Magyar Hirlap, 1850. július (2. évfolyam, 192-217. szám)
1850-07-02 / 192. szám
Äfe. 27-90. Pest, Kedd, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve SJrt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 50 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. HIVATALOS RÉSZ. Kitüntetés. Ő felsége f. é. jun. 14-iki legf. határozatánál fogva Radovich Mihály volt nagyváradi városlirőt 1809. és 181 ®7-ben az álladalom és a szenvedő emberiség körül szerzett érdemei és a forradalom zavarai alatti loyalis magaviselete elismerése tekintetéből a neki szánva volt kis arany polg. érdemrend helyett, az arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. 070. sz. H. o. Hirdetmény. A sok gazdag hazafius adakozások, melyek 1849. dec. 10—ki felszólításom következtében minden osztályokból az általam az 1848 —49-ki hadjáratban nyomorékokká lett gyámoltalan katonák és honvédek istápolása végett alkotott alapítvány számára befolytak, azon kedves és szerencsés helyzetbe tesznek, miszerint ez alapítványt ígéretemhez képest f. é. jól. 1-ével oly kiterjedésben léptethetem életbe, mely a vállalat kezdetekor táplált legszebb várakozásaimnak megfelel. Bárha még most az alapítványi tőke iránt tökéletes kimutatást nem nyújthatok a nyilvánosság elé, miután a gyűjtelékek még be nem folytak s hihetőleg adományok még benyújtandók és felveendők lesznek, azonfelül a töke átalakítása a befolyt készletöszvegek 4 Yj °/o metalliques-ekbe fektetése által még folyamatban van , mégis a hírlapok utján folytonos jegyzéksorozatokban a közönség tudomására hozott alapítványi adalékok , a 9055 párt törzstőke hozzáadásával , elégséges kamatokat nyújtanak 8 első osztályú alapítványi helynek , évenkint 121 frt 40 kr, 6 másod osztályú alapítványi helynek, évenkint 85 frt 10 kr, és 186 harmad osztályú alapítványi helynek, évenkint 60 frt 50 kr, összesen 200 alapítványi helynek díjazására. Ezek betöltésénél szabályszerüleg, a befolyt ajánlati jegyzékek szerint s a nyomorultság fokának tekintetbe vételével száz rokkantat a cs. kir. hadseregből és százat a volt fölkelőseregből hívtam meg, s intézkedtem, hogy nekik a megadott alapítványi javadalmak 1850. jul. 1 - étől kezdve a hadfogadó- és hadfogadói kerület-parancsnokságoknál , a hol tartózkodnak, továbbá az illető rokkantak házaiban havonkint előre kellő nyugtatvány s az általam kiadott fölvételi jegy előmutatása mellett kifizettessenek. Ha a cs. kir. hadsereg alapitványosai közöl 6 nyert 1-ső osztályú alapítványi helyet, mig ellenben a fölkelő sereg folyamodóival csak 2 ily hely töltetett be, annak oka egyedül abban fekszik, mert ez osztályba szabályszerüleg csak oly rokkantak tétetnek, kik mindkét kezük, vagy mindkét lábuk elvesztése folytán, továbbá kapott sebek következtében tökéletes megvakulás vagy egyéb súlyos sebek miatt éltük tengetése tekintetéből folytonosan idegen segélyre szorulnak; a fölkelő sereg eddig tudomásomra jött folyamodói közöl eddig csak két ily egyén találtatott, kik ez alapítványi osztályba tartoznak s azért abba is tétettek. A kiegyenlítés több 3-ik osztályú alapítványi helynek honvédek számára leendő kiosztatásával fog megtörténni. Különben a súlyos sérülésekkel terhelt folyamodók száma oly nagy, hogy ezúttal az alapítványi helyek csupán oly rokkantakkal töltettek be, kik egy vagy más tag elvesztése által, vagy megvakulás folytán lettek nyomorékokká , míg az alapítványba főlvé [tetés végett még 700 jogos folyamodó van följegyezve. Midőn ennélfogva mind azon nagylelkű emberbarátoknak , kik vállalatomban ekkorig nemes készségükkel oly sikeresen támogattak, a részt nyert megcsonkít harczosok nevében teljes szívből fejezem ki köszönetemet, serkentse föl őket azon gondolat, hogy még oly sok szerencsétlen, elhagyott, keresetre egészen képtelen katona-nyomorékok vannak az 1848. 49-ki hadjáratból, kik nehéz sorsuk könnyítésére várnak, újabb hazafiui buzgalomra alapítványi adományok begyűjtésében, hogy az alapítványi helyek szaporítása által ezen szerencsétlenekre is gond fordittathassék. w) Főhadiszállás Pest, jul. 1. 1850. Cs. k. polg. és katonai kormányzó Magyarországban Nagnaut. sz. n. A birodalmi törvény- és kormánylapból Bécsben megjelentek. Jun. 28-kán a LXXX-dik darab , egyelőre csupán németül. Tartalma: 247. sz. a. a keresk. ipar és középit. ministerium f. é. ápr. 23-kibocsátványa, melylyel f. é. ápr. 10-én kelt legf. határozatnál fogva az állami postaszolgálatba lépés föltételeit és az erre vonatkozó állami vizsgálatot illető szabályok tétetnek közzé. A LXXXI-dik darab szintén csak német nyelven. Tartalma: 248. sz. a. a keresk. ipar és középitészet ministeriumának f. évi jun. 25-én kelt rendelete, melylyel folyó évi június 22-diki legf. határozatnál fogva ideiglenes törvény adatik ki a mészáros-mesterség rendezéséről Bécsben , és egy húspénztár fölállítása és ez utóbbi számára szabályzat adatik ki, és az államigazgatás részéről Bécs községének e húspénztár első dotaliójára 250,000 pfrt kölcsön biztosittatik. E darabbal egyszerre adatik ki a 25-ik mellékfüzet. Tartalma a 248-dik rendeletre vonatkozó legalázatosabb min. fölterjesztés. Jun. 29-kén a LXXXII-ik darab , mind a német egyedüli, mind a többi kilencz kettős kiadásokban. Tartalma : 249. sz. a. a f. é. ápr. lG-ki cs. patens, mely által az austriai kereskedelmi tengerészet számára saját tiszteleti lobogó alapittatik kitűnő tengerészi tettek megjutalmazására. 250. sz. a. a pénzügyministerium f. é.jmi. 15-ki rendelete, melylyel a répa , csont, csontliszt és belföldi anyagokbeli czukor-termeletek a közbenső vámvonalom forgalomban vám- és 30-ad-menteseknek nyilváníttatnak. 251. sz. a. az igazságügyi ministerium f. é. jan. 22-iki rendelete, melylyel a f. é. jul. 1 — jén életbe lépendő f. é. jan. 17—ki id. bünpörrendhez hivatalos formulárék tétetnek közzé. 252. sz. a. a cultus és oktatásügyi minister f. é. jun. 22-kibocsátványa, a vasár-és kath. ünnepnapok megülése végett oly helyeken , hol a katholikus népség többséget képez. Ezzel együtt adatik ki a 26-ik mellékfüzet, mely a 249. sz. alatti cs. pátensre vonatkozó legalázatosb fölterjesztést tartalmazza. Jan. 30-ban adatik ki a f. é. jan. 16-kán egyelőre csak németül megjelent 1X-ik darab, most szlovén-német kettős kiadásban. Tartalma : 12. sz. a. az 1849. dec. 30.kics. pátens, mely [ által a tart. alkotmány Stiria hűség számára , a hozzá tartozó tart. gyűlési választó-rendszerrel együtt kihirdettetik. *) A kimutatást jövő számunk hozandja. Szerk. Hadi törvényszéki itéletek. Csajághy Márton, bácsi, bácsmegyei születés , 46 éves , rom. kath., nős , gyermektelen , volt megyei számvevő , törvényesen megállapított tényállás mellett erős gyanúban állott, hogy mint volt szolgáló a forradalmi kormány szolgálatában , a két jó gondolkozása halai lakos Grozditz Gaja és Marian Nitzának , midőn azon kérelem végett, hogy hazájukba visszatérhessenek, eléje vezettettek, 1849. jul. 26-án történt megöletésükre parancsot adott; ennélfogva a f. é. jun. 19-kén ez iránt tartott haditörvényszéken a fenálló törvények alapján, jó gondolkozású egyének megöletésének bünrészessége alól mint csupán gyanúban állott, fölmentetett. B. Ilaynau tszn. és hadseregparancsnok ur ő excja ez ítéletet jóváhagyta. Temesvár, jun. 25. 1850. Cs. h. szerb-bánáti haditörvényszék. Titk, hamisan Irnyey Sándor, bajai, bács - megyei születés , 26 éves , r. k., nős , egy gyermek atyja, volt bajai várostanácsnok és magyar közügyvéd , törvényesen megállapított tényállás mellett vallomása által kibizonyulván , hogy Iatzer Márton forradalmi biztos rendeleteinek legbuzgóbb teljesítése, továbbá Pillaszanovich József szabadkai vésztörvényszéki elnök parancsainak általa mint 1849. ápr. 14-ke utáni bajai városbiró általi követése, a cs. k. seregek elleni ellenlábasra buzdítás , a jógondolkozásuaknak a szabadkai vésztörvényszék kezébe szolgáltatása , továbbá a fölkelőknek a kitmaradotik elkobzott vagyonának megutalmazása s leghatásosabb gyámolitása által a fölségsértés bűnébe esett, ennélfogva f. é. máj. 22-kén a fölötte tartott haditörvényszéken egyhangúlag , összes ingó és ingatlan vagyonának elvesztése mellett, kötél általi halálra ítéltetett. B. Hoynau tszn. s hadseregparancsnok ur ő excja a kimondott halálos ítéletet törvény utján megerősité, kegyelem utján pedig nyolcz évi sánczmunkára kiír.nyil ’ason szelidité. .Vmesvár, jun. 24. 1850. Cs. k. szerb-vajdasági s temesi bánsági hadi törvényszék. A Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap XIV. darabjából. (Kiadatott és elküldetett 1850. jun. 28.) Hirdetés a polgári ügyekben teljhatalmú cs. biztostól, 1850. junius 6-ikáról, melynélfogva az 1850—ki mari. 4-ről kelt legfelsőbb patens folytán rendelt telekadó - ideiglenes számára eszközlendő telekjövedelem-kiszámítások véghezvitelére az utasítás közhirré tétetik. Az országos törvény- s kormánylap Viki. darabjának 46. számában előforduló s a telekadó-ideiglenes Magyar korona országbani életbeléptetésére szolgáló előkészítő utasítás folytán, a cs. k. pénzügyministeriumtól az 1850. márt. 4-től kelt legf. pátensnél fogva rendelt telekadó-ideiglenes számára eszközlendő telekjövedelem - kiszámítások véghezvitelére a következő utasítás adatott ki: Geringer. *) Lásd az orsz. t. és korm. lap Vili. d., 45. sz. 81. lap. julius 2-án 1850 Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában: (a dunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: régi posta-utczában 24-dik sz. a. első emeletben. Utasítás a föld termésének és hasznának fölvételére. Első Rész. A földtermés és haszonvételének előmunkálatairól. I. Fejezet. Előkészület és bevezetés az előmunkálatokhoz. 1. §. Az 1850. évi mart. 4-dik napján kiadott legfelsőbb patens által rendelt földadó-provisoriumra vonatkozó előmunkálatok, egyszerre kezdetnek meg az ország minden kormánykerületeiben, és valamennyi adó-községekben. 2. §. A földtermés és haszon fölvételére minden korm. kerületben vagy vármegyében saját becslő kerületek vagyis járások alakíttatnak, s minden ilyen kerület vagy járás számára egy becs.10 biztos rendeltetik egy segéddel, kik hivatalukra föleskettetvén, a nekik kijelölt kerületbe vagy járásba elküldetnek. 3. §. Minden adó község számára egy saját tisztviselő (ügyvezető, elnök), egy t o 11vivő (jegyző) és egy községi választmány rendeltetik, melynek hat választmányi tagból, kik közé a község elöljárója (bírája) is megválasztathatik, és hat helyettes (pótló) tagból kell állani. 4. §. A politikai hivatalra alkalmazott cs. kir. járásbeli biztos (Bezirkscommissar, administrirender Stuhlriechter) az alája rendelt járás valamennyi adóközségei számára az ügyvezetőt (igazgató tisztviselőt), aztán a jegyzőt és a választmány elnökét, e végre külön kiadandó utasítás szerint, választás utján, a község birodalmával bíró, a helybeli viszonyokat, a határban szokásos gazdálkodási módot, valamint az egyesek földbirtokait pontosan ismerő helybeliek közel nyolc nap alatt kijelölvén, azok eljárását életbe lépteti. 5. §. Az eddig adómentes földbirtokosok, a községi választmányban, vagy személyesen, vagy választott fölhatalmazottaik által fognak részt venni, az erre vonatkozólag kiadandó szabály szerint; midőn ezen utasítás folytán a községi választmányról szó leend, az eddig adómentes földbirtokosok képviselői is mindig oda értetnek. 6. §. A községi választmányt folyvást teljes számban kell tartani, s annak mindazon munkálatokban részt kell venni, melyek ezen utasítás folytán előfordulnak. 7. §. Az ügyvezető (elnök) egyedül sohasem teljesíti a munkákat, hanem mindig a községi választmány meghívása és közremunkálása mellett, melynek tagjai föl vannak jogosítva, mindazon esetekben, midőn a község, vagy az egyes lakosok érdekeit sértve hiszik, ellenészrevételeiket okokkal támogatva előterjeszteni. 8. §. A földadó-provisorium előmunkálatainak megkezdésére az elnök, az illető cs. k. járásbeli biztostól a jelen utasítást egy vagy több példányban, valamint a községi határleirásokat, és az egész község vagy egyes földdarabok fölmérésére vonatkozó okiratokat is, a megyei levéltárakból s egyéb helyekről használat végett kikapja (50. §.)■ Ezen, a cs. k. járásbeli biztostól följegyzés mellett kikapott okiratokat gondosan meg kell őrizni. 9. §. Ezen okiratok eltévelyedése által, vagy vigyázatlanságból támadandott kárt, a kárt okozó tartozik megtéríteni. 10. §. Azon esetben, ha a becslő biztosnak más helységekbeni távolléte alatt, az eljárás folytán olyatén kétségek és nehézségek merülnének föl, melyeken TÁRCZA. A vítumű csodakép. (Olaszországból.) Ne csináljatok magatoknak festett és faragott képeket... én helyettem !.... E lapok olvasói bizonyosan hallottak már a Riminiben létező Máriaképröl valamit, mely jelenleg a sz. Ágoston egyházában létezik s számtalan népet csödit oda bámulás végett, mely természetesen sokaságánál, s a rend föntartása végett alkotott sorompóknál fogva soha egészen meg nem közelítheti azon képet, mely évente álmainak, s a nap minden szakában beszédeinek tárgya. Melytől gondviselést és gyógyulást, szerencsét és vigasztalást vár. S honnan e tiszta bizalmu remény ? kérdezik. Megfejtem, s csak azért esdek, hogy a hierarchia és a demokrátia az igazság istenképéért (mert ennek már valóságos istenképe van, annyival inkább, mivel ritkán emberek műve) engedjék el megfejtésem balmagyarázatát. A nép kisszerűséget és valódi nagyságot egyformán képes bálványozni, föltéve, hogy azon törpeség vagy nagyság közvetlen vagy közvetett után tömegben hat reá. A nép tömegben együgyü, s legkevesb higgadt ítélettel bir, az egyenkint fölfölvillanó ellenokoskodás, józan czáfolat a massának enthusiasmusa által öletik el, lelkesedésében rajongó, s nem akarja, hogy színes szárnyai, melyeken egy általa ritkán élvezett ideálvilágba emeltetett, az igazság napja által elperzseltessenek. A rinimi kép is tömegesen ragadá meg a népet; nem mellékajtócska nyittatik meg a józan nézőnek, hanem kapuk táratnak föl, hogy csődület legyen, mert ennek már magában is nagy ereje van, hogy valami tételnek elfogadását biztosítsa; ha egy világiabb pezsgővérü ifjoncz kételyt emelne, tiz vén anyó rögtön üstökében van, kételyét helyre igazítani, — a tömeg czáfolata hamar hívővé teszi az embert. A második hatalmas rúgó, mely a riminis kép csodaszerüségét garantirázza: a távolság és a lángszavú lelkesítők. Mint fnnebb említem , a jó rend föntartása végett sorompók vonattak a kép elé, és így a bámuló sereg mindenkor lisztes távolságban tartatik. A mezszeség pedig leggyakrabban illusiók szülő anyja. A chiromantiának hány fölkentje magyaráz a fellegekből és csillagokból, melyek messze fejünk fölött lebegnek, a napból, melybe szemmel bele nem tekinthetünk; a szerelmes a holdba andalog el édes reményeiről, pedig a közel valót karjaiba zárta. Ki távol hona után sóhajt, a bizonytalan láthatárba néz, szive forrón dobog, s ott, hol az égboltozat ívkarával a földet öleli, hazáját s övéit véli látni. A távolba zengi dalát a költő is, — szóval mig a közelség a tán is göröngyöt mutat, a messzeség édes és keserű illusiók szülő anyja. A bámuló szemek tehát igy a szent Ágoston templomában eléggé meggyöngitvék,hogy csodát lássanak — már most csak a gondolkozó ész van hátra, mely még föltámadhatna, a természetelleniséget romba döntendő. De erre biztosításul ott vannak az ájtatosságukban örökké szent visiókban élő zarándokok, kik lerongyolt ruhában, feltöredezett lábakkal, s izzadáscseppektöl átázottan vándorolnak be száz meg száz mértföldeket, testi kinaikat nem érzik, mert lelki buzgalmuk annyira erős, hogy mintegy az anyagból kiemelten — vallásukon kívül mindent felejtenek. Ott vannak ezek a szent Ágoston templomában eloszolva a nép közt, magasztos szónoklattal, elragadó lángszavakban festik a riminii Mária csodaszerüségét, oda utalnak a kép szemeire, ... most... most.... nézzétek! — isteni lélekben dicsőül meg az ábra, mennyei fény világol át a szemeken, a pillák szelíden emelkednek és záródnak, kegyelmet mosolygva a bűnösöknek, vigaszt a szerencsétleneknek, a szelíd pillantás gyógyulást ad betegeiteknek, teljesülést igér jó reményeiteknek, üdvözülést kedves holtaitoknak ; — most — most — nézzetek oda s fogadjátok tisztult kebellel, bűnbánó lélekkel az ur csodás nyilatkozványát. Az egyház ablakain mennyei sugár dereng be. A kép fénygloriában úszik. A tömjén tulvilágiság édes illatú ködét terjeszti el az egyház ívei alatt, melyek a napsugarak zománczában ragyognak. A zarándokok lelkesült beszéde magasztos imaként hangozik. Az áldozó pap a ragyogó szentség fölmutatásával „Dominus vobiscumát“ adja át a hívőknek. Az áhítatos tömeg térdre ereszkedve tekint az imádás nagyszerű tárgya felé, — átszellemültében meg van győződve, hogy saját szemeivel lát —,hogy saját eszével gondolkozik. És a bűnös, a szerencsétlen, a remélő, a beteg, a hazáját és holtjait sirató megvigasztaltan tér haza hajlékába, s lelkesült alakkal beszéli a csodakép hatását, exorcizálja azokat, kik még sz. Ágoston templomában nem voltak, őket az oda menésre ; ismét hány esétlen, reménylő, beteg, hazáj rató siet a szent ívek alá ! így megy rétegről rétegre. Nagyszerű balfogalom ez szellem, a fölvilágosultság lelke' műveltség közös kincse ellen,