Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)
1850-12-01 / 321. szám
321 sz. Pest, Vasárnap, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési dij : fél évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 lt 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1—től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. december 1-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcza 071. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van; aldunasor és halpiacz sarkán 53. sz. a Nemeshegyiház 2 .emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ. Utasítás a házbér-jövedelem kiszámítására , ennek ellenőrzésére s összeállítására. (Folytatás.) Adómentesek: a) a templomok s az isteni tisztelet tartására szánt minden épületek, de csak mint ilyenek. Ha lakóházzal összekötvék, úgy ez már nem adómentes; magától értetik azonban, hogy a templomot vagy az isteni tisztelet tartására szánt épületet ez esetben sem lehet számításba venni. b) Álladalmi épületek, azaz olyanok, melyek közvetlenül az álladaloméi, s bármi országos vagy közczélra használtatnak. c) Katonai kaszárnyák, ha az épület állandóan csak e végre van szánva s olyannak nem ideiglenesen vétetett ki bérben, mely esetben az épület tulajdonosa mindenkor tartozik a házbértől adót fizetni. d) Kórházak, ha az épület az álladalomé, vagy valamely közalapítványé. Adómentesek még a bérjövedelemre nézve a sátorok és bódék (Kramladen), melyek saját használata vagy kibérlése a tulajdonosnak csak ideiglenesen engedtetik meg, a nélkül hogy egyszersmind a térnek is, melyen állanak, birtokosa volna, sőt inkább azon helyet egy bizonyos idő múlva, vagy előleges felszólításra elhagyni tartozik. Ellenben afféle sátorok, és bódék, melyek állandók, 8 a tér, melyen állanak, az épülethez tartozik, adó alá esnek, akár a tulajdonostól magától használtassanak, akár egy harmadik által bérben kifogadva legyenek. Valamint: 24. §. Minden egyéb név szerint meg nem nevezett épületek is adókötelezettek. 25. §. Mihelyt azon épületek jegyzéke, melyekről házbér-bevallások adandók, készen van, a hatóság azonnal minden háztulajdonosnak kézbesítteti a házbér-vallomás beadásáról szóló szabályzatot azon meghagyással, hogy a vallomás maga — ezen utasításhoz képest — 14 nap múlva előterjesztessék. 26. §. A hatóságok e végre jelen utasítással egyszersmind házbér-jövedelem-vallomásról szóló szabályzatot is kellő számban kapnak. 27. §. A házbér-vallomási szabályzat kiosztogatásakor, a jövedelem-kiszámítást eszközlő hatóság minden helységben, hol bevallásokat tenni kell, hirdettesse ki, hogy a háztulajdonosok a házbér-jövedelem-vallomások beadására szükséges szabályzatot megkapták , kik azonban olyat nem kaptak volna, s a f. évi October 30—ki rendelet tartalmánál fogva ily vallomások tételére köteleztetnek, magukat 8 nap alatt bizonyosabban jelentsék, minthogy a szabályzat nemkapása, a vallomás be nem adását semmi esetre nem menti ki, hanem azon háztulajdonosok irányában, kik vallomásukat a kitűzött idő alatt be nem adják, kérlel— hetlenül a f. évi October 30-ki rendelet 11. §., s ezen utasítás 31. §. határozmányai szerinti eljárás fog következni. Azonkívül a szabályzat kiosztogatását ezen utasítás 13. §-ban említett jegyzékben, egyénileg fel kell jegyezni, hol az illető rovatban a nap is kiteendő, melyen a kézbesítés történt. IV. Fejezet: A házbér-jövedelem-vallomásokról, azok beszedéses följegyzéséről. 28. §. A háztulajdonosok a házbér-jövedelemvallomásokat pontosan a jelen utasításhoz csatolt szabályzat s az ide mellékelt III. mintázat szerint kötelesek beadni. 29. §. Amint egy vallomás beérkezik, mindjárt ráiratik azon folyószám vagy betű, mely alatt az épület a 13. §. által megrendelt jegyzékben előfordult. 30. §. Ugyanazon jegyzékben, az illető rovatba iktattatik a nap , melyen a vallomás beérkezett. 31. §. Ha a vallomások beadására kiszabott határidő lefoly, az elmaradottak azzal ösztönöztetnek, hogy ha 3 nap alatt vallomásaikat be nem adják, 10 ezüst forintnyi pénzbüntetésben marasztaltalak el. Ha a kényszerítő eszköznek 8 nap alatt sikere nem volna, akkor egy külön egyén bizatik meg, ki a vallomást a háztulajdonostól vagy meghatalmazottjától kivegye, s kellő alakba öntve, fölterjessze. Ez egyén a háztulajdonosoktól Pesten, Budán és Pozsonban 5, más helyeken pedig 3 pengő forintot kap naponkint. Egészen különös esetekben , hol t. i. igen nagy terjedelmű épületekről van szó, a kiszámítást eszközlő hatóság a vallomások beadására a határidőt meghosszabbíthatja ugyan, de átalában 4 héten túl nem terjesztheti. V. Fejezet: A vallomások átvizsgálása s ellenőrzéséről. 32. §. A vallomások átvizsgálása s ellenőrzése annak megfontolásából áll, vajjon azok kellő alakban szerkesztettek-e, a kitett összegek fölvetése számítás szerint helyes-e, s maga a házbér-jövedelem valószinü-e ? 33. §. A szabályzattól alakban lényegileg eltérő vallomást a bevallónak tüstént vissza kell adni kiigazítás végett oly meghagyással , hogy azt 8 nap alatt annál bizonyosabban teljesítse, minthogy ellenkező esetben a 31. §. határozmányai lépnek életbe. Ha pedig az alakra nézve elkövetett hibák nem lényegesek, vagy a kiigazítás a hatóság által eszközölhető, úgy el kell nézni azokat, vagy hivatalos uton kijavítani. 34. §. Számítási hibákat rendszerint mindig hivatalos uton kell kiigazítani; kivévén , ha e részben nélkülözhetlenül fölvilágosításra volna, szükség , mi a vallomást tevő megkérdezése által legrövidebb utón eszközlendő. 35. §. Ha azonban a bevallott házbérjövedelem helyessége fölött kételyek támadnak az által, hogy az egészben vagy egyes részekben feltünőleg kevésre tétetett, úgy helyvizsgálat útján kell minden kétséget eloszlatni. 36. §. E vizsgálat, csak a bizottmány megrendelésére eszközölhető. 37. §. E rendeletnek azonban tüstént meg kell történni, mihelyt a bevallás nagyon csekélynek tetszik, vagy eltitkolt lakrészek iránt alapos gyanú támad. 38. §. Ily helyvizsgálásokkal egyébiránt becsületes és higgadt egyének bízassanak meg; a vizsgálat a háztulajdonos vagy meghatalmazottja jelentésében történjék ; legalább két — a kiszámítást eszközlő hatóság által különösen kijelölt — háztulajdonos hivattassék meg ugyanazon helyről, hol a megvizsgálandó ház fekszik ; a vallomást tevőnek a vallomása ellen fölmerült kétségek adassanak elő, és szép szóval rá kell beszélni, hogy az aránylagos fölemelést fogadja el. 39. §. Ha az illetőt nem lehetne rábírni, s továbbá is vallomásához ragaszkodnék, úgy ezt az épület lakrészeinek megtekintése, s a lakók kihallgatása által igazolni kell, vagy ez után adatok gyűjtendők a vallomás megczáfolására. 40. §. A helyvizsgálatok eredményéről a vizsgáló biztos jegyzőkönyvet vezet, s abban vallomás elleni kétségeket, a látleletet s a vallomást tevő nyilatkozatát röviden és világosan előadja ; egyszersmind beiktatja a meghívott helybeli háztulajdonosok véleményét is azon kérdés iránt: vájjon a megadóztatásra bevallott összeget föl lehet-e méltányosan venni, úgy mennyire kelljen azt emelni? Magától értetik, hogy szabadságában áll, e véleményt a vallomást tevő jelen-nem-létében adni, ha ők úgy kívánják. 41. §. A vizsgáló biztos a vizsgálati jegyzőkönyvet, a kiszámítást eszközlő hatóság elé terjeszti, felőle ítéletét határozottan kimondja s az összeget azon számmal fejezi ki, mennyire a bérjövedelem egészben vagy egyes részekben teendő volna. 42. §. A bizottmány, ezen kiigazítását a vallomásoknak, saját hatalmánál fogva megteheti. 43. §. A vallomásoknak hivatalos úton történt változtatásánál kell eljárni, s különös tekintettel lenni arra, hogy: a) ha a bevallott házbér-jövedelem csekélységének oka köztudomásilag a háztulajdonos szokott méltányos követelésében fekszik, mely esetben a bevallott összeg nem emeltetik föl, habár bizonyos is, hogy a tulajdonos nagyobb házbért kaphatna ; b) ha alsóbb osztályú mesteremberek, vagy olyan földmivelők lakásai, kik a földet maguk mivelik , aránylag kevésre tétettek volna ; ez esetben sem kell a házbért feljebb emelni, ha annak — 15 százalék levonása után — két ötöd része megfelel azon összegnek, mely az efféle épületektől a folyó évi OGt. 30-iki rendelet 15. §. szerinti osztályozásnál fogva járna. 44. §. A bevallott házbér-jövedelemben tett változtatás ellen a kerületi adóbizottmányhoz csak akkor van helye a folyamodásnak, ha a változtatás a háztulajdonosnak a járandó adóilletékkel együtt tudtára adatott. 45. §. Ha a vizsgálat eredményéből kitűnik, hogy a vallomást tevő a házbér-jövedelmet szándékos titkolódzással tette kevesebbre, úgy a 43. §. értelmében a vallomás változtatására utasított hatóságnak hatalmában áll, felette a folyó évi October 30-iki rendelet 11. §-a erejénél fogva ítéletet hozni, s folyamodás esetében , ezt az ezen ügyletben feljebb való hatóságnak eldöntés végett fölterjeszteni. VI. Fejezet: A vallomási eredmények összeállításáról. Mihelyt egy vallomás kiigazittatott, eredménye az ide mellékelt IV. mintázat szerint készített jegyzékbe iktattatik, mely minden hely számára külön szó keztndő. Itt figyelembe kell venni: a) Az „1. sz. tétel“ rovatba azon szám iatik, melylyel a vallomás ezen utasítás 29. §. szerint beérkezésekor megjegyzendő; b) a 15 százték levonandó, s az illető rovatban kiteendő; c) az adóilleték csak akkor vettetik ki, ha az adószázalék meghatároztatott; 47. §. ha valamennyi vallomások kiigazíttattak, s a 46. §-ban említett jegyzékbe iktattatóak , úgy ez a számtételes rovatokban összesommáztatik. 48. § Ez összegek aztán saját egyetemes összeírásban mutattatnak ki, mi az ide csatolt V. mintázat szerint készítendő. 49. §. Az összesítést a kiszámításra rendelt hatóságok a becslő felügyelő útján a kerületi adóbizottmány ebbe terjesztik , külön minden helységről, s a 46. §-ban említett előjegyzéket letisztázva (in mundo) mellé csatolják. 50. § Ebből a becslő felügyelő, ha kerületében több házbér-jövedelem adó alá eső város van, az összes kimutatást elkészíti, s ezt az illető kerületi adóbizottmánynak előterjeszti. 51. §. A kerületi adóbizottmány a végerdeményt az egész kerületről összeállítja, s ezt a telekadó-kataszter főigazgatóságához felterjeszti. 52. §. A vallomásoknak november hó közepéig minden évben be kell adatniok s kiigazíttatniok, és a végeredménynek december hó végéig fel kell terjesztve lenni. 53. §. Maguk a vallomások, valamint az elő—jegyzékek is, a kiszámítást eszközlő hatóságok gondviselése alatt maradnak, s általuk további intézkedésig oly rendben kell tartatniok, hogy mindenik könnyen feltalálható, s minden sérüléstől biztosítva legyen. VII. Fejezet: Azon épületek kimutatásáról, melyeknél a házbér-jövedelmek nem vétettek fel, vagy melyeknél felvétettek ugyan, de adókötelezettségük kétséges. 54. §. Azon épületek, melyek a folyó évi October 30-ki rendelet 2. §. értelmében s ezen utasítás 23. §-a külön határozmányai által a házbér-jövedelem felvételétől mentesítvék, egy külön, az ide mellékelt VI mintázat szerint készített jegyzékben kimutatandók. Az „Észrevétel“ rovatban e mentesítés oka kiteendő. 55. §. Azon épületeket, melyeknél még kétséges, vajjon házbéradó alá tartoznak-e vagy sem, egy bővebb, ide zárt VII. mintázat szerint szerkesztendő kimutatásban kell feljegyezni, s az adómentesség mellett és ellen szóló okok körülményesen megfejtendők. Ez azonban nem akadályozza, hogy hasonló esetek egyenként is felsőbb ítélethozás alá bocsáttassanak, csak általa a végeredmény ne késleltessék, 56. §. Az előbocsátott szakaszok határozmányai egyébiránt csak azon épületekre vonatkoznak, melyek a házbér-jövedelem kiszámításától egészen mentesittetnék. Épületek, melyek egészen csak időnként, vagy csak részben adómentesek, a többihez hasonlóan valóságos házbér-jövedelmeikkel veendők fel, mert ezekre nézve az ideiglenes adómentesség, az e tekintetben külön kiadandó határozmányok szerint fog életbe léptetni. Szabályzat a háztulajdonosok számára a házbér-jövedelembevallások szerkesztése és beadása iránt. 1. §. A házbér-jövedelem-bevallás, a ház minden egyes részének körülményes leírását , azon bérjövedelem följelentését foglalja magában mely a házban minden külön lakásért, s az épülettől egészben, akár közvetlenül valóságos kibérlés útján, akár közvetve saját használat által évenkint bejön. 2. §. A ház leírása az ide csatolt I. mintázat szerint, a házbér - bevallás pedig a II. sz. alatti táblázathoz képest készítendő. Az e végre szükséges íveket a háztulajdonosok az első kiszámításnál a vallomások összegyűjtésével s ellenőrzésével megbízott hatóságtól kapják ; jövőre azonban a Szükséges ivó- TÁRCZA. mutatvány Szirondi „Dorgei. Történeti jellemrajz“ cziriti munkájából*) Az ország legnagyobb része elölt, mely a főkormányzat titkos rugóit nem ismeri, rejtélyül tűnt föl Görgei fővezérré neveztetése. Sem kor, sem tapasztalat, sem hadi tényekre nézve nem találtak benne sokan elegendő biztosítékot, egy ilyen fontos állomásnak sikerreli betöltésére. Feledék a história kivételeit e szabály alól. Másképen gondoltak felőle a honvédelmi bizottmány, s különösen annak elnöke Kossuth. Ő különösen örvendett a fiatal vezérnek. Rá nézve ma született gyermek volt az, s ekkép sokkal gyöngébb, semhogy erősgyökü hatalmát netán féltve tőle, öt azonnal fékező befolyásával Kronoszkint elnyelni szükségesnek tartotta volna, remélvén annyi engedelmességet a fiatal fővezértől, mennyi a forradalom czéljaira kívántatok. Ellenmondási merészsége Görgeinek, nem csekély szeget ütött az elnök fejébe, de miután az oly tárgyakban történt egyedül, melyek az ő körébe vágtak, azzal nyugtatá meg az aggódó magát, mikép Görgei száraz ellenvetéseit merő hazafi buzgalomból s a tárgyak ismeretéből teszi, mely elsőt — mint egyik legszükségesb kelléket bő mértékben vélte létezni benne. Második kellék volt a katonai képesség és tudomány. Kossuth ez oldalról Görgeit hasonlag ismerte, s mint kiszemelt jelöltet ismerie kellett. Sokoldalú képessége, ügyessége s avatottsága, nem különben erröki bizonyítványai s ajánlatai, nyilván feküdtek előtte; a lüttichi megbízás ügyes végrehajtása szemei elött folyt le; az ozorai sikernél szinte tagadhatlan — jóllehet nem egyedüli koszorúnyertes működése pedig csak a napokban történt. Harmadik kellék volt: erély, elhatározottság s akarat — egyértelmű a honvédelmi bizottmány akaratával. Görgei bebizonyítá, hogy ha többet nem , annyit mint a honvédelmi bizottmány, mindig fog akarni. Erély, elhatározottság minden szavából, minden tettéből tündökleni lát— szék; — magából azon ellenmondási merészségből, melyet az elnök irányában a maga helyén tanúsított, utóbbi magának ama két lélektulajdon kisugárzását értelmezé. Valóban valami meglepő, különczszerü, s mégis bizalmat gerjesztő, vonzalomra erőtető rejlék Görgei viseletében. Tényeiben scipioi I gyorsaság mariusi hidegvérüséggel; szavaiban s lakonikus rövidség catói erély s határozottsággal s testvéresült. Csengő hangjának éle keresztülvágott minden okoskodást egyszerű megjegyzéssel, mellyel úgy jártak vita- vagy értekezőtársai — kiket erre netalán méltatott — mint Columbus tojásával a merész világhajós irigyei, mondván : hisz könnyű volt e titkot föltalálni, — s még sem ők találták azt fel. Nehézkesen gondolkodni nem sajátja, de igen sebesen elmerült mély gondolkozásba, s oly sebesen hozott fel annak hullámfenekéből eszmét, mely gyöngynek illett be a gondolatok közé. Ilyenkor fiatal nyilt homloka márványlapját tünékeny sötétség árnyékolta be, s egy két redő húzódott a különben sima körpergamenen. Száraz, egyszerű, mondhatni rideg beszédei s észrevételeiben élezczel gyakorta szokott élni, különösen egy oly fajával az életnek, mely a csontokig hat, metsz, szúr, vág és döf egyszerre. Legkedvenczebb szólásmodora is, mit főleg kelletlen kérdésekre adott válaszokban használ, a gunyoros (satyrikus) kifejezés, melylyel egyszerre elveszi kedvét a kérdőnek további faggatástól, s mely rendesen valami életczel párosulva, kétszeres hatást gyakorol. Gunyteli sarcasmusa nyerseségét közönyös, kegyetlen természetének tulajdoníthatni. A szemrehányást, visszatolást jó eleve kikerüli, nem azáltal, hogy hibáját, gyöngeségét elismerve, javulási hajlamot mutatna, s megengesztelné azt, ki irányában vétett, hanem ellenkező, első bántalmát ujjal tetézi s visszariasztja az elégtételt követelőt. Mint iskoláskorában, ha valami csínyt követett el, még emelkedők fölül. Egyébiránt pontos, ernyedetlen, kifogásnélküli tevékenységű lévén minden mu kájában — minden vállalatait villámgyorsan hajta végre. Akár kicsi, akár nagyobb volt az, nem nyugodott addig, mig feladatát kéréstül nem vitte. Mindezen tulajdonból jóformán ismerte őt a honv. bizottmány elnöke, midőn a feldunai hadsereg vezényletét épen az elősorolt — ajánló pontoknál fogva reá ruházta. (if)Szerző fölebbi 12—14 ívre terjedő munkája a napokban már sajtó alá kerül. Görgei képe, s átalán véve lényének egész külkifejezése, növeli a hatást, mit befolyásolus szelleme, s lángesze villámsugarai szülnek.— Nem tartozik azon lények közé, melyek örökmozgása szellemére ézsaui vagy quasimodoi porhüvelyt vonz a természet mostoha szeszélye, hogy mi lőtt hassanak, alakjok időtlenséget kénytelenek előbb feledtetni. Arthur a természet által, a mint kitűnő szellemi tulajdonokkal, úgy különösen meglepő testi deliség s idomzati fönséggel is busásan ajándékoztatott meg. Mint egy a képzelet által bájos alakúnak festett kísértő szellem. Magas, sugáregyenes déli termetének egyarányzatos izomteli tagjain a fé fias erő, szilárdság délezeg nemessége ömlik el; mozdulatai s taglejtésiben megszokott fesztelen könnyűség — athlțtai erélyteljjel párosulva; —járása s öntartásában titokteli méltóság, mely az egyszerűség s