Magyar Hirlap, 1850. október (2. évfolyam, 269-295. szám)

1850-10-01 / 269. szám

Pest, Kedd, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési dij : f­é­l­­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr. É­v­n­e­g­y­e­d­r­e helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-tól számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. 269. sü HIVATALOS RÉSZ. Tudósitás. A magyaróvári fensőbb gazdászati tan­­intézet megnyitásáról. Hogy a cs. birodalom szükségletének egy me­zőgazdákat tudomány- gyakorlatilag képző intézetre nézve elégtétessék, legfelsőbb helybenhagyás mellett, a cs. kir. földmivelési és bányászati ministerium in­dítványára, Magyar-Óvárott fensőbb gazdászati tanin­tézet állittatik, és e végből a föbgi jószágigazgatással egyesülve, már a szükséges intézkedések megtétettek, úgy hogy az u­j tanintézet jövő nov. h. elején meg fog nyittatni. A legközelebbi téli iskolai félévben az igazgató és öt más tanító által következő tantárgyak fognak előadotni: I. A fő szakokból: cgaljisme és földtan , földészet és a mezőgazdászai szerszámok és gépek külön magyarázata; átalános állat­tenyésztés, juh- ló­­tenyésztés, erdészeti­ encyclopädia, műteni mutatvá­nyok. II. Alap- és segédtudományok: ás­ványtan, állattan, növényélettan, átalános vegytan és természettan, a háziállatok boncz- és élettana, szám­tan, elméleti-mértan, rajzolás, épület-szerkezettan. Ezenkívül tudományos társalgások fognak tar­tatni, praktikai gyakorlatok rendeztetni, gazdászat­­,gyakorlati magyarázatok adatai, valamint kirándulások rendeztetni mezőgazdászat, technicai és természettu­dományi czélokból. Segélyeszközökül szolgálnak a gyűjtemények és laboratóriumok, az intézet kísérlet- és gyakorlat-föl­dei, és gyakorlati s technicai tekintetben különösen soknemű gazdászati ágai a mintegy 20,000 holdat magában foglaló töbgi jószágigazgatásnak. A fölvételi föltételek következők : 1. A megkivántató tudományos előképzettségrőli kimutatás fölsőbb gymnasiumi vagy reáltanodai bizo­nyítvány által; vagy a természettudományok vagy böl­csészeinek fensőbb tanintézetekbeni hallgatásáról. A megkivántató bizonyítványok hiányában a fölvétetendő tartozik magát elővizsgálat alá vetni, mi alóli fölmen­­tetés vagy különös figyelembe vétetésben csak oly if­jak részesülnek, kik már mint gazdatisztek szolgáltak s maguknak jó bizonyítványokat szereztek. 2. Bizonyítványok általi kimutatása annak, hogy a fölvétetendő már a mezőgazdászatban gyakorlati elő­képzettséget szerzett magának. Ez alól oly ifjak föl­­menthetők, kik már hosszabb idő óta más foglalkozá­soknak szentelték magokat. 3. Fölsőségileg hitelesített erkölcsi bizonyít­vány. 4. Kimutatása annak, hogy a fölvétetendő lega­lább is 17 éves. 5. Az atya vagy gyám beleegyezése az intézet látogatásába, vagy a beállott teljkorúság kimutatása. 6. A két első iskolai félév mindenikére külön 40 pft, az oktatásért és az intézet használatáért, a har­madik és következő félévekre pedig húszhusz pft elő­re lefizetendő. Az illő elszállásolásról Magyar-Óváron az igaz­gatóság, ha ez iránt megkerestetik, gondoskodni fog. E czélból kívánatos, hogy az eziránti megbízások és kívánalmak hozzá mielőbb bekülhessenek. Az igazga­tóság kész továbbá minden további tudakozódásokra válaszolni, s különösen a programmot, a két évre sza­bott tanfolyam tantervével együtt megküldeni, végre a status részéről vagyontalan ifjaknak engedendő sza­bad helyek, valamint az ő cs. kir. fensége Albrecht főiig által kitűzött ösztöndíjakra nézve is fölvilágosi­­tást adni. Magyar-Óvár, sept. 26. 1850. A cs. kir. fensőbb gazdászati tanintézet igazgatósága Dr. P­a­p­s­t­s. k. cs. k. osztálytanácsos. 1850 sept. 28-kán adatott ki a kir. törv. és korm. lap CXXVI-d. darabja, és pedig német-egye­­düli és olasz-német kettős kiadásokban. Tartalma : 359. sz. a. a keresk. ministerium f. é. aug. ‘ 28.ki­bocsátványa , mely által a f. é. aug. 4. keit legf. határozat következtében a cs. k. valóságos sta­tus hivatalnokok körébe tartozó consulsági alkalma­zottakra nézve a szolgálati rang és díjosztály megha­­tároztatik. 360. sz. a. a keresk. ministerium f. é. aug. 26. kelt bocsátványa, mely által f. é. aug. 4. kelt­ségi­ határozat következtében az austriai consulsági hiva­talnokok számára egyenruházati rendszabály ada­tik ki. Ugyan­ e napon adatott ki a b. t. k. l.CI-dik da­rabja , szlovén- német kettős kiadásban. 1850 sept. 27. adatott ki a birod. törv. és korm. lap Cl­d. darabja, mely aug. 3-ban németül jelent meg, most az olasz-német kettős kiadásban. O fige f. é. sept. 20. legf. határozatában, a mi­­nistertanács előterjesztésére a zsidó községekre és zsidó családokra magyar koronaországban , továbbá a szerb vajdaságban és temesi bánságban kivetett bün­tetési adót végkép elengedé s legkegyelmesebben rendelni m­éltóztatott, hogy ez iránti minden eljárás megszüntessék. Ellenben ö flge jónak látá megrendelni, hogy a­ zsidó tan és oktatási ügy előmozdítására Magyar ko­ronaországban, továbbá a szerb vajdaságban és temesi bánságban egy külön alapitvány a következő határoz­­mányok szerint alakíttassák. a) Minden zsidók Magyar koronaországban, to­vábbá a szerb vajdaságban és temesi bánságban, az egészen vagyontalanokat kivéve, ez alapítvány mega­lapításához, mig egy millió p­ ftnyi alaptőkéig fölnő, jövedelmük arányában járulni kötelesek. b) Az egész adalék 1854 (ötvennégy­ dec. vé­géig féléves egyenlő részletekben, s ebből az első rész­let 1850 (ötvenig) a kamarai főfizető hivatalba fize­tendő be. c) Ezen összeg, az ide vonatkozó közelebbi ha­­tározmányokat föntartva, saját zsidó tan- és oktatás­ügyi alapítványként igazgatandó s a jövedelem a zsidó tan és vallásügy czéljaira fordítandó. d) A türelmi adó hátralékainak behajtására néz­ve már fenálló választmányra Pesten bizandó az áta­lánykivetéseket a zsidóközségekre, ezekre ismét a kive­téseket az egyénekre megtenni, s erre nézve 1850 (ötven) nov. végéig adatik határidő. e) Ezen választmányhoz a cs. telj. biztos által le­hető igazságos kivetés tekintetéből zsidó községeknek Magyarországban, a szerb vajd. és temesi bánságban ugyanoly számú képviselői nevezendők ki. f) A kivetett össz­eg behajtására nézve a polg. hatóságok megkeresésre a szükséges törvényes segít­séget, valamint a fejedelmi adó behajtására, kiszolgál­tatni kötelesek. october 1-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiac* sarkán 53. sz. a, Nemeshegyiház 2. emeletében 2. sz. a­ Hirdetmény. A’ cs. k. belügyministerium f. é. sept. 13-diki 5056. sz. a. kibocsátványa szerint ő cs. kir. felsége sept. 8—ki legfelsőbb határozatában Magyar korona­­ország politikai igazgatására, a következő hatóságok fölállitását, s az alábbirt személyzetlétszámot s dijakat legkegyelmesebben jóváhagyni m­éltóztatott. I. A pest-budai helytartóságnál: II. Az öt kerületi kormányoknál (fö­­ispánságok) : a) Pest-Budán , b) Pozsonban , c) Sopronban , d) Kassán és c) Nagy-Váradon. Észrevétel: A pestbudai kerületre jő 2 első osztályú kerületi tanácsos, 1 első osztályú titoknok , 2 másod oszt. fogalmazó, 1 első oszt. és 2 másod­oszt. napidíjas. A soproni kerületre esik : 2 első o. kerületi ta­nácsos , 1 első o. titoknok , 2 másod o. fogalmazó , 2 első o. és 2 másod o. napdijas. A kassai kerületre: 1 első o. kerületi tanácsos, és 1 másod o. ker. tanácsos, 1 másod o. titoknok, 1 első és 1 másod o. fogalmazó, 1 első és 1 másod o. napdijas. A pozsonyi kerületre : 1 első és 2 másod o. ke­rületi tanácsos, 1 első o. titoknok, 1 első és 2 má­sod o. fogalmazó, 1 első és 2 másod o. napdijas. A nagyváradi kerületre: 1 első és 1 másod o. ker. tanácsos, 1 másod o. titoknok, 1 első és 1 má­sod o. fogalmazó, 1 első és 1 m­ásod o. napdijas. 111. A 45 megyei hatóságok, és pedig: a) A pestbudai kerületben: Pest-Pi­lis, Pest-Zsolt, Esztergom, Fehérvár, Borsod, He­ves , Szolnok , Csongrád , Jász és Kunság. b) A soproni kerületben: Sopron, Moson , Győr, Vas, Veszprém, Zala, Tolna, Somogy, Baranya. c) A kassai kerületben: Szepes, Gö­­mör, Abaúj-Torna , Sáros, Ungvár, Zemplén, Bereg- Ugocsa, Mármaros. d) A pozsoni kerületben: Pozson, Felsö-Nyitra , Alsó-Nyitra , Trencsén , Árva, Turócz, Liptó , Bars , Honth , Nógrád , Zólyom , Komárom. e) A nagyváradi kerületben: Szath­­­már, Szabolcs, Alsó-Bihar , Felső-Bihar, Arad, Bé­kés , Csanád. 265 járási hatóságokkal, úgymint: a) A pestbudai kerületben: 1) Pest-Pilis megyében: Sz. Endre, Buda-Örs , Vácz , Gödöllő , Pilis, Dabas, Ráczkeve, Nagy-Káta , a főnök székhelye Pest. 2) Pest-zsolti megyében: Kecskemét, Czegléd , Nagy-Körös, Solt, Kalocsa, Hajós, Kis- Körös, a főnök székhelye Kecskemét. 3) Esztergom megyében: Esztergom, Csép , Tata, a főnök székhelye Esztergom. 4) Fehérvár megyében: Fehérvár, Móór, Vál, H­erczegfalva , az elnök székhelye Fehérvár. 5) Borsod megyében Miskolcz, Csát, Mező-Kövesd , Sz. Péter, Edelény, a főnök székhelye Miskolcz. 6) Heves megyében Eger, Heves, Gyön­gyös, Hatvan, Pétervásár, a főnök székhelye Eger. 7) Szolnok megyében Szolnok, Török sz. Miklós, Tisszafüred, a főnök székhelye Szolnok. 8) Csongrád megyében Szeged, Cson­grád, Vásárhely, Szentes, a főnök székhelye Szeged. 9) Jász és Kunságban Kun Sz. Miklós, Félegyháza, Halas, Jászberény, Jász-Apáthi, Kardszag, Kán Sz. Márton , a főnök székhelye Jászberény. b)A soproni kerületben: 1) Sopron megyében: Sopron, Nagy- Márton, Kis Márton, Pulya, Kapuvár, Csorna, Ivány, Sz. Miklós, a főnök székhelye Sopron. 2) Moson megyében Moson, Rajka, Ne­­zider, a főnök székhelye Magyar Óvár. 3) Győr megyében Győr, Tóth, Sz. Már­ton , a főnök székhelye Győr. 4) Vas megyében Szombathely, Kőszeg, Pinkafő, Péterfalva, Sárvár, Kis Czel, Jánosháza, Körmend, Vasvár, Murai Szombati), Sz. Gothard, Güssing , a főnök székhelye Szombathely. 5) Veszprém megyében Veszprém, Enying, Devecser, Pápa , Csesznek , a főnök szék­helye Veszprém. * 6) Zala megyében Zala Egerszeg, Kani­zsa , Lendva, Sümegy­, Tapolcza, Kapornak, a főnök székhelye Zala Egerszeg. 7) Tolna megyében Szegszárd, Földvár, Hőgyész, Bonyhád, Dombóvár, a főnök székhelye Szegszárd. 8) Somogy megyében Kaposvár, Igál, Karad, Marczali, Szigethvár, Nagy Atád, Csurgó, a főnök székhelye Kaposvár. fizetés rang osz­tály ft p. p. 5 Főispánok . .. 5000 IV. 5 Helytartótanácsos— 2000 VI. 7 Kerületi tanácsos . i. 2000 VII. 6 99 99 ii. 1800 VII. 3 Titoknok . . i. 1200Vili. 2 19 ... ii. 1000 VIII. 5 Fogalmazó . . i. 800 IX. 8 99 il 700 X. 5 Kiadó ....— 1000 IX. 5 Lajstromozó .— 800 X. 6 Napdijas . i. 450— 8 99 ... ii. 400— 10 9» ...m . 350— 10 Hivatali szolga i. 350— 10 99 99 ii. 300— T Á R C Z A. Párisi toilrajzok. September 18. (Folytatás.) Enfm ce complot, conduit avec tant d’art et de mystére est en pleine execution. Que dis-je ? il est dója consommé........................ ... II prouvera, combién est forte l’union des mediants pour malfaire, tandis que celle des boDS, quand eile existe, est si lache, si faible, et toujours si facile á rompre. — íme itt van a történet vége — szóla teg­nap este szobámba lépve Csernátoni — élőszóval kiegészíteni a már elmondottakat nem lévén sem kedvem, sem türelmem, írásba tettem azt, fussa ön ál s közölje belőle azt, mit lehet és akar. Is­ten önnel, sietek a színházba, hova egy pár is­merősöm hívott meg. Ezzel elment, s én az átvett kéziratot átol­vasván, azt közölhetőleg érdekesnek lenni véltem, miért is egy szó változtatás nélkül ide igtatva, az olvasót figyelmeztetem, hogy azt, mi itt követke­zik, mint Csernátoni tollából folytat tekintse. * „ * VT A közgyűlés septemb. 16-nak déli egy órá­jára levén hirdetve, egy negyeddel a határzott idő előtt gróf Teleki Sándor lakában voltam, Szarva­dy­val, ki rajtam kívül az egyedüli vala jelen. Két óra felé azonban már teljes volt a szám és­­ a névsort h­i­ú­s­á­g­s­értés kikerülése tekintetéből betűrend szerint adván) következők­ből állott: Andrási Gyula gróf, (ki csak ven­dégkép mulat Párisban); Bittó, pozsonmegyei volt képviselő, 1848 előtt pecsovics megyei jegy­ző, a forradalom alatt egyike a magyar gir­on­di­s­t­á­k­nak (bocsánat­oh Verginaud magasz­tos szelleme) lebt von seinen Revenien; Bog­dán, a revolutio alatt itt keletkezett H­o­n­g­r­i­e czimü lapnak egyik volt szerkesztője; Csáky László gróf, ex-főispán; Csernátoni; Fü­lö­p, temesi volt kormánybiztos; H­a­j­n­i­k Pál; Horváth Mihály; I­m­r­é­d­i, előttem ignota quantitas, egyébiránt fogadni mernék, hogy vagy k. biztos, vagy őrnagy, vagy futár volt, ki nem volt e három közös valamelyik Magyarországon ? Irányi Dani: Károlyi Sándor gróf, csinos fiatal ember, egyike azon keveseknek, kiket — megnyerő őszinteségteljes arczuk után ítélve — nehezen esik elleneim közt látni, egyébiránt fia gr. Károlyi Istvánnak , mi elég ajánlat számára; Kiss László, Andrássi Gyulának konstantinápo­lyi titkárja; N­e­d­b­a 1, a komáromi volt várőrség egyik tisztje, jelenleg gr. Eszterházy Pál szárny­segéde ; S­o­m­s­i­c­h ezredes, derék elvszilárd ifjú; Teleki László gróf; T­e­l­e­k­i Sándor gróf; T­h­a­l­y Zsigmond; V­u­k­o­v­i­t­s Sebő; öszvesen tizennyolcvan. E számból a Párisban tartózkodó emigrán­sok közöl csak kettő hiányzott: B­angy­a ezre­des és Szem­ere Bertalan. Ez utolsónak meg nem jelenését, a köztünki nem nagy rokonszen­­vet tudva, legalább is j­o­g­a­l­isnak tekintem; ha­bár — feltéve , hogy a grófok cselszövényé­­nek következtében történteket nem helyesli — egy politikai ellen igaz ügye támogatására meg­jelenni még sokkal lovagiasabb tett lett volna. Az ülés megnyílván, gr. Teleki László ur — ki e vita alatt elnöki, közvádlói, tanú, itélőbiró, jobboldali szónok, de mindenek fölött a hebe­géssé vált szenvedélyesség szerepét vitte ugyan­azon egy grófi személyben — kijelenti mindenek előtt, hogy Szarvadi a jegyzőséget ez ülés alatt vinni nem akarván, helyébe mást kell ne­vezni, és midőn ezt tudtul adá, nem juta eszébe, hogy a leggyöngébben értelmezett illendőség is azt hozá magával, hogy ő is hasonlót tegyen el­nökségére nézve. De menjünk tovább, mert még nagyobbszerü dolgok várják az olvasó csodá­latát. Bittó jegyzőnek helyettesittetvén, gróf T­e­­leki László elnök, közvádló sat. a jegyzői szerepet is magára vevén, a bizottmányi utolsó ülésnek protocollumát, s arra adott — és az ol­vasó előtt tegnapi közlésem folytán ismert — két­szeri feleletet felolvassa és illetőleg előadja.Ekkor rögtön az egész tisztelt publicum szeme láttára átváltozik — presto, changez, marche! — köz­­ügyészsze s ismeretes bűneimet (a conservativek és Montalembert irányábani ellenszenves czélza­­taimat) fejtegetvén, szenvedély-részeg beszéd­jének végén észrevétlenül ismét más alakot vált s birói részrehajlatlansággal kimondja a „b­ű­­n­ö­s“-t, mire aztán újból elnöki szerepét véve föl----elhallgat, hanem a speeche által gerjesztett benyomást vizsgáló tekintetéből a ta­gok e szavakat olvashatók ki: L’émigration c’ e­s­t m­o­i. — Szomorú volna, ha úgy volna. Az elnök, jegyző, közügyész, indítványt pár­toló, biró s isten tudja miféle grófnak beszédére én — Csernátoni!— feleltem körülbelöl követ­kező szavakban. „Uraim! Én azt hiszem, hogy ha valamely testület a maga tagjainak szólása, írása vagy cse­lekvése fölött birói hatalmat akar megtartani, ezen testület köteles egy programmot készíteni, a­mely mértékéül szolgáljon a minden részbeni magaviseletnek, mikép előjöhető esetek alkalmá­val meg lehessen ítélni, hogy váljon ez vagy ama tagnak beszéde, írása, vagy átalában magavisele­te túlhaladta vagy megütötte-e a mértéket ? — Ilyen programmja, a párisi magyar emigratió­­nak nincsen. Ezt én sem dicséretül, sem hibáz­­tatásul nem mondom, hanem mondom azért, mert

Next