Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)

1850-12-13 / 331. szám

Pest, Péntek, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési dij : fél­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 10 frt. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 5 frt 20 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 80 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-löl számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. Előfizetési fölhívás a MAGYAR HÍRLAP 1851-dik évi folyamára. A Magyar Hírlap eddigi alakjában jövő évben is folytattatván, az uj év kö­zeledtével tisztelettel fölhívjuk a t. cz. kö­zönséget előfizetésre. Lapjaink ára helyben az eddigi marad, vidékre nézve azonban az 1851. január 1-sejével életbelépő postabélyeg-törvény kényszerít azt valamivel fölebb emelni. E szerint lesz az Előfizetési ár 1851-re. Vidékre: félévre 14» pft; évne­gyedre 5 ft 34» kr. Helybén: félévre 8 pft; évne­gyedre 4 pft. Helybeliek számára havi előfizetés is elfo­­gadtatik 1 ft 30 krjával pp. Előfizethetni minden cs. k. posta­­hivatalnál. Pesten a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid­ utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában (aldu­nasoron kegyesrendiek épületében). 03 £* Minthogy jövő 1851-dik év jan. 1-jétől fogva az előfizetési dijaknak a pos­tám ingyen szállítása megszűnik: ennek következtében tisztelettel figyelmeztetjük a t. ez. előfizetőket, kik addig megrende­léseiket meg nem tennék, hogy az említett jan. 1-jétől kezdve előfizetési díjaikat bér­mentve fölküldeni szíveskedjenek. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. A kassai cs. k. jogakadémiá­nál, a magyarországi jogakadémiák tárgyában kihirdetett ideiglenes rend­szabály 19. §. értelme szerint egy 400 pengő forint­nyi évi fizetvén­nyel ellátott segédállomás (Adjuncten­­stelle) betöltendő. Az alkalmazandó segéd egy vagy más tanszakból a rendes tanár felolvasási nyelvétől különböző, tehát magyar, vagy német nyelven ingyen tartandó nyilvános ismétlésekre (correpetitiókra), va­lamely tanár előadásainak rövidebb félbeszakadása ese­tében ennek helye pótlására, valamint arra van hivat­va, hogy az igazgatót igazgatási ügyeinek vitelében fogalmazványok és fordítások által segítse, és magát az egyik vagy másik tanszak tanárságára előkészítse; e szerint a jogakadémiákban előadatni szokott tudo­­mányokbani jártasságon kivül, a magyar és német nyelveknek alapos ismeretével okvetlenül bírnia kell. Kik tehát ez állomásra kellő készültséget éreznek ma­gukban , végzett jogtanulmányaikat, és feddhetlen er­­kölcsiségüket tanúsító okmányokkal támogatott folya­modványaikat jövő 1851-ki január 18-káig a kassai cs. k. ministeri biztosság hivatalánál nyújtsák be. Kelt Kassán december 5-én 1850. A kassai cs. k. ministerbiztosi hivataltól. Ö flge f. é. nov. 20—ki­r. f. határozata által a közoktatási ministerium előterjesztésére, S­z 1­e­m­e­­n­i­c­s Pál tudott, a magyar polg. és büntető jog ta­nárát a pozsoni jogakadémián, az eddigi javadalom­mal és egy kegypótlékkal nyugalmazni s sok évi ki­tűnő tanári szolgálattétele tekintetéből öt cs. k. taná­csosi czimmel díjmentesen legk. fölruházni méltóz­­tatott. Ö flge a közoktatási miniszer előterjesztésére f. é. nov. 20-ki 1. f. határozata által eddigi helyettes tanárt a pozsoni jogakadémián, B­a­i­n­t­n­e­r Judort, a magyar magán kereskedelmi és váltójog és törvény­­széki eljárás rendes tanárává; az eddigi tanárokat ugyanott: Kőnek tudott, a statistika, bányajog, po­litikai és fmancztörvénytan rendes tanárává; eddigi tanárt, Borsiczki Dienes tudort, a politikai tu­dományok rendkivüli tanárává egy rendes tanár czime és rangja megadása mellett; az eddigi közügyészi helyettest Budweisban, Rulf Frigyes tudott, a jogphilosophia és az austriai büntetőjog rendes taná­rává ; végre magán oktatót a prágai egyetemen P e­ 331­ sz.­ truska Ferencz tudott az austriai polgárjog rendes tanárává,— mindnyáját a pozsoni jogakademián — kinevezni méltóztatott. F. hó 11-kén jelent meg a bírod, törvény és kormlap CLVI darabja, egyelőre német egyes kiadás­ban, tartalmazza: 460. sz. a. a financzministerium f. é. nov. 23—ki rendeletét, érvényes Magyarország, a szerb vajdaság, és temesi Bánsápra, a bor és hús fogyasztási adónak kivetése és beszedése iránt a 2000 lélek népességű helyeken. Szintén dec. 11-kén a fimanczministerium f. é. dec. 5-ki kibocsátványát, mely által a halmozott árva­­vagyon kezelése iránti határozmányok a linanczható­­ságok részéről közététetnek. december 13-án 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (n­agyhidat ez a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. Szerkesztői iroda van; aldunasor és halpiac?, sarkán 53. sz. a. Nemeshegyiház 2. emeletében 2. sz. a. IHMHIVATALOS RÉSZ. Pest, dec. 12. —is— Európa nyugati részein kitört forra­dalmak már egyenkint megszűntek, midőn a ke­let uj lázadások színhelye lett. E lázadások indokát sokan azon kedvezés­ben keresék, melylyel a porta a birodalmába me­nekült forradalmi életelemeknek védpartot nyitott, s élesztését sokan azoknak tulajdoniták, kiknek ellenében a porta a forradalmi menekültek kér­désében magát ellentétes helyzetbe juttatá. És azon még sokat rem­élt, sokat combinált időszak hangulatánál fogva természetesek voltak azon combinatiók is, melyeknek nyomán egy messze terjedendő uj háború allianceainak kellett volna egymással megküzdeniök. Bolgárország lázadását oda küldött orosz bujtogatóknak tulajdonn­á a hit, s a sympathia, mely a lázadókat a rokon népfajok hangulatában oly fenhangon kisérő, messze elterjedt forradalmi hálózatot sejdíttetett egész keleten. Az idő folyamán lassankint bebizonyult a csalódás , melybe sokan füstbe ment szép remé­nyeikkel együtt csaknem önkint jutottak. Bebizonyult, hogy a lázadást külhatalmak keze nem támogatá, s hogy e lázadás zászlóin a forradalmak szokott jelszavai nem voltak. A külhatalmak hallgatva nézik, miként téríti vissza a fegyver, ura iránti régi engedelmességre az engedetlent, s ez nem kiván szakadást, csak könnyítést terheln, s bocsánatot, hogy ezeket békén már el nem viselheté. És itt rejlik az ok, mely miatt e lázadás még kitartóbb nem lehetett. E lázadás a szó szigorú értelmében az volt, és nem forradalom. A spahiák zsarolása miatt elviselhetlenné vált anyagi hely­zet képező rugóját — — messze látó politikai szempontok nélkül. Nem azt akarjuk itt mondani, hogy képte­lenségnek tartjuk azon combinatiót, mely a most lázadásban levő e tartományoknak majdan hatá­­lyos­ politikai jövendőt ígér, csak a fölmerült tények után ítélve, e tartományok harczát kis­szerűbb okok kifolyásának tartjuk, mint minőnek azt némelyek tulajdonítják. Igazolva látjuk véleményünket azon conces­­siókban, miket a lázadás comitéi a portától kiesz­közölni igyekeznek; s ha ezek nyomán kell meg­ítélni az annyira elterjedt mozgalom jellemét, alig találjuk méltónak azon vér- s vagyon-áldozatra, mit a csaták dühe már eddig fölemésztett. Azon készség, melylyel a porta a lázadók belátott igazságu követeléseit teljesítői siet, s a legújabb tartományi szervezés, melynek hiánya miatt e tartományok még folyvást a civilizálhat­­lanság színét viselik , elvitázhatlan tanúságot tesznek, miszerint a lázadás igényeit a porta sza­­badelvűsége sokban túlszárnyalja. A naponkint érkező hírek Omer pasa újabb diadaláról emlékeznek, s néhány nap múlva lecsendesült a mozgalom, mely a porta újabb időben sikerrel követett reformterveinek csak­nem két év óta gátul szolgált. Nem his­szük, hogy a porta hajlandó lesz e lecsendesített tartományokat külön herczegsé­­gekké alakítva önállóbb kormányzat alá helyezni, mint ezt leginkább a déli szláv lapok hirdetik; de annyit bizton várhatni, miszerint az újabb szer­vezés által módosulandó spahta-rendszer, s más concessiók legalább a jelen lázadásokat örökre elhárítandják. tisztul, nyugalom és csend áll elő minden oldal­ról; 40 ezer fris katonát, s il vous piait!“ A külü­gyminister ezen szoros következetes­­ségű beszédére A­r­a­g­o Manó és M­a­t­h­i­e­u (de la Drome) azon banális kifogást tevék, hogy „ha már a béke iránt oly szilárd hit és bizalom jéalkodik, „kár úgy nyakra főre sietni azzal a 9 millió megszavazással, s ha háború nem lesz, kár .» már 400 ezernyi hadsereget még 40 ezerrel­­ szaporítani, de mind e nevetséges ellenvetést ** óm us at bizottmányi előadó urnak semmibe sem került érdemelt sorsra azaz mellőzésre kár­hoztatni , minek azon szerencsés következménye jön, hogy 679 tag közöl 466 igent és 211 n­e­­m­e­t mondott a külügyminiszernek. így ily csendesen és minden izgatottság, sőt up szólva szó nélkül mult el a zajosnak remélett ülés, melyre a karzatok elegáns nőkkel, külha­talmak képviselőivel teltek meg, s mely alatt Changarnier hadparancsnoki páholyában két hatalmas fehér burnuszba burkolt s hosszan lefolyó ezüst szakállu arabs fönököt lehete látni, kik a bal oldal embereit — hihetőleg mert szakállasak — sokkal több megelégedéssel tet­szettek szemlélni, mint a jobbfelőlieket, kik több­nyire sima képűek. L­e­f­r­a­n­c Victor indítványát már tárgyalás alá vette a kezdeményezési bizo­ttmány (commission d’initiative) s Baroche belügymi­­nister véleményezés végett magához is kérte. A belügyminister kijelenté, hogy az indítványt elle­nezni fogja, azt minden esetre időelőttinek tart­ván , az eddigi két választásból következéseket hozni a törvény milyenségére nézve nem lehetvén. Baroche­ur állítja, hogy a választók száma 1851- ben sokkal több leend mint most, de hogy most sem csökkent az felére az electorális utolsó törvény hozatala előtti összegnek, mint ez az ál­tala rövid időn közrebocsátandó választási statis­­tikai tabellákból kitünend. A bizottmány tagjai nem igen elégedtek meg a külügyminiszer ezen biztatásaival, s tanácskozmányaik folytatását szom­­batu­ cn napolák el. A nemzetőrség­ rendezése (olvasd elnyomása) iránti törvényjavaslatot vizsgáló bizottmány is munkálódik s fölszólitá a ministert, újabb okiratok közlésére s egyszersmind szóbeli fölvilágositások adására. A december X-ki társulat ismét or­ganizálja magát, de ez­úttal csupa képviselőkből, (mi, tekintve a bonapartisták számát, nem fe­­nyegetődzik félelmessé gyarapodni) s Bona­parte kör­név alatt. A Bulletin és Pays szerint e körben az elnök barátjai s jelesen azok leendnek részvényesek, kik mindenek előtt és fölött prolongatlót akarnak. Pár nap óta megkezdődtek a katonai séták, melyek az év ezen részében tavaly is részint egés­­ség tekintetéből, részint más okokból a főváros garnisonjának részül­ jutottak, s melyek a boule­­vartok népében némi kis izgatottságot fölkelteni soha el nem mulasztják. Lesseps Károly a Vote Universel befogott szerkesztője Ly­o­n­ba vitetett. Elvbarátai a befogatást orleanisticus üldözésnek lenni állít­ják, L­e­s­s­e­p­s tolla utolsó időkben egy orlea­nisticus complettot kezdvén bonczolgatni. Az a­n­g­o­u­l­ê­m­e-i criminális per mind na­gyobb sensatiót idéz elő; a nevezett város nép­sége valóságos forrásban van, s a vádlottaknak itéleszék elé és onnan visszavitele mindig a leg­erősebb fedezet alatt történik, a tömeg még igy is félelmes maradván. — E per a L­e­o­t­a­d­e-féle per nevezetességére kezd emelkedni, s mint annál úgy itt is jelek mutatkoznak, hogy Gothland pap megmentésére egy titkos hatalom a ha­­mistani vásárlásnak, ijesztgetésnek és megvásár­lásnak minden nemét ráfordítja. Az utolsó tanu­­hallgatás alatt a közügyész és a vádlottak ügyvéde közt a legszenvedélyesebb szóváltás jött elő, egyik a másikat fölfedezésekkel fe­nyegetvén.— Nevezetes és szomorúlag jellemző, hogy egy ily borzasztó ügyből is pártkérdést csináltak, s az elyséeanus Pouvoirs legitimista Opinion publique a Journal des Dé­­b­a­ts-t leghevesebben és gorombábban megtá­madják, hogy rendpárti s vallás, birtok és családiság érdekeit védő lap létére, egy pap s egy nemes nő elleni perfolyamot lapjában hí­ven és szó szerint közöl. A Pouvoir azt mond­ja, hogy Gothland becsületesebb mint a Jour­nal des Débats. — Audi gut. emlitetlenül hagyását eléggé bámulni nem lehet, ugyanazért e részben némely adatokat megemlitni jónak látjuk. — Ugyanis ez iskolai év már beál­lott , s a helybeli kir. akadémia s fő­gymnasium elrendezését illetőleg mégis semmi felsőbb parancs nem érkezvén, ebből kiki iskoláinknak még egy évre a régi rendszerben meghagyását jósolá, a­­zonban pár nappal az iskolai év kezdete előtt meg­jött a ministeri leirat, mely szerint a kassai főta­nodának egy részben nyolcz osztályo s szakrend­szerű fő­gymnasiummá alakítása, jelenleg mind­azonáltal az idő rövidsége miatt ennek a körül­ményekhez képest csak lehető megközelítése ren­deltetett. De a tanodai hatóság (Schulbehörde) jónak találta a szakrendszert iskoláinkba egész terjedel­mében s minden ágaiban haladék nélkül behozni, s miután egy részről a szükséges előkészületek hiányzottak, más részről pedig a tanári testület kivonatai és észrevételei nem épen maga idejében történtek, ebből következett, hogy a tanév opt. 2-ik felében szokott módon ugyan megnyittatott, de valamint a tanórák tartásában, úgy a szüksé­ges iskolai fenyítékben és rendben is több fo­gyatkozások adták elő magukat, továbbá az ifjak az alkalmas könyvek hiánya miatt otthonn nem ta­nulhattak , valamint az egyház és isteni tisztelet látogatása is , nem lévén ki az elmaradtakat föl­jegyezze , többek által mellőztetik. Több szülők ez előfordult bajok tekintetéből a tanítás körül eddig kitűnő érdemmel és sok sikerrel működött praemonstratensi rendű tanárokhoz folyamodtak tudakozódás végett, de e derék, és közjóért buzgó szerzetes atyák, mint állították, az uj rend kö­vetkeztében az iskolát érdeklő ügyekbe most be­folyással nem bírnak, s valamint a tanórák fel­osztását, úgy egyéb az iskolai rendre tartozó kö­rülményeket a tanodai hatóság intézi el. Dobránszky Victor kinevezett eper­jesi kanonok s iskolai tanácsnok ur, ki a ruthén nyelv és nemzetiség emelésén dicséretesen mun­kálódik — még a mult nyáron kivitte, hogy a ta­nodai hatóság részéről előterjesztés tétetett a ma­gas ministeriumhoz,miszerint az itteni főtanodában a latinon kivül, még egy görög szertartási­ hittanár is alkalmaztassák és évi fizetése megrendeltessék, mely előterjesztésre fölülről az válaszoltatott, hogy ily kinevezésre a ruthen ifjaknak e tanodábani csekély száma miatt a vallás egysége mellett je­lenleg még nincs szükség. E buzgó ur azonban kivitte azt, hogy ha bár a latin szertartásu kath. ifjúságot meg sem közelítőleg, de mégis szokatlan számú orosz ifjúság sereglett ide össze tanulás végett, t. i. többen azok is, kik eddig szüleik laká­hoz közelebb eső szathmári, ungvári s eperjesi ta­nodákban s egyebütt is jutányosabban folytatták s végezték tanulmányaikat, kiket ft. Dobránszky ur, egy külön és dijazott tanár nem létében, maga szokott berendelni minden vasár- és ünnepnapo­kon az úgynevezett sz. Mihály templomába, s ott azon órákban, midőn különben a többi ifjúsággal az akadémiai sz. egyházban elöljárói fölügyelet alatt kath. misén és sz. beszéden jelen lennének, nekik önkéntes jóvoltából görög szertartásu mi­sét mond. Azonkívül az ifjakat a görög iroda­lomban is oktatja, és ezen előadásait latin, német, vagy tót nyelven szokta tartani. A helybeli főgymnasiumban az egyenjogúság elve természetes kifolyásánál fogva, az uj rendszer behozatala óta , a tót nyelv is a tanítási tárgyak közé igtattatott, de annak tanulására az ifjak kö­zöl nem igen sokan íratták be magukat —■ miért is a tót nyelvbeli előadások látogatására az ille­tők, jelesen tótajkuak hathatósan felszólittattak, és azon nyelvet tanulók sorába be is írattak. Eb­ből ugyan némi kis súrlódás keletkezett, mivel több szülők az említett rendszabály ellen tiltakoz­tak és óvást tettek,­­ a dolognak azonban nagy következése nem lesz, és a kormány bölcsesége ez aprólékos versengést kiegyenlítendő. Az esetet csak annyiban kívántuk említni, hogy az egyenjo­gúság igazságos és a birodalmi charta által is szentesített elve életbe és gyakorlatba léptetésé­nek útjába olykor több akadályok és nehézségek gördülnek — kivált­ott, hol, mint a sok különböző népfajokkal és nyelvekkel megáldott magyar föl­dön, az ily polyálott érdekek a jog terén összeta­lálkoznak. Levelezések. Páris, dec. 6. „Uraim — szóla a tegnapi ülésben Lahitte külügyminister — szerencsém van önöket azon jó újsággal meglepni, hogy békesség van. (Tetszés a többség padjain!) E közlésem folytán úgy hiszem senkit sem fog meglepni, ha a 40 ezer ujoncz tartására szükséges 9-edfél milliót rögtön megadatni kérjük. A politikai láthatár mind inkább I&assa, nov. 30. *) Nálunk az idén az iskolai ügy menete oly fi­­gyelemre méltó, hogy annak eddig a hírlapokban *) A tisztelt beküldő megenged, hogy becses tudó­sításából a tényeket ugyan közöltük , az azokhoz csatolt okoskodásokat azonban mellőztük, és azo­kat a fogulatlan olvasóra bízzuk. S­z­e­r­k. Sfov&vo&l naplé. (Dec. 12.) * A­u­g­u­s­z Antal pestkerületi főispán ur—mig rendes szállása a megyeházban fölszereltetnék — a kétsas utczai Marczibányi-féle családházban, bg Lich­tenstein t. sz. n. ur volt szállását bértette ki a maga s családja számára. * Örvendetes jelenségül említjük, hogy az aldu­nasor, mely eddig­ a városi szemet és tisztátalanság kloakjául szolgált, e dísztelen helyzetéből palánk­­ozá­sok és építkezések által lassankint kiemelkedik, mi az ott levő házak becsét már­is tetemesen emelni látszik,

Next