Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1962

GYERMEKEKNEK - Petőfi Sándor: Arany Lacinak

PETŐFI SÁNDOR: , Lacinak Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg­talállak csípni, így ni! Ugy­e fáj? Hát ne kiabálj, Szájadat belead. S nyisd ki füledet, Nyisd ki ezt a kis kaput, Majd meglátod, hogy mi fut Rajta ál fejedbe... Egy kis tarka lepke. Tarka lepke, kis mese, Szállj be Laci fejébe. Volt egy ember, nagy bajuszás. Mit csinált? Elmerd a kúthoz. De nem volt víz a vederbe’, Kapta magát, tele merte. És vajon minek Merítette meg Azt a vedret? Tán a kertet Kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?... nem bírv­a. Telt vederrel a kezében A mezőre ballag szépen, Ott megállt és körülnézett. Ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott... Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát... Vagy tán azt az embert, Ki amott a kendert Áztatóba hordja? Arra sincsen gondja. Mire van hál? Ebugattál! Már csak megmondom, mi végett Nézi át a mezőséget. A vizet mért hozta ki?

Next