Magyar Hirlap, 1850. október (2. évfolyam, 269-295. szám)
1850-10-26 / 291. szám
291. sz Pest, Szombat, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési dij : fél évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr.Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 hrjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap l-lel számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. October 26-án 1850* Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagy hidat ez a 671. sz. a. Takácsy házban) és nyomdájában : (a 1 1unasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiacz sarkán 53. sz. a Nemeshegyiház 2. emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ. F. é. okt. 23-án jelent meg a Magyar koronaországot illető törvény- és kormánylap XXV. darabja. Tartalmazza: 313. sz. a. a teljh. polg. cs. biztos f. é. sept. 4.ki hirdetményét, mely által a kir. törvénylap a bélyeg és dijtörvényt tartalmazó CXII. darabja kettős kiadásának német szövegébe becsúszott sajtóhibák kiigazittatnak. 314. sz. a polg. teljh. cs. biztos f. é. septemb. 13—ki hirdetményét, mely előírja a módot, miként kell egy csendőrnek, ki 24 órán túl külszolgálatban van, ellátásáról gondoskodni, s a csendőrségnek a katonai előfogatozásra vonatkozó igényeit előadja. 315. sz. a. a financz ministerium f. é. sept. 21-ki, azon játékkártyák és naptárakat illető rendeletét, melyek bélyegtelenül azon koronaországokból, melyekben a bélyeg eddig nem létezett, a más koronaországokba bevitetnek. 316. sz. a. a polg. teljh. cs. biztos f. é. sept. 25—ki hirdetményét, mely által a közoktatási ministeriumnak a piarista és benedictinus rendiekre Magyarországban az iskolai ügyekben ruházott kötelezettségekre vonatkozó intézkedései közzététetnek. 317. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 26-ki rendeletét, mely által a többi koronaországokban fönálló rendszabály, mely szerint a korelnézés, nagykorusági nyilatkozat, örökbefogadás, vagy házasságon kívüli gyermekek törvényesitése iránti kérvények a törvényhatóságokhoz utasittatnak, Magyarországra is kiterjesztetik. 318. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 27.ki, a zsidók büntetési adójának elengedése s egy zsidó tanalapitvány alkotására vonatkozó hirdetményét. 319. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 27—ki hirdetményét, mely által a f. é. febr. 6—ki körrendelet 7 fejezetében előirt előfogati rendszabálytól eltérések közzététetnek. 320. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 29—ki hirdetményét, mely által a besorozott honvédeknek f. é. mart. 15—ki 1. f. határozat 4 fejezetének b, c és d pontjai alapján megengedett tanácskozás utjáni elbocsátása illető közelebbi határozmányok közzétételnek. 321. sz. a. a p. cs. biztos f. é. oct. 9-i, a járási financzigazgatóságoknak, mint az országos financzigazgatóság s a végrehajtó hivatalnokok közti közvetítő hatóságnak, valamint a financz őrségnek felállítására vonatkozó hirdetményét. 322. sz. a. a p. t. cs. biztos f. ő. oct. 9-i, az összes, cs. k. csendőri ezredek fölötti törvényhatóságokra vonatkozó hirdetményét. 323. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. oct. 10-i hirdetményét, mely által a f. é. aug. E-i ideig bélyeg és dijtörvényhez tartozó bélyegjegyek, melyekkel az eladás végett kiadott bélyegpapirok ellátva vannak, köztudomásra hozatnak. 324. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. oct. 10—ki, a szegények bélyegdiji előjegyzését s a szegénységi bizonyítvány kiszolgáltatását illető hirdetményét. 325. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. oct. 12—ki rendeletét, mely szerint a postamesterek postalovaikkali előfogati szolgálmányra nem kötelezvék. 326 — 339. sz. a (bezárólag) a kir. törvénylapnak tartalmi jegyzékét LXI. darab 199 számától kezdve egész a LXIV. db 212 számáig (bezárólag.) 340. sz. a. a f. é. april 10—kies. pátenst, mely által a nyolcz évi katonáskodási idő a magyar, erkély, horvát és szlavonországi, szerb vajdasági és tecsi bánsági katonakötelezettekre is kiterjesztetik. 341 — 356 (bezárólag) a bir. törv. lap tartalmi jegyzékét a LXV. db 214 számától kezdve egész a LXXI db 230 számáig (bezárólag. F. é. okt. 23-án jelent meg a bir. törv. és korm. lap. CXL. darabja, egyelőre német kiadásban; tartalmazza : 388. sz. a. a cultusrainisterium oct. 8-i, a bécsi cs. k. evang. theologiai tanintézet szervezetét, annak tanulmányi ügyét s fegyelmi rendét illető rendeletét. Ugyanezzel jelent meg 56 mellékfüzete ; tartalmazza a fölebbi rendeletre vonatkozó ministeri előterjesztést. Szintén oct. 23-án jelentek meg a CXIV. db kettős kiadásai. F. é. oct. 23-án jelent meg a birod. törv. és kormánylap CXLI. darabja, német egyedüli, úgy mint kilencz kettős kiadásban; tartalmazza 389. sz. a. a cultusministerium f. é. sept. 5-ki rendeletét, mely által a therezianumi akadémiábai fölvétel korkellékeinek uj szabályozása közzététetik. 390. sz. a. a hadügyministerium f. é. oct. 5-ki körrendeletét, mely a kat. kincstárrali szerződésekbe fölveendő záradékokból származott jogi viszályok törvényhatóságaira vonatkozik. 391. sz. a. az igazságügyministerium oct. 9-ki kibocsátványát, mely által a csendőrség fölötti törvényhatóság határozmányai a f. é. aug. 21. 1. f. határozat alapján közzététetnek. 392. sz. a. a cultus ministerium 1850 oct. 10. kibocsátványát, mely azon gymnasiumi nyilvános tanulók iránti eljárásra vonatkozik, kik valamely iskolai félév bevégezte előtt megszűnnek a közoktatásban részt venni. 393. sz. a. az igazságügyi ministeriumnak a külügyminiszerreli egyetértésben kiadott f. é. oct. 14. kibocsátványát, mely által a küldényzésekre s hivatalos eljárásokra nézve, melyek austriai igazságügyi hatóságok megkeresésére a külföldön viendők, némi könnyítések eszközöltetnek. 394. sz. a. az igazságügyi ministerium f. é. oct. 18-i rendeletét a f. é. aug. 2-i legf. pátensnek alkalmazására nézve az uj telek és betáblázási könyvek első alapításánál szükséges törvényes lépésekre. A magas igazságügy ministerium által kineveztetett telekkönyvi oktatók működési köre . (Folytatás.) 11. Kerület. Oktató: Dobrovojevits Antal, székhely: Kalocsa. Működése köréhez tartozó helységek : 1. Kalocsa. 2. Sz. Benedek. 3. Uj-lak. 4. Aszód. 5. Fogta 6. Bátya. 7. Miske. 8. Faisz. 9. Dúsnak. 10. Bogyasztó. 11. Hajós. 12. Nádudvar. 13. Sükörd. 14. Csanád. 15. Sz. Ivány. 16. Szeremle. 17. K. Körös. 18. Ketzel. Puszták: 1. Átsi. 2. Szütsi. 3. Csebe. 4. Sz. Király. 5. Szelics. 6. Bőd. 7. Kértelek. 8. Inám. 9. Szathmár. 10. Karácson. 11. Pálfölde. 12. Nána. 13. N. Nána. 14. Sz. Gál. 15. Csorna. 16. Böszér. 17. Csabor. 18. Benegyháza. 19. Polgárdy. 20. Kije. 21. Oroh. 22. Orbán sz. György. 12. Kerület. Oktató: Szűcs Lajos, székhely: Halas. Működése köréhez tartozó helységek : 1. Halas. 2. Majsa. 3. Dorozsma. 4. Vadkert. Puszták: 1. Szánk. 2. Bodoglár. 3. Kölöny. 4. Harka. 5. Füzes. 6. Balota. 7. Mérges. 8. Üllés. 9. Árokháza. 10. 65. Domaháza. 66. Sikátor. 67. Köztia. 68. Hora. 69. Arló. 70. Disznód. 71. Csepány. 72. N. Bajok. (Vége következik.) Zand. 11. Kigyós. 12. Pálos. 13. Ágasegyháza. 14. Csojós. 15. Kömpöcz. 16. Sz. László. 17. Kaskantyu. 18. Kis Botsa. 19. N. Bocsa. 20. Böszér. 21. Tartár. 22. Kistelek. 23. Rekettyés. 24. Fehértó. 25. Füzes. 26. Kömpöcz. 27. Tajó. 13. Kerület. Oktató: Korinth Antal, székhely: Szolnok. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Szolnok. 2. P. Szanda. 3. Felső-Varsány. 4. P. Póc. 5. P. Kengyel. 6. P. Alsó-Varsány. 7. P. Mantfő. 8. Tisza-Földvár. 9. Czibakháza. 10. N. Rév. 11. Inoka. 12. Tiszakürt. 13. P. Gyiger. 14. P. Gyalu. 15. P. Ivánháza. 16. P. Ugh. 17. Ugh. 18. Sass. 19. Csépa. 20. Szelevény. 21. K. Szent Márton. 22. Mester- Szállás. 23. Mező-Tur. 24. Tur-Pásztó. 14. Kerület. Oktató: Schvarcz Antal, székhely: Török sz. Miklós. Működése köréhez tartozó helységek: 1. P. Temje. 2. Bálla. 3. Fegyvernek. 4. Szakálas. 5. Sz. Tamás. 6. Csorba. 7. Móricz. 8. Kaba. 9. Turgony. 10. Magyarka. 11. Bocsa. 12. Szajol. 13. T. Püspöki. 14. T. Beö. 15. Bánhalma. 16. Kákád. 17. Kenderes. 18. Turkevi. 19. Márialaka. 20. Kis Ujszállás. 15. Kerület. Oktató: Bergai Lajos, székhely: Tisza-Füred. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Tisza- Füred. 2. Kardszag. 3. Igar. 4. Tisza-Eörs. 5. N. Ivány. 6. Madarass. 7. Kunhegyes. 8. Rof. 9. Bura. 10. Tisza-Szalók. 11. Abód. 12. Derzs. 13. Sz. Imre. 14. Tisza-Szölös. 15. Tisza-Örvény. Puszták: 1. Domaháza. 2. Kóts. 3. Sz. György. 4. Kápolnás. 5. Ködszállás. 6. Asszonyszállás. 7. Irgonda. 8. Kolbász. 9. Fábiánka. 10. Tomaj. 11. Gyanda. 12. Taskony. 16. Kerület. Oktató: Kaunitz Tivadar, székhely Poroszló. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Poroszló. 2. Hatrongyos. 3. Pél. 4. Erk. 5. Visznek. 6. N. Füged. 7. Szarányk. 8. Zsadány. 9. Mára. 10. Boczonád. 11. Heves. 12. Csász. 13. Bőd. 14.Erdőtelek. 15. Atány. 16. Kömlő. 17. Tisza-Nána. 18. Verekény. 19. Torna Sz. Miklós. 20. Kürü. 21. Füzes Abony. 22. Dománd. 23. Mezőtárkány. 24. Bessenye. 25. Egerfarmos. 26. Ivánka. 27. Sarud. 28. Szemere. 29. Sz. Istvány. 30. Lövő. 31. Négyes. 32. Valk. 33. Tisza-Dábolya. 34. Dorogma. 35. Ároktő. Puszták : 1. Sz. András. 2. Fogács. 3. Alatka. 4. Telek. 5. Teng. 6. Szárazkec. 7. Várfenek. 8. Szőke. 9. Magyarád. 10. Hidvégh. 11. Tiszahalász. 12.Cserekeő. 13. Tilaj. 14. Montag. 15. Bél. 17. Kerület. Oktató: Mihályffy József, székhely: Gyöngyös. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Gyöngyös. 2. Vámosgyörk. 3. Atkár. 4. p. Tas. 5. Halászi. 6. N. Réde. 7. Fancsal. 8. Aptz. 9. Szüts. 10. Jobbágyi. 11. Pata. 12. Tarján. 13. Solmos. 14. p. Benő. 15. Oroszi. 16. p. Fajzat. 17. Szurdok Püspöki. 18. Sz. Jakab. 19. Pásztó. 20. Hasznos. 21. p. Balony. 22. N. Bátony. 23. p. Lengyénk. 24. Maczronka. 25. Bdorek. 26. Dorogháza. 27. Mindszent. 2S. Szuha. 29. Badany. 30. Parád. 31. Retsk. 32. Deretske. 33. Szajló. 34. p. Somogy. 35. p. Vizlás. 36. Jordánháza. 37. p. Tordonya. 38. Bálla. 39. Iván. 40. Nádujfalu. 41. Ivad. 42. Pétervására. 43. Vezekény. 44. Füzes. 45. Terepes. 49. Szék. 47. Fidemes. 48. Erdőkövesd. 49. Varaszó. 50. p. Sz. Erzsébet. 51. Istenmezeje. 52. Szederkény. 53. p. Tipasz. 54. Domokos. 55. Mikefalva. 56. Csehi. 57. Bors. 58. Aranyos. 59. Szüts. 60. Lelesz. 61. Bekelcze. 62. Balatony. 63. Nádasd. 64. Pördötluku. Egy idő óta nem foglalkoztunk a szerb sajtóval. Azt hivök, ha ignoráljuk, eszére tör a méltatlankodás , de azt kell tapasztalnunk, hogy míg a szerb közlakosság a polgárháború mámorából lassankint józanodva közelednék vele közös sorsra juttatott szomszédaihoz, az alatt előáll a szerb intelligens, fölkeresi a forradalmi gyűlölet jelszavait, s a kibékülésre törekvő népek közé szórja, hogy a gyúanyagát vesztett harag valamikép el ne hamvadjon. A részakarat czéljaira a bűn eszközével törekszik, s azzal, váljon czélja mögött a következés áldása vagy átka van-e, nem bíbelődik. Nem tehetünk róla, hogy azon szerb Intel— ligentiát, — mely a birodalmi kormányzat legnagyobb föladatát, a birodalmi népek kibékítését — a kép vélt megoldásához segíteni, ha folytonos uszítgatással a háborgás feszültségében kívánja látni a lecsendesülteket — a fönnebbi categóriába kell soroznunk. A forradalom utáni sajtó egyik leglényegesb föladatának tekintettük, oda közremunkálni, miszerint a polgárháború fölélesztésére használt ígéreteket, mikből a béke helyreálltával követelőleg túlságos igényeket alkotott a harczból győzedelmeskint visszatért nép, a jog s igazság mértékére leszállittassék,hogy azon erőszakoskodás, mit a háború menete szentesitni látszott, az igazságtalanság s helytelenség színében tüntessék föl a nép előtt, mely ez által igényeinek a viszonyos jog s méltánylat fogalma szerinti teljesülésénél többre, azaz igazságtalan s lehetlenre ne sóvárogjon. A szerb sajtó nem így gondolkozott. Ö máig jónak látja gátolni a közeledést, gátolni a megelégülést azzal, mit a viszonyok változhatlan mértéke szerint a szerb nép nyert. Ö még most is forradalmi követeléseivel áll a magyarral szemközt , s hogy azokat érvényre nem emelheti, öt nevezi meg a nép előtt mint haladásának után álló ellenségét. Hogy a szerb sajtó jónak látja, ily szellemben hatni a szerb népre, bizonyságát látjuk a belgrádi szerb újság lapjain. Egyik bécsi levelezője a többek közt így ír : „A mint mondám , minden magyar , legyen az conservativ vagy szabadelvű párton, mind egyforma; jó szándék bennük a szerbek iránt nincs. Azért azon régi mondatot: „félek a görögtől, ha ajándékkal közeledik is felém,“ a magyarra kell alkalmazni, s tartózkodni tőle , mint az égő parázstól. Nincs a szerbnek ma nagyobb ellensége annál, ki azt óhajtja , hogy a magyarral kibéküljünk. Mert minél inkább mutatkoznak barátainkéi, annál nagyobb ellenségeink. Az ő Magyarországukat nem verhetik ki fejükből sehogysem, és ezen Magyarország a magyar nemzetiség fölvirágozására, s a többi nemzetiségek megsemmisítésére, kiirtására alapittatik.“ Másik lapjában ugyanezen újság a vojvodinai hivatalnokok characteristicáját irja le. Ha magyar hivatalnokról szól, borzasztó forradalmi szerepet fest nevére , csakhogy a szerb bizalommal HEMEIVATALOS RÉSZ. Pest, oct. 95. TÁRCZA. Párisi tollrajzok. October 17. Épen a Jean Jaques Rousseau utczában levő főpostahivatal levélszekrény-nyilásba dobtam vala 24 garasára, egy barátomhoz intézett prózámat, midőn visszafordulva, Rémy urat látám magam előtt. — Ah, bon jour — szólam, mialatt hasonlókép egy levelet tett föl — épen jó, hogy találom önt, különben is föl akarom keresni. — Tán valami jó hírt hoz ön számomra ? — Lehet. Önnek Bombay kisasszonyhoz intézett levele rendeltetése helyére jutott, s kérését illetőleg a felelet nem sokára meg fog érkezni. Egyébiránt a kokárda ittentartása iránti vágyát most már teljesíthetem, mert Bombay k. a. egy utabbi levélben arra kér, hogy azt ne tegyem postára — hol elveszhetne — hanem várjak, mig egy magán és biztos alkalom fog elvitelére találkozni. — Remélem, hogy ön lesz azzal a szívességgel irántam e biztos alkalmat, meddig csak lehet, föl nem találni. —ogy a történet folytatását holnap reggelre ígértem, azonban ezúttal nem teljesíthetem szavamat, hanem ha önnek most nincs dolga, velünk egy kissé sétálni, az idő elég ködös rá, hogy oly dolgokról is beszélhessünk, miket nem láthatni. Hanem még egyet, nem szégyenl-e ön velem járni ? — E kérdést akkor intézé hozzám emberem, midőn látá, hogy egy kis grimacet vágva, karomba csipeszkedésére a convenientialis világ balítéletes illemszabályaira épen nem túlzólag ügyelő gondolkodásom daczára is, a mellettem elmenőkre egy fürkésző pillanatot veték, vizsgálandó, ha vájjon nem tünök-e föl nevetségesen idomtalanom mellett, s nem von-e gúnyoros mosolyt reám egy pulyával karöltve sétálásom. Mert — oh önállással, előitéletteli mentességgel dicsekvő emberi gyarlóság ! — esküszünk és állítjuk, hogy „tőlünk bizony beszélhet a világ a mit tetszik,“ s a legjobb hittel egyenlőség és testvériség emberének, vallójának s mennyiszer nem apostolának is tartjuk magunkat legtöbben! de azért majd minden perczben convenientiák rabja, balitéletek szolgája vagyunk s ha minden egyeben túltettük is igazság-imádásunkat, ha vissza nem rettenve haladunk is az egyenlőség tiszta és mindeneknek egyaránt felül lobogó zászlója felé, mégis mindig mindenikünkre nézve marad valami, mely előtt szilárdságunk paripája horkolni kezd, magát megbakolja, s a jó útban létei csöndes és méltóságos öntudatával elhaladni nem akar, és ez a valami a nevetségessé létei teli irtózás. Rémy mintegy lelkembe látott, mert egy pillanatig rám nézve így szóla: „Én nem veszem rész néven, ha valaki velem átall sétálni. Mon Dieu, uram, én ismerem a világ kivánatait. A farkasokkal ordítani kell, s mindenek előtt kerülni kell . . . Nevetségessé lenni nevetségessé tétetni! mily roppant, mily borzasztó hatalom fekszik e remegő szavak fölött, mily rettenetes azon titkos és láthatatlan uralom, melynek ily egyetlen hangja előtt a férfiúság remegni kezd, a szilárdság térdei ingadoznak, a nő szerelmét, a gyermek szüleit, a szülő gyermekét tagadja meg. Egy derék, elvhű, próbált jellemű, bátor, nemes érzelmekben dús férfiút — kire üdvödet, nőd becsületét bízni pillanatig sem kétkednél, kinél elrablóit hited üres szekrényét, dióhéjnyi reményedet bizalommal elrejteni hosszú idő és tapasztalás tanita meg, kinek asztalánál ettél, ki mindennapi estelidet osztá, szóval egy oly férfiul, kinek barátságától többet vársz, mint mire magadat képesnek tartod magad irányában — egyszerre zavarban látsz véletlenül érkezett szegénységed előtt, töprenkedni kopott ruhád látására, s halaszthatatlan foglalatosságba merülve rongyosságod azon kérelmére, hogy veled valahova menni szives legyen; s pedig ez ember még mindig a régi jó barát, lakát és kenyerét veled megosztani kész, mint hajdan, s gondoskodóbb boldogságod eszközlésére mint valaha, fut és fárad miattad reggeltől esteiig, de nélküled vagy csak azután veled, társaságodban, ha kopott és rongyos köntösid helyébe szabójával újakat csináltam, mert hiszen (és ezt nejének egy áldott teremtésnek mondja, valadi gondoskodás teljes beszédjük bizalmasságában) csak nem mehetek vele ily állapotban az utczára, csak nem tehetem magamat nevetségessé. Egy nőt ismersz, szeretsz és tőle viszontszerettettel, s pedig szenvedélyesen, kizárólag, áldozatkészen és önmegtagadásról s számtalan bizotványait birva; tudod, hogy az irányodbani rágalmakra szerelmének — ha lehetséges volna — megkettőztetésével felel, hogy örömeit egészen neked adja, mig fájdalmairól nem is tudsz, ellenkezőleg gyötrelmeid mérgét ajkaival szívja ki, hogy kedélyedben semmi keserűség se legyen és ennyi önföláldozás, ennyi szerelem mellett is jöhet egy óra, egy alkalom, midőn hálátlan és nyomorulttá leszesz, nem rosszaságból, nem elhidegülésből, hanem azért, mert e hölgy .... valamit tett, mi által a világ szemeiben compromit1 árva látod magad. Semmi sem kell, min hogy egy ablak függönyeitől takarva ily beszéde