Magyar Hirlap, 1850. október (2. évfolyam, 269-295. szám)
1850-10-18 / 284. szám
Pest, Péntek, Megjelenik e lap létflit és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj : félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr. Évnegyedre helyien házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1—től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. October 18-án 1850* Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhidat ez a 071. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (a 1 duna soron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiacz sarkán 53. sz. a. Nemeshegyiház 2. emeletében 2. sz. a. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. bír. fige f. é. sept. 27. legf. határozata által, kegyesrendi pap és az egykori magyar tanulmányi bizottmánnyal egyesült könyvbíráló- testület nyugalmazott ülnökét Spányi b Glycer Arját, a tanítói és státusszolgai pályán 45 évi kitűnő működése, valamint az ezalatt mindig tanúsított hazafi érzelmeit tekintetbe véve, a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziténi méltóztatott. Ő cs. k. felsége a belügyminister úr javaslatára, f. c. oct. 3-kai legf. határozata által hoppovoi archimandrita Popesku 1 Patrikot az aradi g. n. e. püspökség administratorává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. 1850 oct. 13-án adatott ki a birod. törv. lap CXXXIV-ik darabja német egyedül, továbbá magyar horvát- , szerb- és román-német kettős kiadásában. 14-én pedig a cseh-német kettős kiadásban. Tartalma : 380. sz. a. a cultus és oktatásügyi ministerium f. é. oct. 4. bocsátványa, mely által az 1850 sept. 29. legf. határozat által elfogadott ideiglenes rendelet a magyarországi jogakademiák iránt, közzététetik. 381. sz. a. ugyanazon ministerium ugyanaz napon kelt bocsátványa a zágrábi jogakademiát illetőleg. E darabbal együtt adatik ki az 52-ik mellékfüzet , mely a föllebbi két bocsátványt kisérő miniszeri előterjesztvényeket tartalmazza. 284. sz. Átalános rendeletek a tanszaktanulmányok s az akadémiai fegyelemre nézve a pesti egyetemnél. (Folytatás.) III. A rendkívüli hallgatókról. 33. §. Ki a nélkül hogy valamely tanszaknál beiktatva lenne, mint rendkívüli hallgató egy vagy több előadást hallgatni kíván, a tanszak tanári testületének dékánjánál magát személyesen jelenteni tartozik, melyen előadást akar hallgatni, s származási levelét az előadások bejelentése mellett átnyújtani. Ö beiratkatik, ha : 1. legalább 16 éven fölül van, és 2. a szellemi műveltség oly fokával bir, mely az előadások látogatását reá nézve kívánatos és hasznosnak tünteti föl. A rendkívüli hallgatók fölvétele iránti kételyek a tanári testület által első és utolsó folyamodványban döntendők el. 34. §. A rendkívüli hallgató a dékántól egy zöld papirosra nyomtatott fölvételi bizonyítványt, s a pedellusnál jelentőkönyv helyett jelentőívet kap negyedrét alakban, mely két iskolai félévre érvényes. A jelentőív ugyanazon rovatokkal van ellátva mint a rendes hallgatók jelentőkönyve. Azonban a beiktatási rovatok mégis elesnek, s a rendkívüli hallgató mint ilyen világosan kijelölendő. A jelentölvek használatára és kitöltésére nézve ugyanazon rendelmények állnak fen, melyek a jelentőkönyvekre nézve előszabva vannak. 35. §. A rendkívüli hallgatók beiratása a számvevőhivatalnál és az illető tanároknál ugyanoly módon történik, mint a rendes hallgatóké. 36. §. A rendkívüli hallgatók közé tartoznak különösen a gyógyszerészek. A többiben a gyógyszerészek fölvételének s szigorlatokra bocsátásának feltételeire nézve az eddigi határozmányok állnak. 37. §. A rendkívüli hallgatók ép úgy mint a beiktatottak, az akadémiai törvények megtartására s az akadémiai hatóságok iránti engedelmességre és tiszteletre kötelesek. III. A tanulók nyilvánságban tartásáról. 38. §. Az egyetem rendes és rendkívüli hallgatóinak nyilvánságban tartása a számvevő hivatal dolga. Ez minden félévre következő névsorozatokat köteles benyújtani: 1. Egy főnévsorozatot a beiktatott tanulóknak minden tanszak számára. 2. Egy főnévsorozatot, mely az egyetem minden rendkívüli hallgatóit magában foglalja. 3. Egy különös névsorozatot a gyógyszerészek részére. 39. §. A névsorozatok szerkezetének alapját, a bejelentett hallgatóknak a beiratás alkalmával visszatartott származási levelei képezik, az előbb mult félév névsorozatának mindenkori használata mellett. E névsorozatok rovatai ezek : a) minden tanuló vezeték és keresztneve, kora, vallása, és lakása. b) Hazája és szülőhelye. c) Neve, állása és lakhelye atyjának, vagy ha ez többé nem él, gyámnokának , d) minden általa bejelentett előadások, e) azok hetenkinti óraszáma, f) a tanár neve, g) az előadások hallgatásának megerősítése. h) Ösztöndíj vagy alapítvány, melyet a tanuló élvez. >) Díjkötelezettség alóli fölmentés. k) Megszabása és l) lefizetése a tandíjnak. m) Észrevételek. 40. §. Az észrevételek rovatába fölveendő : a) hogy a tanuló talán az utolsó félév alatt más egyetemen vagy valamely jogakadémián tanult. b) az egyetemi bizonyitvány kelte és száma , melyet az a félév végével mindenesetre kinyer, hogy az egyetemet elhagyhassa; c) volt-e ellene fegyelmi vizsgálat elrendelve és mily eredménnyel, az ez iránt vitt jegyzőkönyre utalás mellett, és d) az ok, miért tagadtatott meg tőle a látogatási bizonyítvány a tanszak által, e) azon esetben ha a tanuló csak utólagosan vétetett föl, a számvivő hivatalnál történt bejelentésének kelte és az illető akadémiai hatóságnak az utólagos felvételt jóváhagyó határozata kelte és száma. (31 §). 41. §. E névsorozatok elkészítése után a számvevőség minden dékán számára : a) a tanszakához beiktatott és beírt hallgatók névsorozatának mását, b) az egyetem összes rendkívüli hallgatói névsorozatának mását, és c) a főnévsorozat formájára azon rendes hallgatók névsorozatát köteles szerkeszteni, kik más tanszakhoz vannak beiktatva, de a vezetése alatti tanszaknál előadásokat hallgatnak. 42. §. A félév elmúlta előtt hat héttel a számvevőség továbbá minden egyes tanárnak az előadásaira kellőleg beírt hallgatóknak , és pedig : a) a rendes és b) a rendkívüli hallgatóknak névsorozatát köteles átadni, s azokban a hallgatók teljes vagy részbeni díjmentességét följegyezni. 43. §. Ha egy dékán e névsorozatokból látja, hogy a tanszakához beiktatott tanuló egy előadásra sincs beírva , úgy azt előleges kihallgatás után az egyetemtől elutasítja ; ha valamely tanuló azon tanszakban , melyre beiktatva van , nem hallgat előadást, vagy ha tanulmányai irányából kitűnik, hogy más tanszakhoz tartozik, úgy ezen tanszakhoz utasítandó. {Folytatása következik.) Igazítás. Lapunk 283. oct. 17-i számában a 30/A közp. pénztár utalványok beváltására vonatkozó rendelet végsorában e helyett: „1851 január végéig“ ez olvasandó: „1851 junius végeig.“ NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, oct. VI. Nézetek az ideiglenes földadó életbeléptetésére szolgáló eszközök iránt. — S. J. E lapok 271-ik számában „egyéni nézetek az ideiglenes földadó életbeléptetésére kormányilag választott eszközök iránt“ megjelent czikkben érintettem, mikép lehetne a megválasztott eszközöket üdvethozólag módosítani, tekintve e hazának viszonyait nem lesz érdektelen értekezni itt arról, mihez kell magát a községi adóbizottmány ügyvezetőjének folytatólag, hogy a reá bízott ügyet az előkészítő utasítás szellemében becsületesen befejezni tudja , alkalmaztatni. A kormány, mint a nevezett előkészítő utasításból kivehető, czélul tűzte ki magának, e hon jövedelmező földbirtokait igazságos arányban megadóztatni, egyszersmind előkészíteni a lehetőséget, hogy a természettől oly dúsan áldott, de a legszükségesebb intézményekben,különösen hitelt alapitó módokban — szűkölködő ország, az öt illető virágzásra jusson. — Ez a kormánynak hazánkat illető legszebb feladata, de amelyet csak úgy hozhat létre, ha az ország lakosai nem vonakodnak sem késedelmeskednek öt hasznos szándékában kitelhető módon gyámolítani. Adóbizottmányi ügyvezetők, tőletek függ leginkább a mondott czélt sikeresíteni, ámde csak úgy tehetitek azt, ha egy szívvel lélekkel törekedtek czélszerű eljárásokban bizonyos egyformaságot szerezni, s azt végiglen megtartani. Megtarthatandó lesz pedig, ha szem elől nem tévesztitek , miképen az ideiglenes földadó rendelet egy fölállítandó birodalmi catastrum alapjain nyugszik, melynél fogva képes lehetend a kormány egy igazságos adórendezés iránt tehetendő követeléseknek megfelelni, s a közterhek minden földbirtokossal egyenlő kivetését különbség nélkül eszközleni. Lássuk, mit kell hogy tegyen a községi adóbizottmány, és mit tett kötelességévé a kormány ? — a) A község határai pontos leírását, b) Az előforduló földmivelési nemek előszámlálását, c) Javaslatot mind ezen iparnemek osztályokra, fölosztásására , a földterület tulajdonsága, fekvése, és a termelési képességre nézve, d) Birtokkönyvet készíteni. És e) minden földiparnek és osztálynak a községben szokásos gazdasági módszerét, és a középtermésű években minden termesztmény középtermény mennyiségét feljegyzeni. Ezen öt pontokban foglaltatnának mindazon előmunkálatok, melyeknek gyors előmenetele, az ideiglenes földadó rendeletet illetőleg, leginkább az ügyvezető képességétől függ. Mely előmunkálatoknak községenkénti egyformasága, megrövidíti a kormánynak mérhetetlen útját és sikeresítendi azon czélját, mely e honban a lakosok jólétét eszközölni fogja. E szempontból kiindulva az l-c pontot illetőleg szükséges, a község határai leírásánál megnevezni a községet, valamint a határos szomszéd községeket is keletről és nyugatról úgy mint éjszak és délről. És ha lehet, az egész határ területi nagyságát holdakba számítva, — és hol az uj nép — összeírás már megtörtént, a lakosok számszerinti, még pedig vallás és nemzetiségekre osztályozva, különben csak álalános mennyiségét, végre a benesö utak, hidak és nevezetes árkokat kimutatni. A 2-ik pontot illetőleg pedig, a község területén levő szántóföldek, közlegelők, erdők, hegyek, folyóvizek, tavak, bányák, szőlők, ésrérségeket előszámlálni. Ezen két pontban előszámlálandók ismeretére a kormánynak statistikai szempontból is mellőzhetetlen szüksége van, minélfogva ezekre pontonként kiterjesztendő figyelmét ne tartsa a bizottmányi ügyvezető se mellékes se fölösleges eljárásnak. A 3-ik pontot illetőleg: írja le a bizottmány a két első pontban nevezetesen előszámlált földterület tulajdonsága és fekvésétől várható termelési képességét, kimutatva az eddig szokásos gazdasági módszerhez képest vett termelési hasznot, s ezekhez vetőleg tegyen javaslatot, melyik terület bányáik osztályba lenne sorozandó. Egyébiránt a földbirtokok osztályokrai fölosztására nézve óhajtanám és sokkal czélszerűbb és kivihetőbb módnak tartanám, ha a földbirtokok átalában egy részletes, községenkint pedig egy átalános — helyesen fölveendő — évenkinti tiszta jövedelem, és nem osztályokrai fölosztás lenne a telekkönyvbe iktatandó, mert az évenkinti jövedelem kitalálásához mezőgazdáink közel ezeren értenek inkább, mint csak egy a classificáláshoz. És ha mégis osztályokba lesznek a földbirtokok sorolandók, való, hogy a kormánynak előbb kerületenkint instructorokat kell teremteni, kik az illetőket birtokok becslésére és osztályozására tanítani fogják. Végre a 4-ik és 5-ik pontot illetőleg legfőbb gondja lesz a bizottmányi ügyvezetőnek arra, hogy egy mindenben czélszerű birtokkönyvet készíteni tudjon, s e végett legelőször is forduljon a megyei kormányhoz, kieszközlendő egy átalános birtokkönyvi mintát, melynek rovatai TÁRGZA. Piriit tollrajzok. October 4. (Folytatás és vége.) 1716 mártiusának egyik estéjén a sz. Honoré utczában, innen nem messze — folytatá Rémy ur egy korty théát hörpentvén — egy akkori igen ismeretes házba egymásután, csak pár percznyi időköz alatt, két férfiú ment be, s az első után alig volt betéve egy első emeleti terem ajtaja, midőn már azt a második nyitá föl, ki bár megelőzője ölében egy — előtte alkalmasint ismert nőt — enyelegve pillanta is meg, világért sem mutatott haragos képet. — Monseigneur — szóla a boldogabbnak látszó, a nő karjai közöl kibontakozva, s a belépő előtt mély, de szolgai alázatosságtól ment bókot csinálva — bocsánat, hogy fenségedet megelőztem, azonban__ — Az ön ismer — szakasztá félbe az utóbb jött mosolyogva — én nem ismerem önt, hanem a visszavonulás mindenesetre engem illet: aki előbb jön, előbb őröl. — Fenséged határtalanul kegyes, de az őrlési előjogot illető igazságtételét nem fordíthatom javamra — viszonzá a másik. — És miért nem ? — Mert a ..... malom áll. — Ha ha ha — nevete föl hangosan a monseigneur nek szólított — az már más. Ön jókedvű embernek látszik, látogasson meg, hiszen ejusdem farinae emberek vagyunk. Mi a neve ? — Az én nevem Law János. — Ah hallottam önnek hitét, ön scott nemes nemde s jelenleg menekült, egy párbaj következtében, melyben ellenét megölé. A viszonlátásig. Ezzel a fenség, ki senki sem volt más, mint a régens, távozott, s Law János magára maradt Ducros az időben nagyon hires kéj hölggyel; a börzejáték teremtője, később életbeléptetett systema jának fogazatositására kellető hatalmát egy prostitutionalis teremben kötött ismeretséggel készité elő : az üzérkedés egy maitresse karjai közt született. Orleansi Fülöp a Duclostól, mindenek fölött kegyelmesének, Pairabéres marquisenek lakába sietett s egész a boudokig hatolván, a nélkül hogy valakit talált volna, benyit és ..........a marquiset egy fiatal emberrel s oly helyzetben találja, mely legalább is gyanús lehete. — Sortez monsieur! luálta, ezúttal haragtól veresedve a régens, vetélytársának ajtót mutatva. — Őseink monseigneur — viszonzá merészen gróf Horn Antal — hasonló körülmények közt azt mondták volna, hogy íSortons. E naptól kezdve Orleansi Fülöp, Francziaország régense, Law Jánost barátságával s gróf Horn Antalt haragjával tisztelé meg. A következés meg fogja mutatni, hogy barátsága nem ártott-e többet, mint ellenségeskedése. „Hanem uraim — szakitá félbe elbeszélését Rémy úr—most mennem kell. Ha önök nem unják, közelebbről folytathatjuk e történeti vázlatot. „Oh, de hogy unjuk — protestálunk mindhárman, ki őszintén, ki hypoclitaságból — sőt ellenkezőleg. És elhatározók, hogy a közelebbi szerdán ismét összejövünk. Ezzel a Pupos eltávozván, én és pajtásim még szivaroztunk, beáztunk és beszélgettünk, többek közt arról, hogy: A Palais National előudvarán egy roppant faterem építtetik, a december 15-kén megnyitandó műi kiállításra. Itt a kormány minden évben valami 150 ezer frankot költ el festészeti és szobrászati kiállításra, s még eddig élő soha sem a közönség sem a művészek a rendezéssel elégedettek nem voltak. Hihetetlen, hogy e nemzeti palotákkal és mindenféle középületekkel elhalmozott városban, mely magát minden részben tanadónak lenni követeli, a műtárgyaknak egy állandó kiállítási helye nincsen, s a művészet geniusa minden évben más más helyre vándorol, nem lévén saját tűzhelye, hol fejét lehajtsa. Ez aztán oka, hogy az évnek legszebb és alkalmasabb része, helyválasztás fölötti vitákban telik el, s a kiállítás — mint az idén — december közepére, a legrövidebb és sötétebb napokra halad, mi a legtöbb jelenkori franczia festő képeinél a látogatóra nézve valódi nyereség ugyan, de azért egy pár mester teremtményei szemlélésénél mégis boszankodást idéz elő. Sajnálatos, hogy e pár mesterek elsője Horace Vernet ecsetét oly valamire használja, mit franczia művésznek nem örökíteni, de az emberek emlékezetéből is kitörültnek óhajtani kellene. Értem Roma ostromát, melyből — ha a bírnom hazug— az ünnepelt festő több tableatkát készít. Ha egy olasz művész teszi vászonra a franczia golyók és bombák repülését, midőn azok Angelo Mihály remekeiben rombolnak, ezt érteni, de hogy egy franczia merészelje nemzete vandalismusát az utókornak dicsőítve átadni, ez képzeletünket túlhaladd. Egyébiránt Vemet a muszka seregnek varsói győzelmét, s — ha hinni lehet — a világosi fegyverletételt is örökité s érette a minden oroszok urától aranynyal és diszjelekkel halmoztatott el. — Szomorú dolog, midőn egy remek ecset oly kéz által tartatik, mely a haszonkeresés botjára támaszkodva teszi vonásait, s fizetésért saját gyalázatát, vagy bármely nyomorúságos tettet szép színben állítani elő mindig készen áll. Beszéltünk még az elnökről, ki tegnap ismét Vincennesben tarta szemlét, s ki onnan visszatérvén, a Sz.Antal elővárosban kocsijával egy szembemenő másikba akadt, s a kibontakozás alatt republicáns éljenezésekkel majdhogynem süketté tétetett. Alkalmasint ennek lehete tulajdonítani, hogy a National, Siécle és Gazette de France névtelen czikkek közlése miatti protextusból perbe idéztettek. Beszélvén pedig mindezekről s még több egyébről, elindultunk kiki dolga felé, s jelesen magam Komlósi Ida kisasszonyt és anyját látogatám meg, kinél meggyőződtem, hogy egy színésznő szerepbetanulás nélkül is lehet kedves, lelkes és elodús társalgása, s szini illusio nélkül is szeretetreméltó. Mit, midőn igaz hitem szerint állítanék, tégedet szives olvasóm, isten uralmába ajánlok s maradok honfitársad Lajos.