Magyar Hirlap, 1850. október (2. évfolyam, 269-295. szám)

1850-10-26 / 291. szám

291. sz Pest, Szombat, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési dij : f­é­l­ évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr.Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 hrjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap l-lel számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. October 26-án 1850* Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (n­agy hi­da­t ez a 671. sz. a. Takácsy házban) és nyomdájában : (a 1­­ 1­u­n­a­s­o­r­o­n, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiacz sarkán 53. sz. a­ Nemeshegyiház 2. emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ. F. é. okt. 23-án jelent meg a Magyar koronaor­­szágot illető törvény- és kormánylap XXV. darabja. Tartalmazza: 313. sz. a. a teljh. polg. cs. biztos f. é. sept. 4.ki hirdetményét, mely által a kir. törvénylap a bélyeg és dijtörvényt tartalmazó CXII. darabja ket­tős kiadásának német szövegébe becsúszott sajtóhibák kiigazittatnak. 314. sz. a polg. teljh. cs. biztos f. é. septemb. 13—ki hirdetményét, mely előírja a módot, miként kell egy csendőrnek, ki 24 órán túl kül­szolgálatban van, ellátásáról gondoskodni, s a csendőrségnek a katonai előfogatozásra vonatkozó igényeit előadja. 315. sz. a. a financz ministerium f. é. sept. 21-ki, azon játékkártyák és naptárakat illető rendeletét, melyek bélyegtelenü­l azon koronaországokból, me­lyekben a bélyeg eddig nem létezett, a más korona­országokba bevitetnek. 316. sz. a. a polg. teljh. cs. biztos f. é. sept. 25—ki hirdetményét, mely által a közoktatási minis­­teriumnak a piarista és benedictinus rendiekre Ma­gyarországban az iskolai ügyekben ruházott kötele­zettségekre vonatkozó intézkedései közzététetnek. 317. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 26-ki rendeletét, mely által a többi koronaországokban fön­­álló rendszabály, mely szerint a korelnézés, nagy­­korusági nyilatkozat, örökbefogadás, vagy házassá­gon kívüli gyermekek törvényesitése iránti kérvények a törvényhatóságokhoz utasittatnak, Magyarországra is kiterjesztetik. 318. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 27.ki, a zsidók büntetési adójának elengedése s egy zsidó tanalapitvány alkotására vonatkozó hirdetményét. 319. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 27—ki hirdetményét, mely által a f. é. febr. 6—ki körrende­let 7 fejezetében előirt előfogati rendszabálytól elté­rések közzététetnek. 320. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. sept. 29—ki hirdetményét, mely által a besorozott honvédeknek f. é. mart. 15—ki 1. f. határozat 4 fejezetének b, c és d pontjai alapján megengedett tanácskozás utjáni el­bocsátása illető közelebbi határozmányok közzété­telnek. 321. sz. a. a p. cs. biztos f. é. oct. 9-i, a járá­si financzigazgatóságoknak, mint az országos financz­­igazgatóság s a végrehajtó hivatalnokok közti közve­títő hatóságnak, valamint a financz őrségnek felállí­tására vonatkozó hirdetményét. 322. sz. a. a p. t. cs. biztos f. ő. oct. 9-i, az összes, cs. k. csendőri ezredek fölötti törvényhatósá­gokra vonatkozó hirdetményét. 323. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. oct. 10-i hir­detményét, mely által a f. é. aug. E-i ideig bélyeg és dijtörvényhez tartozó bélyegjegyek, melyekkel az eladás végett kiadott bélyegpapirok ellátva vannak, köztudomásra hozatnak. 324. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. oct. 10—ki, a szegények bélyegdiji előjegyzését s a szegénységi bizonyítvány kiszolgáltatását illető hirdetményét. 325. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. oct. 12—ki rendeletét, mely szerint a postamesterek postalovaik­­kali előfogati szolgálmányra nem kötelezvék. 326 — 339. sz. a (bezárólag) a kir. törvény­lapnak tartalmi jegyzékét LXI. darab 199 számától kezdve egész a LXIV. db 212 számáig (bezárólag.) 340. sz. a. a f. é. april 10—ki­es. pátenst, mely által a nyolcz évi katonáskodási idő a magyar, er­kély, horvát és szlavonországi, szerb vajdasági és te­­csi bánsági katonakötelezettekre is kiterjesztetik. 341 — 356 (bezárólag) a bir. törv. lap tartalmi jegyzékét a LXV. db 214 számától kezdve egész a LXXI db 230 számáig (bezárólag. F. é. okt. 23-án jelent meg a bir. törv. és korm. lap. CXL. darabja, egyelőre német kiadásban; tartalmazza : 388. sz. a. a cultusrainisterium oct. 8-i, a bé­csi cs. k. evang. theologiai tanintézet szervezetét, an­nak tanulmányi ügyét s fegyelmi rendét illető rende­letét. Ugyanezzel jelent meg 56 mellékfüzete ; tartal­mazza a fölebbi rendeletre vonatkozó ministeri elő­terjesztést. Szintén oct. 23-án jelentek meg a CXIV. db kettős kiadásai. F. é. oct. 23-án jelent meg a birod. törv. és kormánylap CXLI. darabja, német egyedüli, úgy mint kilencz kettős kiadásban; tartalmazza 389. sz. a. a cultusministerium f. é. sept. 5-ki rendeletét, mely által a therezianumi akadémiábai föl­vétel korkellékeinek uj szabályozása közzététetik. 390. sz. a. a hadügyministerium f. é. oct. 5-ki körrendeletét, mely a kat. kincstárrali szerződésekbe fölveendő záradékokból származott jogi viszályok tör­vényhatóságaira vonatkozik. 391. sz. a. az igazságügyministerium oct. 9-ki kibocsátványát, mely által a csendőrség fölötti tör­vényhatóság határozmányai a f. é. aug. 21. 1. f. ha­tározat alapján közzététetnek. 392. sz. a. a cultus ministerium 1850 oct. 10. kibocsátványát, mely azon gymnasiumi nyilvános ta­nulók iránti eljárásra vonatkozik, kik valamely isko­lai félév bevégezte előtt megszűnnek a közoktatásban részt venni. 393. sz. a. az igazságügyi ministeriumnak a külügyminiszerreli egyetértésben kiadott f. é. oct. 14. kibocsátványát, mely által a küldényzésekre s hivata­los eljárásokra nézve, melyek austriai igazságügyi ha­tóságok megkeresésére a külföldön viendők, némi könnyítések eszközöltetnek. 394. sz. a. az igazságügyi ministerium f. é. oct. 18-i rendeletét a f. é. aug. 2-i legf. pátensnek alkal­mazására nézve az uj telek és betáblázási könyvek első alapításánál szükséges törvényes lépésekre. A magas igazságügy ministerium által kine­­veztetett telekkönyvi oktatók működési köre . (Folytatás.) 11. Kerület. Oktató: Dobrovojevits An­tal, székhely: Kalocsa. Működése köréhez tartozó helységek : 1. Kalo­csa. 2. Sz. Benedek. 3. Uj-lak. 4. Aszód. 5. Fogta 6. Bátya. 7. Miske. 8. Faisz. 9. Dúsnak. 10. Bo­­gyasztó. 11. Hajós. 12. Nádudvar. 13. Sükörd. 14. Csanád. 15. Sz. Ivány. 16. Szeremle. 17. K. Körös. 18. Ketzel. Puszták: 1. Átsi. 2. Szütsi. 3. Csebe. 4. Sz. Király. 5. Szelics. 6. Bőd. 7. Kértelek. 8. Inám­. 9. Szathmár. 10. Karácson. 11. Pálfölde. 12. Nána. 13. N. Nána. 14. Sz. Gál. 15. Csorna. 16. Böszér. 17. Csabor. 18. Benegyháza. 19. Polgárdy. 20. Kije. 21. Oroh. 22. Orbán sz. György. 12. Kerület. Oktató: Szűcs Lajos, szék­hely: Halas. Működése köréhez tartozó helységek : 1. Halas. 2. Majsa. 3. Dorozsma. 4. Vadkert. Puszták: 1. Szánk. 2. Bodoglár. 3. Kölöny. 4. Harka. 5. Füzes. 6. Balota. 7. Mérges. 8. Üllés. 9. Árokháza. 10. 65. Domaháza. 66. Sikátor. 67. Köztia. 68. Hora. 69. Arló. 70. Disznód. 71. Csepány. 72. N. Bajok. (Vége következik.) Zand. 11. Kigyós. 12. Pálos. 13. Ágasegyháza. 14. Csojós. 15. Kömpöcz. 16. Sz. László. 17. Kaskantyu. 18. Kis Botsa. 19. N. Bocsa. 20. Böszér. 21. Tar­tár. 22. Kistelek. 23. Rekettyés. 24. Fehértó. 25. Füzes. 26. Kömpöcz. 27. Tajó. 13. Kerület. Oktató: Korinth Antal, székhely: Szolnok. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Szol­nok. 2. P. Szanda. 3. Felső-Varsány. 4. P. Póc. 5. P. Kengyel. 6. P. Alsó-Varsány. 7. P. Mantfő. 8. Tisza-Földvár. 9. Czibakháza. 10. N. Rév. 11. Inoka. 12. Tiszakürt. 13. P. Gyiger. 14. P. Gyalu. 15. P. Ivánháza. 16. P. Ugh. 17. Ugh. 18. Sass. 19. Csépa. 20. Szelevény. 21. K. Szent Márton. 22. Mester- Szállás. 23. Mező-Tur. 24. Tur-Pásztó. 14. Kerület. Oktató: Schvarcz Antal, székhely: Török sz. Miklós. Működése köréhez tartozó helységek: 1. P. Temje. 2. Bálla. 3. Fegyvernek. 4. Szakálas. 5. Sz. Tamás. 6. Csorba. 7. Móricz. 8. Kaba. 9. Turgony. 10. Magyarka. 11. Bocsa. 12. Szajol. 13. T. Püspö­ki. 14. T. Beö. 15. Bánhalma. 16. Kákád. 17. Ken­deres. 18. Turkevi. 19. Márialaka. 20. Kis Ujszállás. 15. Kerület. Oktató: Bergai Lajos, szék­hely: T­i­s­z­a-F­üred. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Tisza- Füred. 2. Kardszag. 3. Igar. 4. Tisza-Eörs. 5. N. Ivány. 6. Madarass. 7. Kunhegyes. 8. Rof. 9. Bura. 10. Tisza-Szalók. 11. Abód. 12. Derzs. 13. Sz. Im­re. 14. Tisza-Szölös. 15. Tisza-Örvény. Puszták: 1. Domaháza. 2. Kóts. 3. Sz. György. 4. Kápolnás. 5. Ködszállás. 6. Asszonyszállás. 7. Irgonda. 8. Kolbász. 9. Fábiánka. 10. Tomaj. 11. Gyanda. 12. Taskony. 16. Kerület. Oktató: Kaunitz Tivadar, székhely Poroszló. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Po­roszló. 2. Hatrongyos. 3. Pél. 4. Erk. 5. Visznek. 6. N. Füged. 7. Szarányk. 8. Zsadány. 9. Mára. 10. Boczonád. 11. Heves. 12. Csász. 13. Bőd. 14.Erdő­telek. 15. Atány. 16. Kömlő. 17. Tisza-Nána. 18. Verekény. 19. Torna Sz. Miklós. 20. Kürü. 21. Fü­zes Abony. 22. Dománd. 23. Mezőtárkány. 24. Bes­­senye. 25. Egerfarmos. 26. Ivánka. 27. Sarud. 28. Szemere. 29. Sz. Istvány. 30. Lövő. 31. Négyes. 32. Valk. 33. Tisza-Dábolya. 34. Dorogma. 35. Ároktő. Puszták : 1. Sz. András. 2. Fogács. 3. Alatka. 4. Telek. 5. Teng. 6. Szárazkec. 7. Várfenek. 8. Szőke. 9. Magyarád. 10. Hidvégh. 11. Tiszahalász. 12.Cse­­rekeő. 13. Tilaj. 14. Montag. 15. Bél. 17. Kerület. Oktató: Mihályffy Jó­zsef, székhely: Gyöngyös. Működése köréhez tartozó helységek: 1. Gyön­gyös. 2. Vámosgyörk. 3. Atkár. 4. p. Tas. 5. Halá­szi. 6. N. Réde. 7. Fancsal. 8. Aptz. 9. Szüts. 10. Jobbágyi. 11. Pata. 12. Tarján. 13. Solmos. 14. p. Benő. 15. Oroszi. 16. p. Fajzat. 17. Szurdok Püs­pöki. 18. Sz. Jakab. 19. Pásztó. 20. Hasznos. 21. p. Balony. 22. N. Bátony. 23. p. Lengyénk. 24. Macz­­ronka. 25. Bdorek. 26. Dorogháza. 27. Mindszent. 2S. Szuha. 29. Badany. 30. Parád. 31. Retsk. 32. Deretske. 33. Szajló. 34. p. Somogy. 35. p. Vizlás. 36. Jordánháza. 37. p. Tordonya. 38. Bálla. 39. Iván. 40. Nádujfalu. 41. Ivad. 42. Pétervására. 43. Vezekény. 44. Füzes. 45. Terepes. 49. Szék. 47. Fidemes. 48. Erdőkövesd. 49. Varaszó. 50. p. Sz. Erzsébet. 51. Istenmezeje. 52. Szederkény. 53. p. Tipasz. 54. Domokos. 55. Mikefalva. 56. Csehi. 57. Bors. 58. Aranyos. 59. Szüts. 60. Lelesz. 61. Be­­kelcze. 62. Balatony. 63. Nádasd. 64. Pördötluku. Egy idő óta nem foglalkoztunk a szerb saj­tóval. Azt h­ivök, ha ignoráljuk, eszére tör a méltatlankodás , de azt kell tapasztalnunk, hogy míg a szerb közlakosság a polgárháború mámo­rából lassankint józanodva közelednék vele kö­zös sorsra juttatott szomszédaihoz, az alatt elő­áll a szerb intelligens, fölkeresi a forradalmi gyűlölet jelszavait, s a kibékülésre törekvő né­pek közé szórja, hogy a gyúanyagát vesztett ha­rag valamikép el ne hamvadjon. A részakarat czéljaira a bűn eszközével törekszik, s azzal, váljon czélja mögött a követ­kezés áldása vagy átka van-e, nem bíbelődik. Nem tehetünk róla, hogy azon szerb Intel— ligentiát, — mely a birodalmi kormányzat leg­nagyobb föladatát, a birodalmi népek kibékítését — a kép vélt megoldásához segíteni, ha folyto­nos uszítgatással a háborgás feszültségében kí­vánja látni a lecsendesülteket — a fönnebbi ca­­tegóriába kell soroznunk. A forradalom utáni sajtó egyik leglényegesb föladatának tekintettük, oda közremunkálni, mi­szerint a polgárháború fölélesztésére használt ígéreteket, mikből a béke helyreálltával követe­­lőleg túlságos igényeket alkotott a harczból győ­­zedelmeskint visszatért nép, a jog s igazság mér­tékére leszállittassék,hogy azon erőszakoskodás, mit a háború menete szentesitni látszott, az igaz­ságtalanság s helytelenség színében tüntessék föl a nép előtt, mely ez által igényeinek a viszonyos jog s méltánylat fogalma szerinti teljesülésénél többre, azaz igazságtalan s lehetlenre ne sóvá­rogj­on. A szerb sajtó nem így gondolkozott. Ö máig jónak látja gátolni a közeledést, gátolni a meg­­elégülést azzal, mit a viszonyok változhatlan mér­téke szerint a szerb nép nyert. Ö még most is forradalmi követeléseivel áll a magyarral szem­közt , s hogy azokat érvényre nem emelheti, öt nevezi meg a nép előtt mint haladásának után álló ellenségét. Hogy a szerb sajtó jónak látja, ily szellem­ben hatni a szerb népre, bizonyságát látjuk a bel­grádi szerb újság lapjain. Egyik bécsi levelezője a többek közt így ír : „A mint mondám , minden magyar , legyen az conservativ vagy szabadelvű párton, mind egyforma; jó szándék bennük a szerbek iránt nincs. Azért azon régi mondatot: „félek a gö­rögtől, ha ajándékkal közeledik is felém,“ a ma­gyarra kell alkalmazni, s tartózkodni tőle , mint az égő parázstól. Nincs a szerbnek ma nagyobb ellensége annál, ki azt óhajtja , hogy a magyar­ral kibéküljünk. Mert minél inkább mutatkoznak barátainkéi, annál nagyobb ellenségeink. Az ő Magyarországukat nem verhetik ki fejükből se­­hogysem, és ezen Magyarország a magyar nem­zetiség fölvirágozására, s a többi nemzetiségek megsemmisítésére, kiirtására alapittatik.“ Másik lapjában ugyanezen újság a vojvodi­­nai hivatalnokok characteristicáját irja le. Ha ma­gyar hivatalnokról szól, borzasztó forradalmi sze­repet fest nevére , csakhogy a szerb bizalommal HEMEIVATALOS RÉSZ. Pest, oct. 95. T­Á­R­C­Z­A. Párisi tollrajzok. October 17. Épen a Jean Jaques Rousseau utczá­­ban levő főpostahivatal levélszekrény-nyilásba dobtam vala 24 garasára, egy barátomhoz inté­zett prózámat, midőn visszafordulva, R­é­m­y urat látám magam előtt. — Ah, bon jour — szóla­m, mialatt hason­lókép egy levelet tett föl — épen jó, hogy találom önt, különben is föl akarom keresni. — Tán valami jó hírt hoz ön számomra ? — Lehet. Önnek B­o­m­b­a­y kisasszonyhoz intézett levele rendeltetése helyére jutott, s ké­rését illetőleg a felelet nem sokára meg fog ér­kezni. Egyébiránt a kokárda ittentartása iránti vágyát most már teljesíthetem, mert Bombay k. a. egy utabbi levélben arra kér, hogy azt ne te­gyem postára — hol elveszhetne — hanem várjak, mig egy magán és biztos alkalom fog elvitelére találkozni. — Remélem, hogy ön lesz azzal a szíves­séggel irántam e biztos alkalmat, meddig csak lehet, föl nem találni. —­ogy a történet folytatását holnap reggel­re ígértem, azonban ezúttal nem teljesíthetem sza­vamat, hanem ha önnek most nincs dolga, ve­­lünk egy kissé sétálni, az idő elég ködös rá, hogy oly dolgokról is beszélhessünk, miket nem lát­hatni. Hanem még egyet, nem szégyenl-e ön ve­lem járni ? — E kérdést akkor intézé hozzám emberem, midőn látá, hogy egy kis grimacet vág­va, karomba csipeszkedésére a convenientialis világ balítéletes illemszabályaira épen nem túlzó­­lag ügyelő gondolkodásom daczára is, a mellet­tem elmenőkre egy fürkésző pillanatot veték, vizs­gálandó, ha vájjon nem tünök-e föl nevetsé­gesen idomtalanom mellett, s nem von-e gú­­nyoros mosolyt reám egy pulyával­ karöltve sétálásom. Mert — oh önállással, előitéletteli mentességgel dicsekvő emberi gyarlóság ! — es­küszünk és állítjuk, hogy „tőlünk bizony beszél­het a világ a mit tetszik,“ s a legjobb hittel egyen­lőség és testvériség emberének, vallójának s mennyiszer nem apostolának is tartjuk magunkat legtöbben! de azért majd minden perczben con­­venientiák rabja, balitéletek szolgája vagyunk s ha minden egyeben túltettük is igazság-imádá­­sunkat, ha vissza nem rettenve haladunk is az egyenlőség tiszta és mindeneknek egyaránt felül lobogó zászlója felé, mégis mindig mindenikünk­­re nézve marad valami, mely előtt szilárdságunk paripája horkolni kezd, magát megbakolja, s a jó útban létei csöndes és méltóságos öntudatával elhaladni nem akar, és ez a valami a nevetsé­gessé létei teli irtózás. Rémy mintegy lelkembe látott, mert egy pillanatig rám nézve így szóla: „Én nem veszem rész néven, ha valaki velem átall sétálni. M­o­n Dieu, uram, én ismerem a világ kivánatait. A farkasokkal ordítani kell, s mindenek előtt kerül­ni kell . . . Nevetségessé lenni­ nevetséges­sé tétetni! mily roppant, mily borzasztó ha­talom fekszik e remegő szavak fölött, mily ret­tenetes azon titkos és láthatatlan uralom, melynek ily egyetlen hangja előtt a férfiúság re­megni kezd, a szilárdság térdei ingadoznak, a nő szerelmét, a gyermek szüleit, a szülő gyermekét tagadja meg. Egy derék, elvhű, próbált jellemű, bátor, ne­mes érzelmekben dús férfiút — kire üdvödet, nőd becsületét bízni pillanatig sem kétkednél, kinél elrablóit hited üres szekrényét, dióhéjnyi remé­nyedet bizalommal elrejteni hosszú idő és tapasz­talás tanita meg, kinek asztalánál ettél, ki minden­napi estelidet osztá, szóval egy oly férfiul, kinek barátságától többet vársz, mint mire magadat ké­pesnek tartod magad irányában — egyszerre za­varban látsz véletlenül érkezett szegénységed előtt, töprenkedni kopott ruhád látására, s h­a­­laszthatatlan foglalatosságba merülve rongyosságod azon kérelmére, hogy veled vala­hova menni szives legyen; s pedig ez ember még mindig a régi jó barát, lakát és kenyerét veled megosztani kész, mint hajdan, s gondoskodóbb boldogságod eszközlésére mint valaha, fut és fá­rad miattad reggeltől esteiig, de nélküled vagy csak azután veled, társaságodban, ha kopott és rongyos köntösid helyébe szabójával újakat csináltam­, mert hiszen (és ezt nejének egy áldott teremtésnek mondja, valadi gondoskodás teljes beszédjük bizalmasságában) csak nem mehetek vele ily állapotban az utczára, csak nem tehetem magamat nevetségessé. Egy nőt ismersz, szeretsz és tőle viszont­­szerettettel, s pedig szenvedélyesen, kizárólag, ál­dozatkészen és önmegtagadásról s számtalan bi­­zotványait birva; tudod, hogy az irányodbani rá­galmakra szerelmének — ha lehetséges volna — megkettőztetésével felel, hogy örömeit egészen neked adja, mig fájdalmairól nem is tudsz, ellen­kezőleg gyötrelmeid mérgét ajkaival szívja ki, hogy kedélyedben semmi keserűség se legyen és ennyi önföláldozás, ennyi szerelem mellett is jö­het egy óra, egy alkalom, midőn hálátlan és nyo­morulttá leszesz, nem ros­szaságból, nem elhide­­gülésből, hanem azért, mert e hölgy .... valamit tett, mi által a világ szemeiben c­o­m­p­ro­­m­­i­t1 á­r­v­a látod magad. Semmi sem kell, min hogy egy ablak függönyeitől takarva ily beszéde

Next