Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)

1850-12-01 / 321. szám

321­ sz. Pest, Vasárnap, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési dij : f­é­l­ évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 l­t 30 kr. É­vnegy­edre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1—től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. december 1-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcza 071. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál. Szerkesztői iroda van; aldunasor és halpiacz sarkán 53. sz. a Nemeshegyiház 2 .emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ. Utasítás a h­ázbér-jövedelem ki­számítására , ennek ellenőrzésére s összeállítására. (Folytatás.) Adómentesek: a) a templomok s az isteni tisztelet tartására szánt minden épületek, de csak mint ilyenek. Ha lakó­házzal összekötvék, úgy ez már nem adómentes; ma­gától értetik azonban, hogy a templomot vagy az is­teni tisztelet tartására szánt épületet ez esetben sem lehet számításba venni. b) Álladalmi épületek, azaz olyanok, melyek közvetlenül az álladaloméi, s bármi országos vagy közczélra használtatnak. c) Katonai kaszárnyák, ha az épület állandóan csak e végre van szánva s olyannak nem ideiglenesen vétetett ki bérben, mely esetben az épület tulajdono­sa mindenkor tartozik a házbértől adót fizetni. d) Kórházak, ha az épület az álladalomé, vagy valamely közalapítványé. Adómentesek még a bér­jövedelemre nézve a sátorok és bódék (Kramladen), melyek saját haszná­lata vagy kibérlése a tulajdonosnak csak ideiglenesen engedtetik meg, a nélkül hogy egyszersmind a térnek is, melyen állanak, birtokosa volna, sőt inkább azon helyet egy bizonyos idő múlva, vagy előleges felszó­lításra elhagyni tartozik. Ellenben afféle sátorok, és bódék, melyek állandók, 8 a tér, melyen állanak, az épülethez tartozik, adó alá esnek, akár a tulajdonos­tól magától használtassanak, akár egy harmadik által bérben kifogadva legyenek. Valamint: 24. §. Minden egyéb név szerint meg nem neve­zett épületek is adó­kötelezettek. 25. §. Mihelyt azon épületek jegyzéke, melyek­ről házbér-bevallások adandók, készen van, a hatóság azonnal minden háztulajdonosnak kézbesítteti a ház­bér-vallomás beadásáról szóló szabályzatot azon meg­hagyással, hogy a vallomás maga — ezen utasításhoz képest — 14 nap múlva előterjesztessék. 26. §. A hatóságok e végre jelen utasítással egyszersmind házbér-jövedelem-vallomásról szóló sza­bályzatot is kellő számban kapnak. 27. §. A házbér-vallomási szabályzat kioszto­gatásakor, a jövedelem-kiszámítást eszközlő hatóság minden helységben, hol bevallásokat tenni kell, h­ir­­dettesse ki, hogy a háztulajdonosok a házbér-jövede­­lem-vallomások beadására szükséges szabályzatot meg­kapták , kik azonban olyat nem kaptak volna, s a f. évi October 30—ki rendelet tartalmánál fogva ily val­lomások tételére köteleztetnek, magukat 8 nap alatt bizonyosabban jelentsék, minthogy a szabályzat nem­kapása, a vallomás be­ nem­ adását semmi esetre nem menti ki, hanem azon háztulajdonosok irányában, kik vallomásukat a kitűzött idő alatt be nem adják, kérlel— hetlenül a f. évi October 30-ki rendelet 11. §., s ezen utasítás 31. §. határozmányai szerinti eljárás fog kö­­vetkezni. Azonkívül a szabályzat kiosztogatását ezen utasítás 13. §-ban említett jegyzékben, egyénileg fel kell jegyezni, hol az illető rovatban a nap is kiteendő, melyen a kézbesítés történt. IV. Fejezet: A házbér-jö­vedelem-vallomásokról, azok beszedése­s f­ö­l­j­e­g­y­z­é­s­é­r­ő­l. 28. §. A háztulajdonosok a házbér-jövedelem­­vallomásokat pontosan a jelen utasításhoz csatolt sza­bályzat s az ide mellékelt III. mintázat szerint köte­lesek beadni. 29. §. A­mint egy vallomás beérkezik­, mind­járt ráiratik azon folyó­szám vagy betű, mely alatt az épület a 13. §. által megrendelt jegyzékben előfordult. 30. §. Ugyanazon jegyzékben, az illető rovatba iktattatik a nap , melyen a vallomás beérkezett. 31. §. Ha a vallomások beadására kiszabott ha­táridő lefoly, az elmaradottak azzal ösztönöztetnek, hogy ha 3 nap alatt vallomásaikat be nem adják, 10 ezüst forintnyi pénzbüntetésben marasztaltalak el. Ha a kényszerítő eszköznek 8 nap alatt sikere nem volna, akkor egy külön egyén bizatik meg, ki a val­lomást a háztulajdonostól vagy meghatalmazottjától kivegye, s kellő alakba öntve, fölterjes­sze. Ez egyén a háztulajdonosoktól Pesten, Budán és Pozsonban 5, más helyeken pedig 3 pengő forintot kap naponkint. Egészen különös esetekben , hol t. i. igen nagy terjedelmű épületekről van szó, a kiszámítást eszközlő hatóság a vallomások beadására a határidőt meghos­­­szabbíthatja ugyan, de átalában 4 héten túl nem ter­jesztheti. V. Fejezet: A vallomások átvizsgálása s ellenőr­zéséről. 32. §. A vallomások átvizsgálása s ellenőrzése annak megfontolásából áll, vajjon azok kellő alakban szerkesztettek-e, a kitett összegek fölvetése számítás szerint helyes-e, s maga a házbér-jövedelem való­­szinü-e ? 33. §. A szabályzattól alakban lényegileg eltérő vallomást a bevallónak tüstént vissza kell adni kiiga­zítás végett oly meghagyással , hogy azt 8 nap alatt annál bizonyosabban teljesítse, minthogy ellenkező esetben a 31. §. határozmányai lépnek életbe. Ha pe­dig az alakra nézve elkövetett hibák nem lényegesek, vagy a kiigazítás a hatóság által eszközölhető, úgy el kell nézni azokat, vagy hivatalos uton kijavítani. 34. §. Számítási hibákat rendszerint mindig hi­vatalos uton kell kiigazítani; kivévén , ha e részben nélkülözhetlenü­l fölvilágosításra volna, szükség , mi a vallomást tevő megkérdezése által legrövidebb utón eszközlendő. 35. §. Ha azonban a bevallott házbérjövedelem helyessége fölött kételyek támadnak az által, hogy az egészben vagy egyes részekben feltünőleg kevésre tétetett, úgy helyvizsgálat útján kell minden kétséget eloszlatni. 36. §. E vizsgálat, csak a bizottmány megren­delésére eszközölhető. 37. §. E rendeletnek azonban tüstént meg kell történni, mihelyt a bevallás nagyon csekélynek tetszik, vagy eltitkolt lakrészek iránt alapos gyanú támad. 38. §. Ily helyvizsgálásokkal egyébiránt be­csületes és higgadt egyének bízassanak meg; a vizs­gálat a háztulajdonos vagy meghatalmazottja jelenté­sében történjék ; legalább két — a kiszámítást esz­­közlő hatóság által különösen kijelölt — háztulajdo­nos hivattassék meg ugyanazon helyről, hol a meg­vizsgálandó ház fekszik ; a vallomást tevőnek a vallo­mása ellen fölmerült kétségek adassanak elő, és szép szóval rá kell beszélni, hogy az aránylagos fölemelést fogadja el. 39. §. Ha az illetőt nem lehetne rábírni, s to­vábbá is vallomásához ragaszkodnék, úgy ezt az épü­let lakrészeinek megtekintése, s a lakók kihallgatása által igazolni kell, vagy ez után adatok gyűjtendők a vallomás megczáfolására. 40. §. A hely­vizsgálatok eredményéről a vizs­gáló biztos jegyzőkönyvet vezet, s abban vallomás elleni kétségeket, a látleletet s a vallomást tevő nyilat­kozatát röviden és világosan előadja ; egyszersmind beiktatja a meghívott helybeli háztulajdonosok véle­ményét is azon kérdés iránt: vájjon a megadóztatásra bevallott összeget föl lehet-e méltányosan venni, úgy mennyire kelljen azt emelni? Magától értetik, hogy szabadságában áll, e véleményt a vallomást tevő jelen-nem-létében adni, ha ők úgy kívánják. 41. §. A vizsgáló biztos a vizsgálati jegyző­könyvet, a kiszámítást eszközlő hatóság elé terjeszti, felőle ítéletét határozottan kimondja s az összeget azon számmal fejezi ki, mennyire a bér­jövedelem egészben vagy egyes részekben teendő volna. 42. §. A bizottmány, ezen kiigazítását a vallo­másoknak, saját hatalmánál fogva megteheti. 43. §. A vallomásoknak hivatalos úton történt változtatásánál kell eljárni, s különös tekintettel lenni arra, hogy: a) ha a bevallott házbér-jövedelem csekélységé­nek oka köztudomásilag a háztulajdonos szokott mél­tányos követelésében fekszik, mely esetben a bevallott összeg nem emeltetik föl, habár bizonyos is, hogy a tulajdonos nagyobb házbért kaphatna ; b) ha alsóbb osztályú mesteremberek, vagy olyan földmivelők lakásai, kik a földet maguk mive­­lik , aránylag kevésre tétettek volna ; ez esetben sem kell a házbért feljebb emelni, ha annak — 15 szá­zalék levonása után — két ötöd része megfelel azon összegnek, mely az efféle épületektől a folyó évi OGt. 30-iki rendelet 15. §. szerinti osztályozásnál fogva járna. 44. §. A bevallott házbér-jövedelemben tett vál­toztatás ellen a kerületi adóbizottmányhoz csak akkor van helye a folyamodásnak, ha a változtatás a ház­­tulajdonosnak a járandó adó­illetékkel együtt tudtára adatott. 45. §. Ha a vizsgálat eredményéből kitűnik, hogy a vallomást tevő a házbér-jövedelmet szándékos tit­kolódzással tette kevesebbre, úgy a 43. §. értelmé­ben a vallomás változtatására utasított hatóságnak ha­talmában áll, felette a folyó évi October 30-iki ren­delet 11. §-a erejénél fogva ítéletet hozni, s folya­modás esetében , ezt az ezen ügyletben feljebb való hatóságnak eldöntés végett fölterjeszteni. VI. Fejezet: A vallomási eredmények összeállítá­­sáról. Mihelyt egy vallomás kiigazittatott, eredménye az ide mellékelt IV. mintázat szerint készített jegy­zékbe iktattatik, mely minden hely számára külön szó kezt­ndő. Itt figyelembe kell venni: a) Az „1. sz. tétel“ rovatba azon szám i­a­­tik, melylyel a vallomás ezen utasítás 29. §. szerint beérkezésekor megjegyzendő; b) a 15 százték­ levonandó, s az illető rovatban kiteendő; c) az adóilleték csak akkor vettetik ki, ha az adó­százalék meghatároztatott; 47. §. h­a valamennyi vallomások kiigazíttattak, s a 46. §-ban említett jegyzékbe iktattatóak , úgy ez a számtételes rovatokban összesommáztatik. 48. § Ez összegek aztán saját egyetemes össze­írásban mutattatnak ki, mi az ide csatolt V. mintázat szerint készítendő. 49. §. Az összesítést a kiszámításra rendelt ha­tóságok a becslő felügyelő útján a kerületi adóbizott­­mány eb­be terjesztik , külön minden hely­ségről, s a 46. §-ban említett előjegyzéket letisztázva (in mundo) mellé csatolják. 50. § Ebből a becslő felügyelő, ha kerületében több házbér-jövedelem­ adó alá eső város van, az ös­­­szes kimutatást elkészíti, s ezt az illető kerületi adó­­bizottmánynak előterjeszti. 51. §. A kerületi adóbizottmány a végerdeményt az egész kerületről összeállítja, s ezt a telekadó-ka­taszter főigazgatóságához felterjeszti. 52. §. A vallomásoknak november hó közepéig minden évben be kell adatniok s kiigazíttatniok, és a végeredménynek december hó végéig fel kell terjeszt­ve lenni. 53. §. Maguk a vallomások, valamint az elő—­jegyzékek is, a kiszámítást eszközlő hatóságok gond­viselése alatt maradnak, s általuk további intézkedé­sig oly rendben kell tartatniok, hogy mindenik kön­­­nyen feltalálható, s minden sérüléstől biztosítva le­gyen. VII. Fejezet: Azon épületek kimutatásáról, melyek­nél a házbér-jövedelmek nem vétettek fel, vagy melyeknél felvétettek ugyan, de adókötelezettségük kétséges. 54. §. Azon épületek, melyek a folyó évi Octo­ber 30-ki rendelet 2. §. értelmében s ezen utasítás 23. §-a külön határozmányai által a házbér-jövede­lem felvételétől mentesítvék, egy külön, az ide mellé­kelt VI mintázat szerint készített jegyzékben kimuta­­tandók. Az „Észrevétel“ rovatban e mentesítés oka kiteendő. 55. §. Azon épületeket, melyeknél még kétsé­ges, vajjon házbéradó alá tartoznak-e vagy sem, egy bővebb, ide zárt VII. mintázat szerint szerkesztendő kimutatásban kell feljegyezni, s az adómentesség mel­lett és ellen szóló okok körülményesen megfejtendők. Ez azonban nem akadályozza, hogy hasonló esetek egyenként is felsőbb ítélethozás alá bocsáttassanak, csak általa a végeredmény ne késleltessék, 56. §. Az előbocsátott szakaszok határozmányai egyébiránt csak azon épületekre vonatkoznak, melyek a házbér-jövedelem kiszámításától egészen mentesit­­tetnék. Épületek, melyek egészen csak időnként, vagy csak részben adómentesek, a többihez hasonlóan való­ságos házbér-jövedelmeikkel veendők fel, mert ezekre nézve az ideiglenes adómentesség, az e tekintetben külön kiadandó határozmányok szerint fog életbe léptetni. Szabályzat a háztulajdonosok számára a házbér-jövedelem­­bevallások szerkesztése és beadása iránt. 1. §. A házbér-jövedelem-bevallás, a ház min­den egyes részének körülményes leírását , azon bér­­jövedelem följelentését foglalja magában mely a ház­ban minden külön lakásért, s az épülettől egészben, akár közvetlenül valóságos kibérlés útján, akár köz­vetve saját használat által évenkint bejön. 2. §. A ház leírása az ide csatolt I. mintázat szerint, a házbér - bevallás pedig a II. sz. alatti táb­lázathoz képest készítendő. Az e végre szükséges íveket a háztulajdonosok az első kiszámításnál a val­lomások összegyűjtésével s ellenőrzésével megbízott hatóságtól kapják ; jövőre azonban a Szükséges ivó- TÁRCZA. mutatvány Szirondi „Dorgei. Tör­téneti jellem­rajz“ cziriti munká­jából*) Az ország legnagyobb része elölt, mely a fő­­kormányzat titkos rugóit nem ismeri, rejtélyül tűnt föl Görgei fővezérré neveztetése. Sem kor, sem tapasztalat, sem hadi tényekre nézve nem találtak benne sokan elegendő biztosítékot, egy ilyen fon­tos állomásnak sikerreli betöltésére. Feledék a história kivételeit e szabály alól. Másképen gondoltak felőle a honvédelmi bi­zottmány, s különösen annak elnöke Kossuth. Ő különösen örvendett a fiatal vezérnek. Rá nézve ma született gyermek volt az, s ekkép sok­kal gyöngébb, semhogy erősgyökü hatalmát ne­tán féltve tőle, öt azonnal fékező befolyásával Kronoszkint elnyelni szükségesnek tartotta volna, remélvén annyi engedelmességet a fiatal fővezér­től, mennyi a forradalom czéljaira kívántatok. Ellenmondási merészsége Görgeinek, nem csekély szeget ütött az elnök fejébe, de miután az oly tárgyakban történt egyedül, melyek az ő körébe vágtak, azzal nyugtatá meg az aggódó ma­gát, mikép Görgei száraz ellenvetéseit merő ha­zafi buzgalomból s a tárgyak ismeretéből teszi, mely elsőt — mint egyik legszükségesb kelléket bő mértékben vélte létezni benne. Második kellék volt a katonai képesség és tudomány. Kossuth ez oldalról Görgeit hasonlag ismerte, s mint kiszemelt jelöltet ismerie kellett. Sokoldalú képessége, ügyessége s avatottsága, nem különben erröki bizonyítványai s ajánlatai, nyilván feküdtek előtte; a lüttichi megbízás ügyes végrehajtása szemei elött folyt le; az ozorai si­kernél szinte tagadhatlan — jóllehet nem egye­düli koszorúnyertes működése pedig csak a na­pokban történt. Harmadik kellék volt: erély, elhatározott­ság s akarat — egyértelmű a honvédelmi bizott­mány akaratával. Görgei bebizonyítá, hogy ha többet nem , annyit mint a honvédelmi bizott­mány, mindig fog akarni. Erély, elhatározottság minden szavából, minden tettéből tündökleni lát— szék; — magából azon ellenmondási merészség­ből, melyet az elnök irányában a maga helyén ta­núsított, utóbbi magának ama két lélektulajdon kisugárzását értelm­ezé. Valóban valami meglepő, különczszerü, s mégis bizalmat gerjesztő, vonzalomra erőtető rejlék Görgei viseletében. Tényeiben scipioi I gyorsaság mariusi hidegvérüséggel; szavaiban s lakonikus rövidség catói erély s határozottsággal s testvéresült. Csengő hangjának éle keresztülvágott min­den okoskodást egyszerű megjegyzéssel, mel­­lyel úgy jártak vita- vagy értekezőtársai — ki­ket erre netalán méltatott — mint Columbus to­jásával a merész világhajós irigyei, mondván : hisz könnyű volt e titkot föltalálni, — s még sem ők találták azt fel. Nehézkesen gondolkodni nem sajátja, de igen sebesen elmerült mély gondolkozásba, s oly sebesen hozott fel annak hullám­fenekéből eszmét, mely gyöngynek illett be a gondolatok közé. Ilyenkor fiatal nyilt homloka márványlapját tü­nékeny sötétség árnyékolta be, s egy két redő húzódott a különben sima körpergam­enen. Száraz, egyszerű, mondhatni rideg beszédei s észrevételeiben élezczel gyakorta szokott élni, különösen egy oly fajával az életnek, mely a csontokig hat, metsz, szúr, vág és döf egyszerre. Legkedvenczebb szólásmodora is, mit főleg kel­letlen kérdésekre adott válaszokban használ, a gunyoros (satyrikus) kifejezés, melylyel egy­szerre elveszi kedvét a kérdőnek további fagga­tástól, s mely rendesen valami életczel párosulva, kétszeres hatást gyakorol. Gunyteli sarcasmusa nyerseségét közönyös, kegyetlen természetének tulajdoníthatni. A szemrehányást, visszatolást jó eleve ki­kerüli, nem azáltal, hogy hibáját, gyöngeségét el­ismerve, javulási hajlamot mutatna, s megengesz­telné azt, ki irányában vétett, hanem ellenkező, első bántalmát ujjal tetézi s visszariasztja az elég­tételt követelőt. Mint iskoláskorában, ha valami csínyt követett el, még­­ emelkedők fölül. Egyébiránt pontos, ernyedetlen, kifogás­nélküli tevékenységű lévén minden m­u kájában — minden vállalatait villámgyorsan hajta végre. Akár kicsi, akár nagyobb volt az, nem nyugodott addig, mig feladatát kérést­ül nem vitte. Mindezen tulajdonb­ól jóformán ismerte őt a honv. bizottmány elnöke, midőn a feldunai had­sereg vezényletét épen az elősorolt — ajánló pon­toknál fogva reá ruházta. (if)Szerző fölebbi 12—14 ívre terjedő munkája a na­pokban már sajtó alá kerül. Görgei képe, s átalán véve lényének egész külkifejezése, növeli a hatást, mit befolyásolus szelleme, s lángesze villám­sugarai szülnek.— Nem tartozik azon lények közé, melyek örökmozgása szellemére ézsaui vagy quasimodoi porhüvelyt vonz a természet mostoha szeszélye, hogy mi lőtt hassanak, alakjok időtlenséget kénytelenek előbb feledtetni. Arthur a természet által, a mint kitűnő szel­lemi tulajdonokkal, úgy különösen meglepő testi deliség s idomzati fönséggel is busásan ajándé­­koztatott meg. Mint egy a képzelet által bájos alakúnak festett kísértő szellem. Magas, sugáregyenes déli termetének egy­­arányzatos izomteli tagjain a fé fias erő, szilárd­ság délezeg nemessége ömlik el; mozdulatai s taglejtésiben megszokott fesztelen könnyűség — athlțtai erélyteljjel párosulva; —járása s öntartá­­sában titokteli méltóság, mely az egyszerűség s

Next