Magyar Hirlap, 1893. július (3. évfolyam, 179-209. szám)
1893-07-20 / 198. szám
. A kétszázhetvennégy háztelek helyén azonban éppenséggel nem folyt lázasan a munka. Lassanként épültek a házak, az igazgatóság gondoskodott róla, hogy a tagokat ne részesítse túlságos előnyökben. Végre is felépült körülbelől 2b ház és ekkor azután az építkezéseknek vége szakadt. A házhelyek többi része most is parlagon, elhagyatva hever. Ennek oka az, hogy az egyletnek pénzkezelése körül a legnagyobb rendetlenség uralkodik. Az igazgatóság megfoghatatlan könnyelműséggel bánt el a tagjai érdekével szemben: a tagok pénzét megbízhatatlan vállalkozóknak engedte át, akik mostan nem tudnak számot adni ez összegekről. Mindehhez még az is járul, hogy a telkek túl vannak terhelve jelzálogos kölcsönökkel és az egylet üzleti könyvei, okiratai részben elvesztek, részben pedig elégtek. A rendetlen, minden ellenőrzés nélkül való állapotokat leginkább illusztrálja, hogy három év óta Kokály Ignácz, az egylet elnöke, nem engedi meg, hogy közgyűlést hívjanak össze. Ez idő óta zárszámadásokat sem készítettek. Ilyen könnyelműen, lélek nélkül bántak el az egyleti tagoknak 100000 forint értékű vagyonával. Az egylet tagjai azonban mégis igyekeznek javítani a helyzetükön és ma egy tizenöttagú küldöttség kereste fel a belügyminisztert, hogy előadják a panaszukat. A miniszter helyett Andrássy Gyula gróf államtitkár fogadta a küldöttséget. Az államtitkár megígérte, hogy a vizsgálatot alaposan és szigorral fogja megejteni. TÖRVÉNYSZÉK: Egy vén asszony, aki imád. Az ifjú, sötét éjszakában, elhagyott utczákon, gond- és borterhes fővel kóborol. Valamelyik utczasarkon elébe bukkan egy selyembe öltözött, sűrűn lefátyolozott női alak. A hölgy, amint meglátja az ifjút, feléje rohan, karjaiba borul, s fülébe súgja édes vallomását: — Én téged imádlak! Az ifjú késben úszik és indiskrétül fellebbenti a titokzatos fátyolt. Vadul kiált fel az éjszaka csendjében : — Apage! Hiszen te legalább is száz esztendős vagy! A hölgy kezébe temeti ódon arczát, felsóhajt és..elsiet. Az ifjú e jelenet után hiába keresi óráját. A rendőrség megindítja a nyomozást, és-------eredménnyel. Végre, mikor már a fennt leírt eset egy tuczatszor megismétlődött, ugyanazzal a hárpiaszerü vén asszonnyal, s más-más gond- és borterhes ifjakkal, a szerelmetes asszonykát elfogták és bekísérték a rendőrségre. Buchrwald Rózának hívják ő nagyságát. Az érdemes agghölgyet ma adták át az ügyészségnek: „Fürst Albert és társa“. Az 1885-ben csődbe jutott s hamis bukás miatt elitélt Fürst Albert és társa a czég ügyével ma foglalkozott a kúria, amely elé perújítás útján került a dolog. A legfelső bíróság vétkes bukásnak minősítve a bűncselekményt, három hónapi fogházbüntetésre ítélte a czégtagokat. Fürst Albertet, minthogy büntetését már kitöltötte, szabadon bocsátják. Adutték elítélve. — Saját levelezőnktől. — A bécsi törvényszék Adutt Licco és társainak bűnügyében ma hirdette ki az ítéletet, amely Aduttot hat évi, Benvenistit hét évi és Weiss Antalt öt évi súlyos börtönnel sújtja. A mai tárgyalás lefolyása a következő volt: A törvényszék elsősorban Adutt kihallgatását folytatta. Az első rendű vádlott elmondta, hogy milyen körülmények közt jutott Chikagóba. Benvenistit, aki olyan könnyelműen pocsékolta el az első ezres bankót, Filadelfiában hagyta, ő maga pedig Chikagóba utazott. Ott azon godolkozott folyvást, hogyan lehetne a megkárosított bankkal «kiegyezni» (Derültség.) Javában tűnődött ezen a dolgon, amikor belépett hozzá a detektív, aki azt a jelentést tette neki, hogy a konzul kíván vele beszélni. Ő szörnyen megörült annak, hogy a konzul úrhoz lesz szerencséje. (Derültség.) A konzullal abban egyezett meg, hogy a dolgot eltussolják .. . Az elnök: Ne hazudjék. Magát letartóztatták azután. A többit tudjuk. Az államügyész több kérdést intézett Acutthoz, aki előadja, hogy először a bécsi Lănderbankhof akarta benyújtani a váltókat, mert annál a le MAGYAR HÍRLAP számítolás olcsóbb. Később azonban mást határoztak, mert hát a Landerbanknál sok fölösleges, kellemetlen formalitáshoz van kötve a dolog. (Derültség). A védőnek arra a kérdésére, hogy mit beszélgetett a konzullal, a vádlott azzal válaszol: — Azt mondta, hogy nem lesz semmi bajom. Erre becsületszavát is adta. Kérdem: lehet-e olyan ember Ausztriának képviselője, aki nem tartja meg a szavát? (Derültség.) Benvenistinek kihallgatása rövid ideig tartott. Tagadja, hogy ő bírta rá Achuttot a váltóhamisításra; éppen ellenkezőleg történt a dolog: Adutt tett neki előterjesztéseket. Ő csak azért kísérte barátját Amerikába, mert a jó Adutt olyan ügyetlen volt, hogy a nyakkendőjét sem tudta megkötni. (Derültség.) A szembesítésnél Adutt odavágja Beuvenisti elé, hogy bizony, úgy történt a dolog, amint ő adta elő, mire Benvenisti feldühödve rákiált Aduttra: — Gazember. Ezzel a frapáns jelenettel véget ért a másodrendű vádlott kihallgatása is és Weiss Antalt vonták felelősségre. Weisz előadja, hogy mikor, hol, mennyi pénzt kapott Aduttól. A nagy summákat — úgy mondja — csak szívességből kapta, mert ő sohasem segédkezett ennek a két urnak semmiféle piszkos dologban. Ő Párisban meg Londonban mulatgatott, aztán visszatért Bécsbe és ott mulatott. Az elnök: Semmivel sem foglalkozott? — De. Kvartettet alapítottam. — Mindenféle lányokkal volt összeköttetésben ? — Igen, de csak üzletileg. (Derültség.) Weisz nagyjában úgy vallott, mint Benvenisti, az utazásának részleteit nem titkolta, de azt kereken tagadta, hogy a hamisításban segítségére lett volna Aduttnak. A vele való szembesítésnek nem volt semmi eredménye, így tehát az ő kihallgatását is csakhamar befejezték és a tanukat fogta vallatóra a bíróság. Az osztrák-magyar bank kihallgatott hivatalnokai, valamint a Russo-czég pénztárosa nem vallottak lényeges körülményekre. Annál érdekesebb volt azonban a London- kávéház pinczéreinek kihallgatása, akik látták, hogy Adotték a kávéházban gyakran tartottak íráspróbákat. Bergmann Adolf, komikus, egyik budapesti orfeum hírhedt bohózatának a szerzője csupán annyit adhatott elő, hogy Weiszt mint egy franczia úriembert mutatták be neki, de ő mindjárt azt gondolta magában, hogy ez csak amolyan lipótvárosi franczia lehet.* (Derültség.) A tanúk kihallgatása után Aduttnak anyjához intézett leveleit olvasták föl, s végül a perbeszédek megtartása következett. A fent közölt ítéletet délután két órakor hirdette ki a törvényszék elnöke. A vádlottak közönyös arczczal hallgatták meg az ítéletet és a terjedelmes megokolást. T. I TANÜGY Hebegők iskolája. A Roboz József siketnéma iskolai igazgató vezetése alatt álló intézetbe öt szegény sorsú dadogó vagy hebegő gyermek és felnőtt egyén teljesen ingyenes kezelésre vétetik fel. Pályázat tanári állásokra. Az eperjesi ág. ev. kollégium főgimnáziumában a természettani és mennyiségtani tanszék betöltendő. Pályázati határidő augusztus 10-e. Fizetés az első két évre 800 frt és 100 frt lakáspénz, aztán 1000 frt és 200 frt lakáspénz és 50 frt, 10 évi korpótlék. Ha már alkalmazásban levő rendes tanár alkalmaztatnék, fizetése azonnal a rendes tanári fizetés. 1893. július 20. Iskolák beszámolója. VI. közlemény. A késmárki polg. fiúiskola és az ezzel kapcsolatos középkor. iskola értesítőjét szerkesztette Belóczy Sándor igazgató. Az első részben az igazgató a közép kér. iskola keletkezését ismerteti. A tantestület a hitoktatókkal együtt 9 tagból áll s a tanulók száma év elején: a polg. iskolában 128, év végén 126, a közép kér. iskolában év elején 22, év végén 21. Megjegyzendő azonban, hogy ez utóbbi iskolának még csak az első évfolyama áll fenn. Az igazgatói jelentés szerint az iskolában a rendes tanítás között igen kiváló hely jutott a hiányos felszerelésnek, jóllehet, hogy évről-évre a község ezekre tetemes áldozatot hoz. Épp ezért örömmel vehetjük tudomásul, hogy — amennyiben a miniszteri ígéretekben meg lehet bizni — az iskola a jövő tanévre már az állam tulajdonába megy át. A jászberényi községi kath. főgimnázium értesítőjét Barna Mihály kir. igazgató állította össze, melyben Kraut Győző «Csokonai, mint ódaköltő» czirn alfitt irt egy terjedelmes értekezést. A tanári kar a hitoktatókon kívül 12 rendes és 1 helyettes tanárból áll. Kik közül négy «állami rendes» tanárnak van jelezve. Az iskola jellege pedig «községi katholikus». Magyarországon lehet külön községi, lehet külön katholikus jellegű iskola is, de hogy a kettő együtt s még egy harmadik gazdával, az állammal a kir. igazgató vezetése alatt, hogy tér össze, ezt nem értjük. A tanítók létszáma 243, kik közül az évet 221 fejezte be. Az iskolának több ünnepélye is volt, melyek közül felemlítésre érdemes az okt. 6. és nov. 2-iki rekviemek. Az országos tornaversenyen két tanuló nyert első dijat. Az ifjúsági önképzőkör elismerésre méltó szorgalmat fejtett ki. A tanári könyvtárban 2157 mű van s az ifjúságiban 1818 kötet és 156 füzet. A taneszközök és szertárak is gyarapodtak. A segélyző-egyesület vagyona 4989 frt 66 kr. Az érettségi vizsgálatot jan. 28-án tartották s az erre vonatkozó adatok hiányzanak. 3 A nagy-mihályi áll. elemi népiskolában a tantestület — a hitoktatókon kívül — 11 tagból áll, a tanulók száma 666, kik közül 330 leány és 336 fiú. Elégtelen osztályzatot 83 tanuló nyert. Ezen iskola értesítőjében is elkövették azt a sajnálatos hibát, hogy a tanulók osztályzatait nyilvánossá tették. A még minden tekintetben bátorításra, buzdításra szorult elemi iskolás gyermek ily módoni megfenyítése paedagógiailag sehogy sem indokolható. A 98, 78, 76 stb. tanulóval tele zsúfolt tantermeket ajánljuk az illető tanfelügyelő és megyei tiszti főorvos figyelmébe. Az ifjúsági könyvtárban 214, és a tanítói könyvtárban 568 kötet könyv van. A gondnokság 10 tagból állott. A szegedi áll. főreáliskola értesítőjét közzéteszi Hoffer Endre igazgató. A bevezetésben az igazgató időrendben a 1851/52. tanéven kezdve felsorolja mindazon adatokat, melyek az iskola történenetére befolytak a mai napig. A lefolyt tanévben a tanári kar 23 tagból állott s a tanulók létszáma 259. Ennek 11%-a köteles osztályt ismételni. Érettségire jelentkeztek 12-en, kik közül az Írásbeli alapján szóbelire 10-en bocsáttattak, melyen a kivánalmaknak jelesen 1 (Rainer Károly), jól 4 és egyszerűen 4 felelt meg, egy pedig javító vizsgálatra utasittatott. Ezek közül 5 mérnöki, 1 vegyészi, 1 kereskedői, 1 iparos, 1 kezelő hivatalnoki és 1 katonai pályára szánta magát. A tanári könyvtár 106 és az ifjúsági 159 kötet könyvvel gyarapodott. A segélyző -királyalapú vagyona 6030 frt 53 kr. A tanuló ifjúság három ünnepélyt tartott, u. m. az igazgató nevenapján, a koronázás évfordulóján és a tanév bezárásakor. Nem ünnepelte meg márczius 15-ét,s nem okt. 6-át, persze ezeknél Szegeden fontosabb nap az igazgató ur nevenapja. A zsolnai kir. kath. gimnáziumban a tanszemélyzet 11 tagból áll, s a négy osztályba 195 tanulót írtak be, kik közül 10 maradott ki. Az igazgatói jelentés szerint a tananyagot a tanárok elvégezték s felemlíti azt, hogy a tanári karnak a szülők az erkölcsi nevelésben hathatós támogatói voltak. Iskolai ünnepélyeket tartottak: a király nevenapján, a koronázás évfordulóján, márczius 15-én s hálaadd isteni tisztelettel ülték meg a prímás elleni merénylet szerencsés kimenetelét. A Baross-szoborra az ifjúság 11 frt 65 krt gyűjtött. A tanári könyvtárban év elején 3654 és az ifjúságiban 1630 drb könyv volt. S ezekhez hasonlóan gyarapodtak a többi tárak és gyűjtemények is. A magyarság érdekében ez az iskola szép eredménnyel működik. A dobsinai áll. polg. fiúiskola első értesítőjében „Dobsina és tanügye“ czim alatt Klein Samu elmondja ezen iskola keletkezésének előzményeit. Az iskola a múlt tanév kezdetén két osztálnyal nyílott meg. A miniszter egyelőre 3 rendes tanárt, 1 segédtanárt nevezett ki, kik mellett még 3 óraadó és 3 hitoktató is tanított. Beíratott 72 tanuló, s csak 1 maradt el év folytán. Ezeknek anyanyelve így oszlik meg: 16 magyar, 54 német és 1 tót. Tehát a magyarság érdekében igen fontos misszió várakozik ezen iskolára. Felszerelés még kezdetleges , ez nem is lehet másképp. De a biztos haladás kecsegtet, mert a város is lelkesen karolja fel az iskola ügyét. A dévai áll. népiskolákban 15 tanító, tanítónő és óraadó tanított. S a tanulók száma a fiúiskolában 133, az elemi leányiskolában 235 s a felső leányiskolában 28. Felemlítendő, hogy az összes létszámból csak 101 román gyermek látogatta ezt az iskolát. Ismerve Déva város nemzetiségi viszonyait, ezt kevésnek találjuk, s felhívjuk a tantestület, valamint a gondnokság figyelmét erre. Csepegtessék a nép szivébe, hogy ez iskola csupán a haza jótéteményeit kívánja valamennyi polgára között egyenlővé tenni s ekkor lesz aztán igazán üdvös a működésük. A szilágy-Somlyói r. k. püspöki gimnáziumban 12 tanár tanított, kik közül 7 a minorita rendhez tartozik. A négy osztályba összesen 100 tanulót vettek fel s ebből év folytán csak 5 maradt el. Nemzetiségre nézve így oszolnak meg: magyar 73 és román 27. Tehát erre a gimnáziumra is elég fontos misszió vár, s éppen ezért kívánatos lenne a kibővítése. A tanári könyvtárban 573 mü a az ifjúságiban 208 kötet könyv van. Az értesítőbe Fetzer J. Ferencz irt értekezést, melynek czime: „Szilágy-Somlyó helyrajza, leletei és egykori népei“, melyet 9 ábra is diszit. A szombathelyi kir. kath. főgin.r . m értesitőjét szerkesztette Kőfalvi Vidor igazgató, melyben «A hatlábu állatokról» Somogyi Aladár dr. értekezik. A tanári kar 15 tagból áll, kik közül 13 az egyh. rendhez tartozik. A tanulók száma 352, kik közül 332 tett vizsgálatot. Érettségire jelentke