Magyar Hirlap, 1893. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1893-01-07 / 7. szám
Melléklet a „MAGYAR HÍRLAP“ 7. számához. A Petőfi-társaság nagygyűlése. — Saját tudósitónktól. — Petőfi Sándor születésének 70-ik évfordulóján él Petőfi-társaságnak nagygyűlése volt. Az akadémia a dísztermét engedte át ezúttal a hajléktalan társaságnak. A diszterem zsúfolásig megtelt közönséggel, s a társaság tagjai is kevés kivétellel mindnyájan megjelentek. A gyűlésen Jókai Mór elnökölt. Az alelnöki széket Komócsy József foglalta el. Ezek mellett: Szanci Tamás és Endrődi Sándor titkárok ültek. Jókai rövid beszéddel megnyitotta az ülést, azután Endrődi Sándor a titkári jelentést olvasta fel. Ennek lényege a következőkben foglalható össze: A társaság a mult évben kilencz ülést rendezett. Ezeken az üléseken a tagok többnyire a saját munkáikat olvasták fel, mindig nagyszámú közönség előtt. A társaság a Magyar Hírlap fölszólítására véleményt mondott a hírlap szásaranyos novella pályázatáról s miután ez a pályázat eredmény nélkül maradt, a pénz rendelkezésére bocsáttatván, ötven-ötven aranyat tűzött ki egy február közepéig beküldendő rövidebb verses elbeszélésre s egy szép prózában megírandó novellára. Nagy lelkesedéssel s egyhangúlag határozták el a társaság tagjai, hogy Jókai Mór 50 éves írói működésének jubileumát, mely szeptember végére van tervezve, nemcsak kezdeményezik, de iparkodnak azt az ő lángelméje, igaz tiszteletének, munkássággá félszázaddá emelkedett dicső hétköznapjainak megfelelő impozáns nagy ünneppé tenni az egész nemzet belevonásával. Ez alkalomra a társaság egy nagyobb szabású diszmi, egy «Jókai album» szerkesztését is elhatározta. (Zajos éljenzés.) A lefolyt évben, a társaságot súlyos veszteség érte Tors Kálmán halálával. Egyike volt a legideálisabb legtisztább jellemeknek, a legszorgalmasabb és legbecsületesebb íróknak. A Tors Kálmán halálával megüresedett tagsági helyre a társaság egyhangú szavazattal Pósa Lajost, a jeles költőt választotta meg, akinél irigylendőbb, nagyobb és hálásabb közönsége ma nincs egyetlen magyar költőnek sem. (Zajos éljenzés és taps.) Végül — így fejezte be a titkári jelentést, — még egyről kell megemlékeznem. A társaság törzsvagyonának bővüléséről. E tekintetben társaságunk, mintha nagy elődjének sorsára volna kárhoztatva, — ezzel a sokatmondó kijelentéssel zárja le évi számadását: jövedelem — semmit A tapsokkal fogadott jelentés után Jókai Mór olvasott fel az ő vonzó kedves hangján egyet-mást Petőfiről s a negyes évek viseletéről, divatjáról. Zichy Géza gróf a lámpalázról olvasott fel humoros csevegést. Ábrányi Emil «Mi a haza?» czimü költeményt olvasott fel nagy hatással. „ Utána Bercsényi lépett az emelvényre s Jakab Ödönnek „A fia haza jön“ czimü elbeszélését olvasta fel. Azután Pósa Lajos, a minap megválasztott uj tag tartotta meg a székfoglalóját. *A halász és királyfi» czimü mesét olvasta fel. A mese sajet-je régi ugyan, de Pósa annyi uj vonást, szint öntött bele, hogy egyike lett a legszebb gyermekmeséknek. Herczeg Ferencz «Gyurkovics Sárika» Rákosi Viktor «Princz Boriska» czimmel, tartottak még felolvasást. S Komócsy József rövid záróbeszédével az ülés véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. — Hordár-kisasszonyok. A napokban megemlékeztünk egy új francziaországi intézményről: a női detektivekről. Ma meg egy más újságról értesülünk, mely a nők emanczipácziójának terjesztését bizonyítja; ez a női hordárok intézménye, melyet Oroszországban honosítanak meg. Az ebben az irányban megindult mozgalom élén Kvjatkovszka Vanda asszony, egy varsói hölgy áll. Az utczasarkokon tehát ezentúl nemcsak férfi hordárok állnak majd Varsóban, hanem — ha ugyan létesül e terv — női expressek, targonczások, közszolgák is, akik éppúgy el lesznek látva az Oroszországban szokásos «hordár - pléh»-ekkel, mint férfi kartársaik. A hordárnők olcsóbb tarifa szerint fogják a miniatűr-szállításokat eszközölni, mint a hordárfik, s így e téren a férfiakra veszedelmes konkurenczia fog kifejlődni. Oroszországban a távmti és vasúti szolgálatokra is alkalmaznak nőket, ahol természetesen kisebb fizetésben részesülnek, mint a férfiak. A nők azonban emiatt nem csüggednek, mert azzal vigasztalódnak, hogy e fizetéskülönbség idővel megszűnik. — Kivándorlók figyelmeztetése. A londoni kivándorlási iroda óva int mindenkit, hogy Új-Dél- Welszbe ne vándoroljon ki senki. Ezekben a kolóniákban mindenütt nagy már a munkahiány különösen azonban a városokban. Senki se vándoroljon ide ki, ha nincsen bőven ellátva pénzzel, kivéve, ha már előre van neki biztos állása, ahol munkához jut. Queenslandban se kell már több munkás. Új-Zcelandban az utóbbi hónapokban sok földet osztottak szét ültetvényesek között, akik birtokaikat a bérrendszer útján szerzik meg. A Cap-tartományba és Natalba utazó kézműveseknek és női szolgálattevőknek engednek az útiköltségből, bár ott sincs nagy szükség munkásokra. Különösen figyelmeztet az iroda arra, hogy Braziliába ne vándoroljon senki, senki se hagyja magát az olcsó utazási díjak és a földadományozások híre által a kivándorlásra csábítani. — Olcsóbb a pálinka. Keresztespüspöki lakossága nagy és örvendetes eseményre ébredt a minap. Az új regále-bérlő ugyanis közhírré tette, hogy egy krajczárral leszállítja a pálinka árát, a bundapálinkából pedig tele méri az üveg nyakát is. A lakosság egyértelműig úgy nyilatkozott, hogy az újév jól kezdődik, s egymást törve nyomultak a korcsmába. Hogy aztán mi lett az eredménye az olcsó pálinkának, erre vonatkozólag a tudósítónk ezt írja: «Újév napjának estéjén három embernek a fejét úgy összeverték, hogy a koponyacsontok is megrepedtek. Hétfőn két embert a korcsmában, egyet a lakásán püföltek félholtra. Kedden egy öreg embert vertek meg először s ezenkívül tizenkét emberen és legényen ejtettek kisebb-nagyobb sebeket, részint bicskával, részint bottal s ezeken kívül hat háznak az ablakait beverték.» Reméljük, a hatóságnak lesz gondja arra, hogy a pálinka árát ismét fölemeltesse. — A milliomos holtteste. A newyorki rendőrség különös fölfedezést tett. Kiderítette ugyanis, hogy egy tolvajbanda el akarta lopni Jay Gouldnak a nemrég elhunyt amerikai nábobnak a holttestét.