Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1967
Korolovszky Lajos: Hagyomány és jövő a magyar költészetben - Ady Endre: Az eltévedt lovas - Ady Endre: Magyar jakobinus dala
ADY ENDRE Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó nádasok Láncolt lelkei riadoznak. Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek. Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta. Kísértetes nálunk az Őszi fogyatkozott számú az ember, S a dombkerítéses síkon Köd-gubában jár a November. ADY ENDRE Ujjunk hegyéből vér serken ki, Mikor téged tapogatunk, Te álmos, szegény Magyarország, Vájjon vagy-e és mink vagyunk? Vájjon lehet-e jobbra várni? Szemünk és lelkünk fáj bele, Vájjon fölébred valahára A szolganépek Bábele? Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme-barrikádokon? Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Múlt századok ködébe bújva. Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök. Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hínárú útnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. Alusznak némán a faluk, Múltat álmodván dideregve, S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgű medve. 1918 Dunának, Oltnak egy a hangja, Morajos, halk, halotti hang. Árpád hazájában jaj annak, Aki nem úr és nem bitang. Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem magyarok? Meddig lesz még úr a betyárság És pulya had mi, milliók? Magyarország népe meddig lesz Kalitkás seregély-fiók? Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk, Holnap már minden a mienk lesz, Hogyha akarunk, ha merünk. 1908 AZ ELTÉVEDT LOVAS Vak ügetését hallani Hajdani, eltévedt lovasnak. Volt erdők és ó nádasok Láncolt lelkei riadoznak. MAGYAR JAKOBINUS DALA 1 97