. Tolkien „mindenmegyéje” nekünk, ma­gyaroknak sem ismeretlen. A dimbes-dom­bos táj idillje könnyen eszünkbe juttathat­ja a magyar Dunántúl szépséges íveit, hazánk vidékeinek bájos és álmos szépségét, amelyet olyan nagyszerűen írt meg például Várkonyi Nándor Dunántúl című könyvében. A ma­gyar olvasó éppen olyan könnyen azonosul Tolkien enni, inni, pipázni, sörözgetni sze­rető hétköznapi hőseivel, mint az angol. De persze szívünkhöz közel állhatnak Rohan lovas seregei vagy Göndör végvári harcosai is. A történelem számos korszaka keveredik amúgy is Tolkien meséjében, ahogy a tájak sem konkrét, hanem inkább ideáltipikus tá­jak, melyekre bárki ráismerhet. Ahogy rá­ismerünk Vasudvard indusztriális poklára, Mordor sötét vidékére is. De ki akarna egy ilyen sötét pokolban élni? Tolkien leírásaiban az ilyen természetet tönkretevő indusztriális környezetek mindig a fák kivágásával, a kör­nyezet elpusztításával és a gonosz felemelke­désével járnak. Vasudvardban és Mordorban örkök születnek, mindkettőt „a két torony”, a két főgonosz tartja zsarnoksága alatt, ezek­nek a birodalmaknak a hatalom akarása és a gyűlölet a fő mozgatórugója. Szarumán és Szauron a gonosz varázsló és a főgonosz - akiknél természetesen a Tolkien-mitoló­giában van még gonoszabb, azaz maga az ördög, ez Morgoth -, ezek a zsarnoki tár­sadalmak mintájára egyeduralmat építenek fel, s teljes dominanciára törnek Középföldén. Ezt az abszolút hatalmat testesíti meg a Bil­bó által megtalált varázsgyűrű, amit aztán Frodó semmisít meg. Ez a gyűrű átkozott, s akinek egyszer a birtokába került, azt meg­változtatta, így Bilbót és Frodót is. Minden elem, így ez is ismerős lehet az ősi, európai mitológiákból, ilyen értelemben is A Gyűrűk Ura valójában posztmodern irodalmi műal­kotás, amely újraalkotja forrásait. „A hata­lom gyűrűje” az abszolút hatalmat jelképezi, ami a legtöbb kalandót megőrjít Középföldén. Nagyon-nagyon kevesek azok, akik szembe tudnak szállni a hatalom őrjítő mágiájával, s azok sem ússzák meg ártatlanul a kalandot. Semmi sem maradhat a régiben. Ezt jelképezi a regényben olvasható, de a filmből kimaradt egész fejezet, amely a A megye megtisztítá­sa címet viseli. Röviden: az „egy gyűrű” meg­semmisülése után a négy hobbit hős - Zsákos Frodó, Csavardi Samu, Tűk Peregrin és Bor­bak Trufa - visszatér a Megyébe. Már amikor a megye határára érnek, tapasztalják, hogy valami nincs rendben.

Next